KEMÉV Építők, 1985 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Címzett December végén a KEMÉV munkásgyűlést rendezett Tiszavasváriban az Alkaloida területén abból az alkalomból, hogy elkészült a szennyvíztisztítómű bővítése. Az esemény kapcsán a KEMÉV Építők számára írta az alábbi cikket az Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója. A KEMÉV megalakulása óta épít vállalatunknál, de vannak dolgozói, akik a gyár fejlesztésének hőskorában, az 1967—71. években folyt nagyberuházásunk építésében is részt vettek és akkor, munkájukkal létesült az ország első ipari tisztítóműve. Ezt a „régi biológiát” a vállalat kinőtte, hiszen az elmúlt 14 évben az Alkaloida termelési értéke megötszöröződött, 1984- ben — először — meghaladta a hárommilliárd forintot. Az új tisztítóműnek nemcsak a megnövekedett termelésből adódó többletet kell feldolgoznia, hanem fogadnia és ártalmatlanítania kell a várossá fejlődő nagyközség csatornázott területeiről összegyűjtött és idevezetett házi szennyvizeket is. A most bővített és a tisztítástechnológiában továbbépített mű 5500 köbméter napi szennyvízmennyiség tisztítására kell, hogy alkalmas legyen úgy, hogy a tisztított víz minősége a szigorú előírások szerint is alkalmas legyen a befogadó élővízbe, a Hortobágy csatornába vezetésre. Ez a kapacitás nagyobb, mint a ma keletkező, tisztítandó vizek összege, mert ilyen nagy és hosszú időre épített mű méretezésénél mindig számítani kell a későbbi évek elkövetkező fejlesztéseiből adódó többlet fogadására. Gyárfejlesztési szándékaink megvalósításában — mint eddig, úgy ezután is — számítunk a KEMÉV és ha mondhatjuk úgy: a KEMÉV „alkaloidás törzsgárdatagjainak” további munkájára. A tisztítástechnológiára visszatérve: ez most ismét új és úttörő műszaki megoldás, melynek lényeges eleme továbbra is a most több, mint háromszorosára bővített biológiai tisztítás, de ez most kiegészült előtte oldószerfogóval és folyamatos savtalanítással, utána pedig a biológiai fölösiszap feldolgozásával. Lényeges új elem az egész, most már meglehetősen terjedelmes és összetett mű: automatikus, mikroprocesszoros vezérlése, szabályozása. Már 1972-ben elkezdődött a műszaki tervezés előkészítése laboratóriumi és kísérleti üzemi vizsgálatokkal, a négy évszakot átfogó tartamkísérletekkel. A Mélyépítő Tervező Vállalat tervei 1981 végétől 1982 közepéig készültek el. Egyik új növényvédőszer-alapanyagunk gyártásának megvalósítására elnyert bankhitel tette lehetővé, hogy a több, mint 200 milliós beruházást egyszerre, teljes egészében megvalósíthassuk. Bizonyára sokan emlékeznek azokra a májusi napokra 1982-ben, ami A beruházó véleménye kor az építés a földmunkákkal megindult. Mert bizony nagyobbrészt tocsogós rét volt ott, ahol ma a szemre is szép épületek, műtárgyak láthatók. A szokásos, egyszerű vállalkozási szerződéssel megkezdett munka a KEMÉV kezdeményezésére 1982 augusztusában fővállalkozássá alakult. A fővállalkozás részünkre az egy kézbe összefogott kivitelezést, tehát a munka jobb, hatásosabb szervezését s ezáltal a hitelszerződésben előírt 1984. szeptember 30-i határidő teljesítését ígérte amellett, hogy szerződésünk eredménygaranciát is tartalmaz. Igen fontos ez ilyen nagy és összetett műnél, hiszen az egyszerű vállalkozási szerződés csak arra kötelezi a kivitelezőt — és esetünkben 5—6, egymástól független kivitelező lett volna , hogy amit épít, szerel, az a terveknek megfeleljen, függetlenül az eredménytől. A fővállalkozó részére viszont a fixáras fővállalkozás a társvállalkozók munkájának jobb és közvetlen szervezését teszi lehetővé és ehhez a fővállalkozói előleg révén pénzgazdálkodásában kedvezőbb lehetőséget is nyer. A végeredményben 214 millió forint összegű fővállalkozás elkészült, a munkásgyűlés időpontjában a befejező létesítményrész, a műszerautomatika finom beállításának utolsó órái teltek. A korántsem egyszerű technológia működik. Dolgozóink, akik ezt a technológiát működtetik, a kezelést megtanulták, a létesítmény minden látható és eltakart részét jól ismerik, hiszen az építést, szerelést a kezdettől fogva a gazda szemével követték, együtt éltek és az adódott nem kevés gond megoldásán együtt gondolkoztak a kivitelezőkkel: az építő