KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 68. KÖTET (1987-1988)
68. kötet / 1. sz. - Hevesy György születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai - KISS I., JÁKLI GY., ILLY J-NÉ, OPAUSZKY I.: Tömegspektrométerrel az izotópok nyomában
Kémiai Közlemények 68. kötet 1987—88 p. 1—11 HEVESY GYÖRGY SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI 1985. november 4—6. TÖMEGSPEKTROMÉTERREL AZ IZOTÓPOK NYOMÁBAN KISS ISTVÁN, JÁKLI GYÖRGY, ILLY JÓZSEFNÉ, OPRUSZKY ISTVÁN (MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, Kémiai Főosztály, Budapest) Már az előttem elhangzott előadások is kellően jellemezték annak a felfedezésnek a nagyságát, amit hazánk fia, Hevesy György tett, nevezetesen, hogy az izotópok kémiai viselkedésének azonossága új távlatokat nyit meg a kutatásban, radioaktív izotópok alkalmazásával. Nyomjelzésre azonban nem csupán a radioaktív izotópok használhatók, hanem a stabilisak is. Ez utóbbiak éppen úgy "jelzik" egy vegyület útját a kémiai reakciók során, mint a radioaktív társaik, csupán a detektálás "nehezebb", hiszen az "egyszerű" GM-cső helyett tömegspektrométerre van szükség — legalábbis az esetek többségében —, ami lényegesen költségesebb és ennek megfelelően nehezebben is hozzáférhető. A természet megismerésének útján is vannak meglepő kanyarok, vagy úgy is fogalmazható, hogy a tudományos felfedezések gyakran átértékelésre szorulnak. Most, amikor hazánk fiának nagy felfedezése előtt tisztelgünk, azáltal, hogy egy sor előadással illusztráljuk az izotópok azonos viselkedésén alapuló felfedezés tudományos és gyakorlati jelentőségét, nekem éppen az a szerep jutott, hogy egy sor példán keresztül illusztráljam, hogy az izotópok mégsem viselkednek kémiailag teljesen azonosan, és hogy e különbséget nemcsak a nyomjelzéses technika alkalmazása során kell figyelembe venni, hanem éppen úgy lehet speciális kémiai-fizikai problémák megoldására használni, ahogyan az "azonos" viselkedésüket. Végtére miről is van szó: Az izotópok kémiailag azonosak, ugyanakkor különböznek is. Ezek a különbségek azonban olyan kicsik, hogy — a hidrogént kivéve — a közönséges kémiai folyamatokban elhanyagolhatók. Ha annak idején Hevesy nem teszi meg világraszóló felfedezését, akkor az izotópok közötti kémiai különbségek vizsgálatára sem került volna sor olyan széleskörűen.