Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)

1970-11-21 / 13. szám

s oldat UTÓSZÓ A DEBRECENI NYEL­VKONFERENCIÁHOZ gyár megmaradjon magyarnak, sőt gyermekeiket is hassa át a magyar szellem, ismerjék meg annak a földnek a kultúráját, ahonnét szülei származnak. En­nek a célnak az érdekében ren­dezték meg Debrecenben, az idén nyáron, az anyanyelvi konferen­ciát. Az anyanyelv a legfőbb ka­pocs, melynek segítségével ápol­hatjuk, tovább adhatjuk nemze­tünk kulturális kincseit önma­gunkban, és utódjainkban. Amikor ezt az önzetlen és ne­mes programot valaki, vagy va­lakik támadni merik, mint az emigráció senki által meg nem választott vezetői teszik, akkor kétségtelen, hogy népellenes, magyar-ellenes akcióval állunk szemben. Amennyiben ezek az urak fel tudnának mutatni valami eredményt, vajmi sikert is, ami­vel hozzájárultak volna a ma­gyar nyelv, az igazi magyar kul­túra fennmaradásához, annak to­vábbfejlesztéséhez, azonkívül, hogy magyar nyelven uszítanak Magyarország ellen, úgy nyu­­godtabb lelkiismerettel ostoroz­hatnák a debreceni programot, s annak szerzőit. De mint a tények bizonyítják a templomok vasárnapi iskoláin kívül, ahonnan hiányoztak a megfelelő tankönyvek, s módsze­rek, nem sok történt eddig az anyanyelv ápolásáért, tanítá­sáért az emigrációban. Hatvan­két szerencsés, és arra hivatott, értelmiségi emigráns félretéve elődleges, vagy jelenlegi politi­kai nézetét, szívügyének érezte a magyar kultúra, a magyar szel­­lem jövőjét itt az idegenben, s bátrak voltak a meghívást elfo­gadni, a konferencián részt venni. Ide visszatérve annak határo­zatainak az érvényesítésén buz­­gólkodni. Igen, bátrak voltak. Tudva-tudták, hogy nemes csele­kedetük heves reakciót fog ki­váltani a jobboldali emigráns ve­zérek részéről. Hiszen már volt példa rá, nem is olyan régen, amikor egy Ausztriában élő ma­gyar jezsuita pap, Mérei Gyula professzor, meghívta Hegedűs Andrást, az innsbrucki egyetem fennállásának 300. éves évfordu­lójának alkalmából megrendezett ünnepségekre. Vajon miért támad oly heve­sen a hadsereg nélküli táborno­kok kara mindenféle szülőföld felé irányuló közeledést? A kér­désben bent van a válasz. Azért, mert katonáik sorozatosan cser­ben hagyták őket. Ez már talán 1945-ben megkezdődött, amikor a nyugatra hurcolt honvédek és leventék tömegesen hazatértek, tisztjeik tanácsának ellenére. S a legnagyobb fokú “dezertálás” az idén zajlott le, amikor nem használt kérés, könyörgés fenye­getés, a hallgatag magyar több mint 100,000 repülőjeggyel, mint egy szavazó­cédulával szavazott, a magyar kormány közeledési politikájára. Miért jelent ez a közeledés veszélyt a reackiót képviselő po­litikusoknak, lapszerkesztőknek? A válasz egyszerű: kenyér nél­kül maradnak. Amennyiben a nyugati kormány­szervek észre­veszik, hogy ezek a politikusok nem élvezik az emigráció töme­ges támogatását, rájönnek, hogy befolyásuk mennyire csökkent, úgy kétséges, hogy továbbra is folyósítják részükre az eddig ki­utalt jelentős összegeket. A lap­tulajdonosok sokkal hamarább rájönnek, hogy politikájuk csőd­be jutott, ugyanis ők közvetlen a fogyasztó támogatásából élnek, és Magyarországot többször megjárt magyar turista nem lesz hajlandó hazug híreikért huszon­öt centet fizetni. —T.1K. Az új évtized első éve, az emigráció és a szülőföld közti kapcsolatok terén új korszakot nyitott meg. A hatvanas