KEMÉV-vel; a technológiai társvállalkozó VIZGÉP-pel; az elektromos munkákat kivitelező VERTESZ-szel, az iszaptechnológiát szállító és szerelő BVG- vel; a GÉPSZER-rel és most a Veszprémi Vízmű szakembereivel a számítógépes vezérlés életre keltésében. Hiányzó gépek ideiglenes pótlásával, sok más kezdeményezésükkel tették lehetővé, segítették az üzemindítást, dacára az egyes importanyagok és részek késedelmének. A végeredmény tiszteletreméltó teljesítmény lett. Ezen a helyen megismétlem a munkásgyűlésen elmondott köszönő szavaimat azoknak az építőknek, szerelőknek, közreműködőknek is, akik a gyűlésen már nem vehetnek részt, hiszen munkájukat az alapozásban, a gépgyártásban, szerelésben korábban már elvégezték, az Alkaloida kollektívája nevében és személyesen is köszönöm fáradozásukat, szakértelmüket, igyekezetüket, amivel ezt a szép és a környezet védelmében nagy hasznot hajtó létesítményt megépítették. JHmxíL&ki Zitv-án Már működik az új tisztítótelep. Értéket teremtenek „A mi brigádukra számíthatnak” Szomorú, borús időben jártunk Debrecenben, a posta gépjárműtelepének építkezésén, még a decemberi havazások előtt. Itt szociális és irodaépület, javítócsarnok, transzformátorház, közművek készülnek és egy hatalmas, mintegy 12 ezer négyzetméteres parkoló — újságolja Tóth András építésvezető. — A munkákkal 1986 végére kell végeznünk. Mi tudnánk nagyobb tempót is diktálni, de a beruházó ezt nem igényli tőlünk. Mindenesetre az anyag- és szállítási költségekre, illetve mindenre igyekszünk odafigyelni. És az emberektől megköveteljük azt a munkát, azt a maximumot, amiért fizetünk. A Nagy Imre, Dányi Béla, Lengyel Sándor, Domokos József, Murzsa Imre, Erdei József, Oláh János alkotta kubikosbetonozó brigád ottjártunkkor a térburkolatot alapozta. Az ebédlőben jöttünk össze, s váltottunk szót. — A brigádunk lényegében 1982-ben alakult — tájékoztat Nagy Imre, a brigádvezető. — De több tag már régebbi keméves. Évek óta debreceni építkezéseken dolgozunk. Egyébként 3 községből, Balkányból, Szakolyból és Geszterédről járunk be. — Sokféle munkát végzünk — mondja Domokos József, — csőfektetést, betonozást, földmunkákat ... Szóval meg kell szokni mindent. De jó a gárda, annál is inkább, mert nagyrészt rokonok vagyunk. — Én tavaly szeptemberben jöttem a vállalathoz — beszélt Murzsa Imre. — Szívesen jöttem, mert az unokatestvérem is itt dolgozik, s tudtam, nem csap be. — A sógorságnak-komaságnak nincs hátulütője? — Nincs — felelik szinte egybehangzóan, majd Nagy Imre így folytatja: — Megértjük egymást. A munkában pedig nincs kivételezés, meg kell fogni... — Az építőipar nagy erőfeszítést, komoly helytállást követel — veszi át a szót Erdei József —, és szerintem az ott dolgozók nincsenek mindig megfizetve. Ugye nyáron hőségben, télen hidegben, fagyban kell dolgozniuk. — De van szépsége is — teszi hozzá Dányi Béla. — Jó érzés, amikor az ember elindul egy másik építkezésre, s visszanéz, de szép, ebben az én, illetve a mi kezünk munkája is benne van. Az építés elég jól szervezett. — Nem félünk a feladatoktól — így Nagy Imre. — Ezt mindenki tudja rólunk. Amit az építésvezető, vagy a művezető ránk bíz, mindent elvégzünk, méghozzá úgy, hogy azon utólag ne kelljen javítani, bontani. Ezzel a KEMÉV debreceni, hajdúbihari tekintélyét is növeljük. — Úgy tudom, a brigád pártunk XIII. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére egy plusz kommunista műszakot vállalt, teljesített — vetem fel. — Gondoltuk — szól Dányi Béla —, ha mi pluszt teszünk az asztalra, onnan csak akkor várhatunk... És szeretnénk, ha a főnökség látná: no ez az ember, vagy társaság megbízható, ránk lehet számítani. A csatlakozásokról hallottunk a rádióból, a tévéből, olvastunk az újságokban és felvetődött: mi is tegyünk valamit. — Ebben is teljes volt az egyetértés — magyarázza Oláh János. — A Nemzeti Színház javára is adtunk pénzt. Ezt csak úgy lehetett, hogy a brigád már több éve stabil, állandó. Itt említenénk meg Vári Jánost, aki tavaly ment nyugdíjba közülünk, örülnek az egy összegű utalványozásnak, munkabér-szerződésnek, csak akkor bosszankodnak, amikor egy ilyen szerződött munkára ráállnak, s aztán hirtelen abba kell hagyni, mert mást, sürgősebb megbízatást adnak