Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 1. szám - Kovács István: Az amerikai elnökválasztás után

KOVÁCS ISTVÁN Az amerikai elnökválasztás után Az Amerikai Egyesült Államokban november 4-én megtartott választásokon Jimmy Carter súlyos vereségével a Köztársasági Párt mezében indult Ronald Reagan kapott lehetőséget, hogy 1981. január 20-tól négy évig betöltse az ameri­kai elnöki tisztet. Egyidejűleg újraválasztották a kongresszus képviselőházát, a szenátusi tagok harmadát (34 hely), a szövetségi államok kormányzóinak egy részét. A választás eredményeként lényegesen módosult a kongresszus összetétele is a köztársaságpártiak javára. A szenátusban megszűnt az eddigi demokrata több­ség: 58 demokrata helyett csak 46, 41 köztársasági helyett 53 és egy független foglal ott helyet. A képviselőházban lényegesen csökkent, de megmaradt a demok­rata többség: eddig volt 276 demokrata, most van 243, a köztársaságiak pedig 159-ről 192-re növelték helyeik számát. * Az 1980-as kampány az amerikai választások történetének leghosszabb és leg­költségesebb korteshadjárata volt. Az elnökjelöltek több mint egy évvel a vá­lasztások előtt sorompóba álltak. Az előválasztások sorozata után tartott konven­ciókon a Köztársasági Párt Ronald Reagan kaliforniai kormányzót, a demokraták Jimmy Carter hivatalban levő elnököt állították versenybe az elnökválasztásokra. Nincs még egy tőkés ország a világon, ahol a pénz olyan nagy és közvetlen szerepet játszana a politikai folyamat eldöntésében, a választások előkészítésében, mint az Egyesült Államokban. Jesse Unruh, a választási kampány ismert kalifor­niai pénzügyi szakértője szerint „a pénz a politika anyateje. Anélkül, hogy abból sok lenne, nem lehet nyerni.” Bár 1925-ben egy törvény megtiltotta a pénzügyi manőverek alkalmazását a politikai életben, e tilalom írott malaszt maradt. Ezt az­ ­

Next