Kapu, 1999. október (12. évfolyam, 10. szám)
IMPRESSZUM Kedves Olvasó: Brády Zoltán főszerkesztő Gángoly Attila olvasószerkesztő gazdaság: Mándoki Andor biztonságpolitika: Magyar István magyar múlt: Henkey Gyula interjú-riport-dokumentum: Erdélyi István egyetemes talányok: Grandpierre Attila adydas: Krausz Tivadar iksz: G. A. úr balkán: Rózsa-Flores Eduardó főmunkatársak: Nádor István Siposhegyi Péter vizuális tervezés: Fehér Zoltán korrektor: Batári Gábor könyvszerkesztő: Erki Edit szerkesztőségi titkár: Göcze Krisztián kiadványmenedzser: Cserhalmi János nyomás: Folpress Nyomdaipari Kft. felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató Kiadó: Magyar Kapu Alapítvány kiadásért felel Brády Zoltán a kiadó és szerkesztőség címe 1082 Budapest, Nap u. 13. tel: 30 30 710 30 30 711 fax: 30 30 712 csekkszámlaszám: Mezőbank Rt. 11644006-04470500-44000004 terjeszti a Magyar Posta Rt., a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X e-mail Kapuszer @ mail.datanet.hu internet http://w3.datanet.hu/~mkapu már hányadszor hullottak le a falevelek, és még mindig nem kaptuk meg az ígért pénzt. Most egy potenciális hirdető késlekedik. Ebből szeretnénk átalakítani folyóiratunkat. Ha figyelték, már elkezdtük, növeltük riport rovatunk terjedelmét. Kezdetben azt hittem, hogy e drága és ezért is kihaló műfajból nem kapunk elég anyagot. Bőven kapunk. Csak győztem fizetni, meg hál' Istennek ingyen is szállítanak jobb érzésű újságírók. Már a szívósabbja. Észrevehették, hogy a magyar sajtó átalakult az elmúlt tíz évben. A bulvárosodott lapokban nincs igény a komolyabb hangvételű riportokra, meg tényleg nagyon sokba kerül, hisz hetekig készülhet az oknyomozó riport, és tessék közben fizetni a benzint, a szállodát, a honoráriumot, és vállalni kell utána a balhét. Politikai napilapokban elő-elő fordul ez a műfaj, de ott korlátozott a terjedelem. Erdélyi István rovatvezetőnk mohó lelkiismeretességgel szerzi a kliensektől az érdekesebbnél is jobb riportokat. Furcsa lerakodóhely lett szerkesztőségünk. Nagyon sok olyan anyagot hoznak szerzőink, amit másutt nem mernek leadni. Az érdekcenzúra ártalmas a riport kényes műfajára. Kérdezik: "Le mered hozni?". Persze hogy lehozom, ha megalapozott és bizonyíthatók a tények. Lehet, hogy még nem ütöttek jól az orromra, de még hiszek az egyre jobban szűkülő sajtószabadságunkban. Ha emlékeznek, mi adtuk le először Mogiljevicsről azt az írást, amit másnap vezető napilapok citáltak, persze anélkül (méla irigység), hogy megemlítették volna folyóiratunk nevét. A Postabank-ügyet is mi feszegettük először, midőn Princz úr még fényesen országlott. Nyáron mi kezdtük piszkálni a feledésre ítélt olajügyeket is. Hát most meg is kaptuk a magunkét! Két évvel ezelőtt dr. Bába úr szegedi sztárügyvéd (aki az olajosok védőszent-ügyvédje volt a bíróságokon), személyiségét dezavuáló cikkecskével tiszteltük meg. Pedig komolyan gondoltuk, amit leírtunk. Bába úr rutinosan beperelt, s jóságos jogtanácsosunk és barátunk, dr. Tímár képviselő úr egyébként még jó jogász is - előre megmondta, hogy elmeszelnek minket. Minek kell sültparasztozni! Nos, megvolt a tárgyalás (hamarabb tűzték ki, mint Kovács bankár aranycsempészési ügyét), s buktunk. Bába sztárügyvéd úr Szeged minden napsugarával mosolygott és megnyugodott, hogy mégsem sült paraszt meg bunkó, mi meg szégyellhettük magunkat. Csúfos helyzet volt, na! Elnézést kértem tőle, de nem bocsánatot. Bába úr legyintett (hiszen közismert gazdagsága, még a tévében dicsekedik is vele), hogyha már nem ítélte meg a bíróság az általa kért milliókat, ami nekünk már kétségbeejtően nagy összeg, szóval e potom kártérítés végrehajtását nem kéri. Nem lettem hálás, de megkönnyebbültem. Csend is volt majdnem egy évig. Nyári számunkban az olajügyben kotorásztunk, s láss csodát!, megérkezett a bírósági végrehajtás papírja, be kell fizetni. Én meg nem tudom. Hát így szűnik meg, és ezért is a Magyar Kapu Alapítvány. Magyarán mondva csődbe juttatott minket az olajügy. Úgyhogy a legközelebbi Kapu számot már más cég fogja kiadni. Na most itt a feneség! Lehet, hogy ezentúl jobban át fogok rágni minden anyagot. Lehet, hogy félelmemben húzni és kéziratot visszaadni fogok. Vagy börtönbe kerülök ismét vén fejemmel, mint tizenöt évvel ezelőtt? Egy írás miatt? Egy igazság miatt? Mert manapság már sok igazság van. Toleránsak vagyunk. A bűnözőknek, a vétkezőknek is megvan a maguk igazsága. Ezek szerint azt is tisztelnünk kell. Meg kellene alakítani a Bűnözők Érdekvédelmi Szervezetét. Létre lehetne hozni egy Egyeztető Tanácsot. A kormány képviselői néha leülnének velük tárgyalni. A bűnözőknek meg nem kéne beépülniük rendőri vagy más közigazgatási szervezetbe, vagy netán a politikába... Az embernek az az érzése, hogy nagyon kevesen dugják fejüket a homokba. Bizony-bizony majdnem mindenki tudja, hogy a korrupció. Kapu 99/10 1