Állami Polgári Fiúiskola, Kalocsa, 1926
1868—1927. A magyar polgári iskola elérkezett életének második nagyjelentőségű határkövéhez. Az első határkő az iskola szervezését jelöli és 59 esztendővel állították azt fel dr. Eötvös József és Csengery Antal a magyar kultúra ugarában az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megalkotásával. A második határkő a polgári iskoláról szóló 1927. évi 43. t.-c., amely a polgári iskola különállóságát, fejlődésének nagyobb lehetőségét biztosítja. A második határkő egyúttal egyik eredménye annak a munkának, amit a trianoni határok közé szorított magyarság a nemzeti újjáépítés szolgálatában végez és megalkotói: gróf Klebelsberg Kuno, az iskolaépítő miniszter, továbbá fáradhatatlan munkatársai: dr. Schweder Ervin államtitkár és Dulovits Árpád miniszteri tanácsos, a polgári iskolai ügyosztály vezetője. * * * Miután úgy a törvény indokolásában, mint magában a törvényben is sok olyan dolog van, amit a polgári iskolai tanulóknak, azok hozzátartozóinak és általában az iskolánk iránt érdeklődőknek érdemes és hasznos tudniuk, elhatároztam, hogy az indokolás egy részét, valamint magát a törvényt közlöm idei értesítőnkben. A magyar polgári iskola keletkezésének történetéről, továbbá fejlődéséről az országgyűlés által az idén megszavazott polgári iskolai törvény indokolásában a következőket olvassuk: „Minden művelt állam iskolarendszerében találunk olyan iskolákat, amelyek a népiskolánál, mint a műveltségminimum iskolájánál, több műveltséget, de a főiskolai tanulmányokra előkészítő középiskolánál kevesebb és inkább gyakorlati irányú általános műveltséget iparkodnak közvetíteni. Ilyen iskolákról óhajtott gondoskodni az 1868. évi XXXVIII. t.-c., amikor az elemi oktatás fölé, illetőleg ehhez csatlakozóan kétféle iskolatípust szervezett: a felsőbb népiskolát, amely az elemi iskola VI. osztályának elvégzése után, a fiúknál 3 évfolyamból, a leányoknál 2 évfolyamból áll; és 2. a polgári iskolát, amely az elemi iskola IV. osztályára épül fel s a fiúknál 6, a leányoknál 4 évfolyam. Báró Eötvös József eredeti törvényjavaslatában a polgár iskoláról még nem volt szó. Eötvös előtt a svájci szekundárius