évek esztendőit jellemezhetnénk mint az enyhülés, az olvadás kezdeti időszakát, míg az idén új folya­mat indult meg, már zajlik a jég. Nagy folyók mellől származók ismerik a jelenséget, jól tudják, hogy a zajlást már semmilyen természeti, vagy természetfölötti erő sem képes megállítani, a fo­lyót ismét jégpáncéllal befedni. Az enyhülés felé az első lépé­seket a magyar kormány kezde­ményezte. Még az 50-es évek de­rekán, amikor már jelentős szám­mal tértek haza a két háború közt és a második világháború után kivándoroltak közül. Az ’56 után távozók 1962-ben részesül­tek amnesztiában, és ezzel a ren­delkezéssel­ megnyíltak az ország kapui a hazalátogatók és a vég­legesen hazatelepülők előtt. A magyar kormány jószándé­kát a tévelygők, a kalandvágyók, a meghasonlottak, avagy más okok miatt távozók felé nem észre­venni, szinte bűnös tévedés­ről, de kétségtelenül szellemi vakságról árulkodik. Az emigráció közkatonái már az első alkalom adtán éltek is a lehetőséggel, és nagy százalék­ban látogattak haza az utolsó öt esztendőben, de különösképpen az idén, a jublieumi ünnepségek idején. Már októberre több mint 100,000 külföldön élő magyar lá­togatott haza. Karácsonyig be­zárólag számuk elérheti a 150 ezret is. De Magyarország veze­tői nem elégednek meg csupán a szentimentális jellegű rokon és ország­látogatással, annak a cél­nak az érdekében, hogy az öt világrészen szétszórt magyarság kapcsolatát erősbítse, ápolja az anyaországgal, arra is törekszik, hogy ez a másfélmilliónyi ma­ Szövetséget kötött három arab állam Hármas szövetséget írt alá a múlt héten Egyiptom, Szudán és Líbia. Hivatalos nyilatkozat sze­rint “az imperializmus és a zio­­nizmus fenyegetése” tette szük­ségessé az arab országok szövet­ségét. Három államfő: Anwar Sza­dat egyiptomi elnök, Jaafar El- Niemiry tábornok, szudáni elnök és Moammar Khadafy ezredes, líbiai elnök öt napig tartó tár­gyalás után hozták nyilvános­ságra az új fejleményt, a három ország 50 millió lakosa nevében. A szövetség élén az említett há­rom ország elnöke fog működni. Ezek az egymással szomszédos arab államok közös érdekeiknek megfelelően válaszolnak majd minden fenyegetésre. A közös nyilatkozat kilátásba helyezte a többi arab államok csatlakozását a szövetséghez, és jelezte, hogy a szövetség nem jelent szigorú politikai közössé­get. A szövetkezett arab államok megőrzik függetlenségüket. Egy korábbi arab szövetség, melyben Egyiptom, Szíria és Irak társultak 1963-ban, később feloszlott. A három állam vezetői kétha­vonként fognak tanácskozni kö­zös tervek kidolgozása céljából. Mind a három állam vezetői úgy érezték, hogy Nasszer elnök ha­lála után szükségessé vált új összefogás megvalósítása “az im­perializmus és zionizmus kihívó magatartásával szemben.” ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítjük olva­sóinkat, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepek során 2 hétig zár­va lesz a lapunkat előállító nyomdavállalat. Nem jelenhet meg az ÚJ SZÓ január 2. és 9. száma. Kérjük olvasóinkat, hogy ka­rácsonyi üdvözleteiket, rendezvé­nyeikre a meghívókat minél előbb szíveskedjenek beküldeni, mert a december 14 után kapott írásokat az idei utolsó számunk­ban nem tudjuk elhelyezni. Közölni kívánjuk egyben azt is, hogy a kampányjelentéseket az érkezés rendje szerint közöl­jük. Jelen lapunk zárásának órái előtt érkezett jelentésekből