Kárpáti Igaz Szó, 2004. április-június (85. évfolyam, 48-92. szám)
2004-04-01 / 48. szám
KÁRPÁTI , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban PÁRIZS, Raffarin után Raffarin. Kétnapi habozás után Jacques Chirac ismét Jean-Pierre Raffarint bízta meg kormányalakítással. Raffarin a jobboldali kormánykoalíció szempontjából súlyos kudarccal zárult regionális választások nyomán nyújtotta be lemondását az államfőnek, aki ezt elfogadta, de nyomban az eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással. JERUZSÁLEM: A Likud dönt Saron tervéről. Nem a kormányzó Likud párt parlamenti csoportja, nem is a pártközpont, hanem a Likud bejegyzett, mintegy 200 ezres tagsága dönt majd Ariel Saron izraeli miniszterelnöknek a gázai zsidó települések kiürítésére vonatkozó tervéről. Saron ezt pártja, a Likud tegnapi konferenciáján jelentette be: így akarja megkerülni a tervet többségében elutasító parlamenti csoportot és a még szélsőségesebb nézeteket valló pártközpontot. A felmérések szerint a kiürítési tervet az összes szavazók mintegy 70 százaléka - köztük a Likud-tagság többsége - támogatja. BUDAPEST: Románia a visegrádiak között? Magyarország üdvözli Románia csatlakozását a NATO-hoz, és elősegíti az ország integrációját az EU-hoz, illetve a visegrádi négyekhez (V4: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország). Erről Mircea Geoana budapesti tárgyalásain volt szó: a román külügyminiszter Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel találkozott Budapesten. Az egyeztetéseken kiderült, hogy Románia szívesen részt venne a visegrádi országoknak Ausztriával és Szlovéniával kibővített, uniós szintű együttműködésében is. Kovács László azt mondta: közösen kívánnak fellépni a Balkán stabilizálásában. Geoana szerint közös érdek, hogy az egész Nyugat-Balkán az európai integráció részese legyen. Szó esett a dunai együttműködésről is, amelyet a román diplomácia vezetője szerint »drámai módon meg kell újítani, hiszen a Duna az EU első folyójává vált«. Panoráma Terror Taskenttől Maniláig Manilától Londonig a világ több részén hallattak magukról a terroristák. Újabb bombák léptek működésbe az üzbég főváros, Taskent körzetében, míg a rendőrség az elnöki palota közelében tűzpárbajba keveredett egy feltételezett terroristacsoporttal. Tegnapelőtt hajnalban nyolc terroristagyanús személyt vettek őrizetbe Londonban és Délkelet-Angliában. A londoni rendőrség terrorelhárító részlegének vezetője bejelentette, hogy több mint fél tonna robbanószerként is használható ammónium-nitrát műtrágyát foglaltak le a fővárosban. A madridi terrortámadás ügyében a spanyol rendőrség embervadászata újabb letartóztatásokra vezetett, tegnap újabb két gyanúsított került rács mögé. Irakban egy öngyilkos autóbomba »csak« sebesüléseket okozott. A terrorhullám leginkább az üzbég fővárosban csapott magasra. Taskentben a hét eleji pusztító, 19 emberéletet követelő öngyilkos merénylet után újabb bombák léptek működésbe egy közeli kisváros egyik ellenőrző pontjánál. A hajnali robbanások után ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a rendőrökre. A hírek szerint egy férfi robbantotta fel magát autójában, miután a rendőrség üldözni kezdte. Ugyanaznap ezen a környéken, a fővárostól 15 kilométerre, az elnöki palota közelében kormányerők egy lakóházban bekerítettek és felszámoltak egy terrorista-csoportot. A csaknem huszonnégy órán át tartó lövöldözés befejeztével a rohamosztagosok huszonhárom holttestet találtak. A feketeruhás terroristák nagy része a kilátástalan helyzetben a megadás helyett az öngyilkosságot választotta. Felrobbantották magukat. Szadik