KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 78. KÖTET (1994)

78. kötet / 1-2. sz. - Székfoglaló előadások - HARGITTAI ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja: A szerkezeti kémia perspektívái

Kémiai Közlemények 78. kötet, 1994, p. 1—27 Székfoglaló* A SZERKEZETI KÉMIA PERSPEKTÍVÁI HARGITTAI ISTVÁN a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (BME Általános és Analitikai Kémia Tanszék és ELTE-MTA Szerkezeti Kémiai Kutatócsoport) 1. Bevezetés A kémia nagyrészt szerkezeti kémia. Megfordítva pedig, a szerkezeti kémia a szerkezetek tudományának is része. Erre a kettősségre tanulságos példa a stabilis C60 molekula szerkezetének felfedezése [1]. H. W. Kroto [2] elbeszéléséből tudjuk, hogy milyen jelentős segítséget jelentett számára az a körülmény, hogy ismerte Buckminster Fuller alkotásait, abban, hogy megállapítsa a CG() szimmetrikus csaport ikozaéderes szerkezetét. Különösen az Egyesült Államoknak az 1967-es montreali EXPO-ra épített gömb alakú kiállítási csarnoka volt rá hatással, és emlékezett arra, hogy a sok hatszögűr lap között volt néhány ötszögű is. Itt most egy másik, szintén nem kémiai példát mutatok be arra, hogy a hatszögűr lapelemek között ötszögűekre is szükség van gömbalak kialakításához. Az 1. ábra gömbje a pekingi Tiltott Város egyik palotáját őrző bronzoroszlán mancsa alatt látható. A matematikusok számára már Euler óta ismert és megoldott feladat volt gömbalakú szerkezetek kialakítása lapelemekből. Idézem például Gasson Geometry of Spacial Forms [3] című könyvének bevezetőjét. A könyv szinte a buckminsterfullerén felfedezésének előestéjén jelent meg. "Kizárólag hatszögű lapokból nem lehet gömbfelületet kialakítani. Mindig szükség van 12 ötszögű lapra is ahhoz, hogy azután tetszőleges számú hatszögű lappal gömbfelületet alakítsunk ki." " A székfoglaló előadás elhangzott: 1993. november 16.

Next