csak néhányat közölhetünk most. A többit következő számunk közli. Uj szó KTJGCETLEN POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP Published weekly, on Saturday, by The Canadian Hungarian Publishing Association 924 King Street West. Toronto 3. Ont. Telefon: EM. 4-6097 Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság. Névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a Szerkesztő Bizottság véleményével Kéziratokat nem küldünk vissza és nem őrzünk meg Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk Előfizetési ár Kanadában 1 évre $10.00, félévre $5.00, minden külföldi országba évi $12.00 — 1 year subscription $10.00, foreign countries $12.00 Second class mail registration number 1821 296 Queen St. W. Toronto 362-3226 424 Bloor St. W. Toronto 921-3721 KENNEDY TRAVEL BUREAU LTD. TORONTO — BECS — TORONTO CA $214.00 (egyesületi csoport ár) BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST kedvezményes utazás. KARÁCSONYRA! Nw víl..ztok élelmiszer cikkekben is IKEA ROMÁNIÁBA — pénzátutalás: 16.2011 USA $ ÚJ SZÓ Irving Layton kanadai költő a monopóliumoké Erdélyi munkatársunk egyik jelentése szerint ünnepelték Ro­mániában Irving Layton kanadai költőt. A romániai nép aligha tudja, hogy a kanadai dolgozó nép nem ünnepli Laytont, mert ő a nagyurak kedvence, a mono­póliumok koronázatlan költő­királya. Ez a Layton zengi Trudeau di­csőségét, lelkendezett a War Measures Act nevű elnyomó tör­vény alkalmazásáért, mert ez a Layton nem szerelmes a munkás­­osztályba. Szíve mélyéből kíván­ja, hogy legyenek megfegyelmez­ve a szakszervezetek és elnémít­va a baloldaliak. Láthatta ezt mindenki azon a televízió adáson, amelyen őt is szerepeltették röviddel ezelőtt. Megnyitotta a tőkés napisajtó hasábjait Layton előtt, aki egye­bek között azt írta, hogy “Hitler ragyogó tehetségű csibész volt.” A “csibész” szót azért használta, hogy valamiképpen leplezze Hit­­ler-imádatát. Nem ez az első eset, hogy ez a kapitalista költő gebére foga­dott. A közelmúltban hozsan­­názta a nyugat-németországi új­náci pártot, báró Adolf von Thadden Nationaldemokratische Partei Deutschland mozgalmát. Ez a Layton akarja most ta­nítani a kanadai népet demokrá­ciára. Aszongya, hogy meg kell menteni a demokráciát kapita­lista diktatúra alkalmazásával, haditörvényekkel, radikálisok el­nyomásával. Aszongya Layton, hogy veszedelmesek a kommunis­ták, az eltompult agyvelejű Új­­demokrata Párt (NDP), a bolse­vikok, mensevikek, vörösök, a Canadian Broadcasting Corpora­tion radikális szellemi munkásai stb. Lenne ez a Layton legalább eredeti. De nem az. Szajkózza az Európából Kanadába hurcolko­­dott fasisztákat, fajgyűlölőket, vörösfalókat és természetesen az Edmund Burke Society propa­gandáját. Majmolja a Nixon- Agnew fogatot is. Megerősíti Layton a hivatásos emigránsok, volt nyilasok, fasisz­ták, csatavesztett urak és úrhat­námok szennyes szójárását, buta rendőrök durva hangját, politi­kai analfabéták handabandáját. Nem csoda, hogy ez a Layton tömjénezi az amerikai imperia­lizmus vietnami háborúját. Vajon mi nyomja Layton szí­vét. Talán a múltjában van va­lami hiba? Talán azt akarja ta­karni, hogy a 30-as években a Kanadai Kommunista Párt mel­lett kardoskodott. Talán feled­tetni akarja, hogy radikális ügyek védelmében rántott kardot és harcolt Duplessis lakat­törvé­nye (Padlock Law) ellen? Vagy az