Szarajev üzbég külügyminiszter szerint közvetlen kapcsolat van a terrorcselekmények elkövetői, az Üzbég Iszlám Szervezet (DIH), a Hizb at- Tahrir al-Iszlami (Iszlám Felszabadítás Pártja) nevű, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban betiltott csoport között. Totális háborút hirdetett Oroszország ellen Samil Baszajev, csecsen lázadóvezér. Baszajev kedden már arab nevén, Abdalláh Samil Abu Idriszként, a terrorista lázadók emírjeként írta alá fenyegető üzenetét. A szakadár vezér felrótta az oroszoknak, hogy Csecsenföldön - az emberi jogok megsértésével - emberek tűnnek el nyomtalanul, és hogy Moszkva keze is benne van a Katarban merénylet áldozatául esett Zelimhan Jandarbijev csecsen szakadár vezető megölésében. Baszajev alias Abu Idrisz emír orosz gyerekek felnőttek nyomtalanul való eltüntetését, megölését helyezte kilátásba. Bombatámadásokat, pokolgépes és földgázzal történő robbantásokat, mérgezéseket, gyújtogatásokat ígért. Hét ember megsebesült az iraki Al-Hillahban abban a robbantásban, amelyet egy öngyilkos merénylő követett el az autójába rejtett pokolgéppel. A terrorcselekmény egy rendőrparancsnok háza ellen irányult. A terroristára időben tüzet nyitó őrök lélekjelenlétén múlott, hogy az autóbomba csak hét embert sebesített meg, a merénylőn kívül senki sem vesztette életét. A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában megelőztek egy, a madridihoz hasonló merényletsorozatot. Négy terroristát letartóztattak, majd’ negyven kiló TNT robbanóanyagot lefoglaltak-jelentette be Gloria Macapagal Arroyo elnök. A terroristák üzletközpontokban és vasutakon terveztek robbantásokat. A rendőrség közlése szerint a négy őrizetbe vett az Abu Szajjaf szélsőséges iszlám terrorcsoport tagja. Dél-koreai rendőr vigyázza Szöulban a pályaudvaron az új szupervonatot. _______________ HÁTTÉR _______________ Oroszország a NATO ölelésében Hét új ország csatlakozásával 26 tagúvá bővült az Észak-atlanti Szövetség. Az új tagállamok kormányfői hétfőn helyezték ünnepélyesen letétbe Washingtonban a csatlakozási okmányokat, holnap pedig Brüsszelben kerül sor a nemzeti lobogók felvonására, ami immáron véglegessé teszi Litvánia, Lettország, Észtország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Szlovénia betagolódását a NATO- ba. Előzetesen ugyan a nyári isztambuli NATO-csúcsértekezletre tervezték a szövetség 55 éves fennállásának minden eddiginél nagyobb arányú bővítését, de miután a a belépő »hetek« törvényhozása már ratifikálta a csatlakozásra vonatkozó megállapodást, a szervezet vezetői előbbre hozták a belépés hivatalos aktusának a megejtését. Elemzők szerint a mostani bővítés sokkal inkább politikai, mint katonai lépés, hiszen az új tagállamok katonai potenciálja nem annyira jelentős, hogy az lényegesen megváltoztatná a szövetség katonai erejét. Lényegesen átrajzolja viszont Kelet-Európa geopolitikai térképét, hiszen ezúttal már Csehország, Lengyelország és Magyarország korábbi csatlakozása után - nem csupán az egykori Varsói Szerződés újabb tagországai fölé terjed ki a NATO védőernyője, hanem a balti országok belépésével a volt szovjet köztársaságok fölé is, ami enyhén szólva is, egyáltalán nincs Moszkva ínyére. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a mostani bővítéssel Oroszországnak már egy olyan szövetséggel kell számolnia közvetlen határai mentén, amelyik az új tagállamok csatlakozásával az eddiginél nem csupán katonailag, hanem gazdaságilag és az emberi tényezők szempontjából is a korábbihoz viszonyítva lényegesen megnövekedett tartalékokkal rendelkezik. Oroszország máris kifejezte tiltakozását amiatt, hogy a csatlakozási dokumentumok elhelyezését követően azonnal megjelentek a balti köztársaságok légterében a NATO-vadászgépek, hogy biztosítsák a légtér ellenőrzését. Ennek a feladatnak az elvégzésére egyelőre két gépet vezényeltek át Brüsszelből litvániai állomáshelyére, ám rövidesen újabb harci repülőgépek érkeznek Dániából is. A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer a washingtoni rendezvényen tartott felszólalásában igyekezett megnyugtatni Moszkvát, ne izguljon és ne tiltakozzon, hiszen semmi olyasmi nem történik, ami veszélyeztetné biztonságát. A szövetség ugyanis nyílt és áttekinthető politikát folytat, nincsenek hátsó szándékai azzal sem, hogy átveszik a három egykori szovjet köztársaság légterének védelmét. Ugyanezt tette Colin Powell amerikai külügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy a NATO bővülését Moszkvának egyáltalán nem biztonságát fenyegető veszélyként kell felfogni és kezelni, hanem egy olyan partnerként, amelynek tevékenysége a globális biztonságot veszélyeztető és nehezen meghatározható fenyegetések ellen irányul. Elemzők szerint azonban az üzenetek aligha nyugtatják majd meg igazán Moszkvát, ellenben számos olyan reális tényező van, mindenekelőtt pedig a nemzetközi terrorizmus növekvő veszélye, amelyek Oroszországot és a NATO-t egyaránt a kölcsönös együttműködés és a partneri viszony elmélyítésére ösztönzik. Ennek tényén pedig valójában a szövetség mostani kibővítése sem sokat változtat. Erdélyi Gábor Az Arab Liga megijedt a reformoktól Személyesen próbálja meg jobb belátásra bírni Amr Musza, az Arab Liga főtitkára az arab vezetőket, nehogy még egy olyan csúfos kudarcot kelljen elszenvedniük, mint a múlt hét végén. A 22 tagú szervezet történetében először kellett elhalasztani a csúcstalálkozót, mert a tagállamok nem voltak képesek egyetértésre jutni olyan alapvető fontosságú kérdésekben, mint az arab világ demokratizálása, az izraeli-palesztin konfliktus és magának az Arab Ligának a szerkezeti átalakítása. Vannak elemzők, akik egyenesen úgy vélik: a kudarc az Arab Liga végét jelentheti. Az arab közvéleményt készületlenül érte, hogy a háromszázötven milliós közösségüket átfogó, 22 tagú Arab Liga csaknem hatvanéves fennállása óta először kénytelen volt elhalasztani csúcstalálkozóját, méghozzá olyan rövid idővel a tervezett kezdés előtt, hogy több állam- és kormányfőnek menet közben kellett visszafordulnia. Pedig már az előjelek sem voltak biztatók, hiszen ahhoz képest, milyen kulcsfontosságú kérdések szerepeltek volna a csúcs napirendjén, több tagállam - így Szaúd-Arábia, Bahrein, Omán és az Egyesült Arab Emírségek-nem a legmagasabb szinten képviseltette volna magát a találkozón. A halasztást azonban végül az indokolta, hogy a csúcsot előkészítő külügyminiszterek egyszerűen nem tudtak közös álláspontot kialakítani a vitatott kérdésekről: az arab világ demokratizálásáról, az izraeli-palesztin konfliktusról és a szervezet szerkezeti átalakításáról. Az első kérdés tulajdonképpen az Egyesült Államok hatására került napirendre. A Bush-kormányzatnak az arab világ korszerűsítéséről, demokratizálásáról szóló úgynevezett »Tágabb Közel-Kelet Kezdeményezése« a Marokkótól Afganisztánig terjedő térség gazdasági fejlesztését és demokratizálását irányozza elő - első lépésként a demokrácia megteremtésével Irakban. A demokráciához azonban az egyébként is színes és megosztott arab világban igen eltérően viszonyulnak a különböző államok. Különösen eltérően ítélik meg ráadásul azt, elfogadható-e a külföldi beavatkozás, »diktátum« ebben a kérdésben, vagy az idegen akarat előtti meghajlásnak még a látszatát is el kell kerülni. 