nekik. Aztán felvetődik az örök kérdés, a munkaruha ... — Évente két nadrágot és egy kabátot kapunk — mondja Domokos József. — De a lapátnyél és a beton hamar kieszi az anyagot, többre lenne szükség. Az ebéddel kapcsolatban elmondták : gyakran van gyümölcs- meg paradicsomleves. S ebéd után egy óra múlva éhesek, elő kell venni a hazait. Hát, ebben azt hiszem nincs mit kételkedni. És az ízlések továbbá az étvágyak különbözőek ... A brigádtagok a hétvégeken is segítenek egymásnak. — Otthon a ház-, kerítésépítésnél szoktunk összejönni — említi Nagy Imre. — Szinte nincs olyan éptőipari munka, melyet nem tudnánk elvégezni, nem leszünk már el. Aztán valamennyiünknek ott a kert... — Ezért kirándulni még nem volt időnk elmenni — így Dányi Béla. Búcsúzunk. Néhány perc múlva a brigád kezében a lapát. A szemerkélő esőben is terítik a kavicsot, készítik a térburkolatot. Munkájuk igazi értékteremtő. Városképi szempontból is szép épületet adtunk át Fehérgyarmaton. Az emeleten lakóházak, alul üzletek vannak. CSELÉNYI GYÖRGY (Folytatás az 1. oldalról) változó munkahely lesz az övé, de reméli, hogy ezzel megismeri az országot. MILÓ PÁL szakoktató felhívja a figyelmet arra, hogy igen termelékeny ez az üzem, így a fizetési lehetőségek is jók. A tanulás körülményeit is igen jónak ítéli meg a szakoktató. Mint mondja, a fiúk csak jó időben és a hosszú csarnokban minni. Egyébként itt a tanteremben és a hosszú csarnkában mindig van tanulni, gyakorolni való. Miló Pál szerint ez a tisztább szakmák közé tartozik, s jobb propagandamunka után majd többen jelentkeznek erre a szakmára. A vasbetonkészítő szakmát a Tünde utcai vb-üzemben gyakorolják a fiúk. ZSOLDOS JÓZSEF vezető szerelő arról számol be, hogy a tanulók ideális körülmények közt, jól összeszokott brigádban sajátítják el a szakma fogásait. Jövőre már építkezésekre is kimennek gyakorolni, tanulják a „kinti” betonmunkát és ismerkednek majd a kapcsolódó munkákkal, vagyis az ácsok és a kőművesek gyakorlati tevékenységével. KURIPLA JÓZSEF oktatási előadó a személyzeti és oktatási osztályon. Egy színes, képekkel illusztrált prospektust tesz az asztalra, s mondja, hogy ezt a Hajdú megyei építők készítették. Pályaválasztási tanácsadó a képes füzet. Ehhez hasonlót szerkeszt most a KEMÉV, s nyomdai úton kívánjuk majd előállítani a közeljövőben. Az oktatási előadó elöljáróban még elmondja, hogy nem csak a HÁÉV-nél, a SZÁÉV-nél is szerzett tapasztalatokat a szakmunkásképzéssel kapcsolatban. Tapasztalatait szeretné átültetni, hasznosítani. Egy kis történeti visszatekintést hallunk az oktatási előadótól. Arról szól, hogy a 80-as évek elején vállalatunk illetékesei sokat fáradoztak a szakmunkásképzés bevezetésének érdekében. Megfordultak a minisztériumban, a megyei tanácson, a szakmunkásképző iskolában és nem kevesebb mint 16 település általános iskolájában adtak pályaválasztási tanácsokat a végzős tanulóknak. Ezek után az 1983/84-es tanévben kísérleti jelleggel megindult a KEMÉV-nél a szakmunkásképzés. 1984 szeptemberében már négy szakmát: a kőműves, az ács-állványozó, a vasbetonkészítő és a vízszigetelő szakmát kezdték el oktatni vállalatunknál. 1985 őszén két újabb szakma oktatását kezdik el a Tünde utcán. Új lesz a vízvezeték- és készülékszerelő, valamint az épületvillamossági szerelő szakma oktatása. A tanműhelyek létrehozására, azok korszerű berendezésére és a kellő szociális feltételek megteremtésére mintegy hétmillió forintot költ vállalatunk a közeli években. Vállalatunk dolgozóinak gyermekei különösen jól járnak, ha a felsorolt szakmák valamelyikére nálunk jelentkeznek. De a jelentkezési lapra rá kell írni a „KEMÉV” megjelölést. Ez egy sor előnyt jelent. A tanulónak vállalatunk segít kollégiumi elhelyezést szerezni. A második évtől vállalatunk fizeti a tanulmányi ösztöndíjat, sőt, a jól tanuló és dolgozó fiúk plusz havi 400—600 forint társadalmi ösztöndíjat is kaphatnak majd a vállalattól. Az a fiatal, aki végzés után 30 napon belül a KEMÉV-et választja munkahelyül, az háromezer forint pályakezdési támogatást kaphat. A tanulóidőt a törzsgárdaidőbe beszámítják. Bővebb felvilágosítást a személyzeti és oktatási osztály ad és természetesen az iskolák is kellő információval szolgálnak.