bántja, hogy a második viág­­háború első éveiben, amikor a szövetségesek mozdulatlanul néz­ték Hitler hódításait, és Kana­dában minden tökkel ütött reak­ciós azt akarta, hogy a szövetsé­ges hatalmak álljanak Hitler mellé a Szovjetunió ellen, és ő­­neki inába szállt a bátorsága és erdőségbe bújt? Ilyesmi miatt furdalja a lelkiismerete? Nem kizárt dolog az sem, hogy a rendőrségen van valami felje­gyezve Layton ellen. Vagy csak Nixont és Agnewt akarja túl­licitálni? Hogy ez a Layton sok­szor vedlett, azt sokan tudják. Volt kommunistabarát, dilettáns radikális, majd minden más. Most pedig, vénségére, lett a felső vagyonos osztály verselője. Elképzelhető, hogy ez a jel­­lemtelen költő szeretne kapni a miniszterelnöktől felemelő figyel­met, állami kinevezést olyan ál­lásba, amelynek jövedelméből öreg éveit lazsálva lőthetné el. Ráférne a vén költőre egy sze­nátusi kinevezés. A kérdés előtte csak ez lehet: milyen mélyre kell valakinek lealjasulnia, hogy el­nyerje a mennyei üdvösséget. Iparkodik Layton úr feleletet találni a kérdésre. Mindenesetre érdekes, hogy Romániában megünnepelnek egy Laytont. I MEGHÍVÓ­ ­....................................................................................... TORONTO — Az évi szokásos LABOR BAZAAR november 28-án, szombaton délután 1 órától délután 5 óráig lesz megtartva. 5-től 8 óráig vacsora és 9 órától tánc. Mindenkit szeretettel hív és vár a RENDEZŐSÉG. CALGARY — Az Új Szó bizottsága november 21-én, szombaton este 6:30 kezdettel nagyszabású vacsorát rendez táncmulatsággal az Ukrán Hallban, 209—4th Avenue S.E. Ezen rendezvény jövedelmét lapunk kampánya javára fordítjuk. Tisztelettel hívjuk rendezvé­nyünkre Calgary és vidéke magyarságát. HAMILTON — Az Új Szó hamiltoni bizottsága november 28-án, szombaton este 6 órai kezdettel HURKA-KOLBÁSZ vacsorát rendez a 46 Cannon Street East-en lévő Cannon Hallban.—Házilag készült süteményekről és italfélékről, valamint szórakoztató zenéről gon­doskodunk. A jövedelem lapunk folyamatban lévő kampányára lesz fordítva. Hamilton és környéke magyarságát szeretettel hívja és várja a rendezőbizottság. BRANTFORD — Az Új Szó brantfordi bizottsága november 28-án, szombaton este 8 órai kezdetre a YMCA 211. számú helyiségében (Queen Street). FILM-ELŐADÁST tart. Bemutatásra kerül KÉT VALLOMÁS című új magyar film. Szereplők: Törőcsik Mari, Ladányi Ferenc, Mezei Mária, Ajtay Andor. A film témája: Fiatal bűnözők igaz élete, milyen körülmények sodorták őket a bűnözésre. Az Új Szó olvasóit és barátait szeretettel várja a Lapbizottság. LETHBRIDGE — A Kossuth Betegsegélyző Egylet lethbridgei fiókja november 28-án, szombaton este fél 7 órai kezdettel 1401-5th Avenue North (Rainbow Hall) nagyszabású BANKETTET rendez. Vacsorára csirkepaprikást, töltött káposztát és házilag készített süteményeket szolgálnak fel asszonyaink. Italról és zenéről is gon­doskodva lesz. Lethbridge és környéke magyarságát szeretettel várja a Vezetőség. NIAGARA FALLS — Az Új Szó bizottsága rendezésében november 29-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel 8203 Stanley Avenue-i Magyar Otthonban bemutatásra kerül VASVIRÁG című magyar film. Főszerepben: Törőcsik Mari, Vároknyi Zoltán és Kiss Manyi. A film témája: A régi világból a nagy munkanélküliség idején. Lapunk olvasóit és barátait szeretettel várja a LAPBIZOTTSÁG. 1970 november 21

Next