2004. április 1csütörtök Letartóztatások Szudánban Puccskísérlet vádjával letartóztatták Haszan Abdullah at-Turabi szudáni iszlám ellenzéki vezetőt. Mint az al-Dzsazíra katari központú arab nyelvű hírtelevízió szerdára virradó éjszaka at-Turabi feleségére hivatkozva jelentette, a szudáni biztonsági egységek jelentős erői vonultak ki, hogy bekerítsék a szudáni Népi Nemzeti Kongresszus 71 éves vezetőjének otthonát. Viszal al-Mehdi asszony szerint a párt több vezetőjét is letartóztatták. Egy kartúmi kormányilletékes úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki párt vezetőinek letartóztatására több katonatiszt őrizetbe vétele után került sor, akiket vasárnap fogtak el államcsínykísérlet gyanújával. Jaszin Omar Imam, a Népi Nemzeti Kongresszus politikai irodájának tagja szerint mondvacsinált ügyről van szó, amivel a komány ürügyet keres a párt feloszlatására. At-Turabit egy nappal azután tartóztatták le, hogy Csádban tárgyalások kezdődtek a szudáni komány és a gerillaszervezetek között az ellenségeskedések beszüntetéséről, amelyeknek 2003 februárja óta 3000 halottja volt, és közel 800 ezren kényszerültek elmenekülni lakhelyükről, közülük közel hétszázezren Szudánba. Szélrózsa Román képviselőházi nem a székelyföldi autonómiára Nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a román parlament képviselőháza, amely kedden megszavazta az illetékes szakbizottság elutasító jelentését. A román parlament alsóházában a több mint 240 jelenlévő 22 ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a képviselőház közigazgatási szakbizottságának a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetről készült elutasító jelentését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakciójának huszonkét tagja voksolt az említett jelentés elfogadása ellen, s a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek csoportjának egy tagja volt az, aki tartózkodott. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), valamint a demokratikus ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) honatyái kivétel nélkül megszavazták a jelentést. Az RMDSZ nem értett egyet korábban azzal, hogy hat képviselője február 25-én a Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT) felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét. Ennek ellenére most a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel - közli az MTI bukaresti tudósítója.Tokay György Arad megyei képviselő, Románia volt kisebbségügyi minisztere ezt így indokolta: az RDMSZ- frakció e voksával maga is hitet kívánt tenni az autonómia eszméje mellett. Egyúttal tiltakozni akart a minősíthetetlen hangnem ellen, amit a vita során a PRM képviselője engedett meg magának (»terroristáknak« és »bűnözőknek« nevezte a törvénytervezetet előterjesztő képviselőket. »Ezt a hangnemet a frakció akkor sem fogadhatja el, ha magával a törvénytervezettel szemben nagyon komoly fenntartásaink vannak« - mondta Tokay, emlékeztetve az RMDSZ- nek arra az álláspontjára, amely szerint e tervezet jogi és egyéb szempontból nem felel meg a célnak. Az autonómia elve mellett azonban most is, a jövőben is kiáll az RMDSZ - mondta a honatya, kifejezve reményét, hogy a következő autonómiatervezetet már maga az RMDSZ fogja kidolgozni, mégpedig olyan formában, hogy azt ne lehessen eleve leseperni az asztalról. A román pártok képviselői valamennyien az alkotmányra hivatkozva mondtak nemet a székelyföldi autonómiára. Ezzel kapcsolatban Tokay felhívta a figyelmet az említett pártok elfogultságára. Ez a vita is bebizonyította - mondta -, hogy a romániai magyarság csak magára számíthat.