Kárpáti Igaz Szó, 2004. április-június (85. évfolyam, 48-92. szám)

2004-04-01 / 48. szám

KÁRPÁTI , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban PÁRIZS, Raffarin után Raffarin. Kétnapi habozás után Jacques Chirac ismét Jean-Pierre Raffarint bízta meg kormányalakítással. Raffarin a jobb­oldali kormánykoalíció szempontjából súlyos kudarccal zárult regionális vá­lasztások nyomán nyújtotta be lemon­dását az államfőnek, aki ezt elfogadta, de nyomban az eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással. JERUZSÁLEM: A Likud dönt Saron tervéről. Nem a kormányzó Likud párt par­lamenti csoportja, nem is a pártköz­pont, hanem a Likud bejegyzett, mintegy 200 ezres tagsága dönt majd Ariel Saron izraeli miniszterelnöknek a gázai zsidó települések kiürítésére vonatkozó tervéről. Saron ezt pártja, a Likud tegnapi konferenciáján jelen­tette be: így akarja megkerülni a tervet többségében elutasító parlamenti cso­portot és a még szélsőségesebb néze­teket valló pártközpontot. A felmé­rések szerint a kiürítési tervet az összes szavazók mintegy 70 százaléka - köztük a Likud-tagság többsége - támogatja. BUDAPEST: Románia a viseg­rádiak között? Magyarország üdvözli Románia csatlakozását a NATO-hoz, és előse­gíti az ország integrációját az EU-hoz, illetve a visegrádi négyekhez (V4: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország). Erről Mircea Geoana budapesti tárgyalásain volt szó: a román külügyminiszter Med­­gyessy Péter miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel találkozott Budapesten. Az egyezte­téseken kiderült, hogy Románia szí­vesen részt venne a visegrádi orszá­goknak Ausztriával és Szlovéniával kibővített, uniós szintű együttműkö­désében is. Kovács László azt mondta: közösen kívánnak fellépni a Balkán stabilizálásában. Geoana szerint közös érdek, hogy az egész Nyugat-Balkán az európai integráció részese legyen. Szó esett a dunai együttműködésről is, amelyet a román diplomácia ve­zetője szerint »drámai módon meg kell újítani, hiszen a Duna az EU első folyójává vált«. Panoráma Terror Taskenttől Maniláig Manilától Londonig a világ több részén hallattak magukról a terro­risták. Újabb bombák léptek mű­ködésbe az üzbég főváros, Taskent körzetében, míg a rendőrség az elnöki palota közelében tűzpár­­bajba keveredett egy feltételezett terroristacsoporttal. Tegnapelőtt hajnalban nyolc ter­roristagyanús személyt vettek őrizetbe Londonban és Délkelet-Angliában. A londoni rendőrség terrorelhárító rész­legének vezetője bejelentette, hogy több mint fél tonna robbanószerként is használható ammónium-nitrát mű­trágyát foglaltak le a fővárosban. A madridi terrortámadás ügyében a spa­nyol rendőrség embervadászata újabb letartóztatásokra vezetett, tegnap újabb két gyanúsított került rács mö­gé. Irakban egy öngyilkos autóbomba »csak« sebesüléseket okozott. A ter­rorhullám leginkább az üzbég fővá­rosban csapott magasra. Taskentben a hét eleji pusztító, 19 emberéletet követelő öngyilkos merénylet után újabb bombák léptek működésbe egy közeli kisváros egyik ellenőrző pont­jánál. A hajnali robbanások után is­meretlen fegyveresek tüzet nyitottak a rendőrökre. A hírek szerint egy férfi robbantotta fel magát autójában, miután a rendőrség üldözni kezdte. Ugyanaznap ezen a környéken, a fővárostól 15 kilométerre, az elnöki palota közelében kormányerők egy lakóházban bekerítettek és felszámol­tak egy terrorista-csoportot. A csak­nem huszonnégy órán át tartó lövöl­dözés befejeztével a rohamosztagosok huszonhárom holttestet találtak. A fe­keteruhás terroristák nagy része a ki­látástalan helyzetben a megadás helyett az öngyilkosságot választotta. Fel­robbantották magukat. Szadik Sza­­rajev üzbég külügyminiszter szerint közvetlen kapcsolat van a terror­­cselekmények elkövetői, az Üzbég Iszlám Szervezet (DIH), a Hizb at- Tahrir al-Iszlami (Iszlám Felszabadítás Pártja) nevű, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban betiltott csoport között. Totális háborút hirdetett Oroszország ellen Samil Baszajev, csecsen lázadóvezér. Baszajev kedden már arab nevén, Abdalláh Samil Abu Idriszként, a terrorista lázadók emírjeként írta alá fenyegető üzenetét. A szakadár vezér felrótta az oroszok­nak, hogy Csecsenföldön - az emberi jogok megsértésével - emberek tűn­nek el nyomtalanul, és hogy Moszkva keze is benne van a Katarban me­rénylet áldozatául esett Zelimhan Jandarbijev csecsen szakadár vezető megölésében. Baszajev alias Abu Id­risz emír orosz gyerekek­ felnőttek nyomtalanul való eltüntetését, meg­ölését helyezte kilátásba. Bomba­támadásokat, pokolgépes és föld­gázzal történő robbantásokat, mérge­zéseket, gyújtogatásokat ígért. Hét ember megsebesült az iraki Al-Hil­­lahban abban a robbantásban, amelyet egy öngyilkos merénylő követett el az autójába rejtett pokolgéppel. A ter­rorcselekmény egy rendőrparancsnok háza ellen irányult. A terroristára időben tüzet nyitó őrök lélekjelenlétén múlott, hogy az autóbomba csak hét embert sebesített meg, a merénylőn kívül senki sem vesztette életét. A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában megelőztek egy, a madridihoz hasonló merénylet­sorozatot. Négy terroristát letartóztat­tak, majd’ negyven kiló TNT robba­nóanyagot lefoglaltak-jelentette be Gloria Macapagal Arroyo elnök. A terroristák üzletközpontokban és vasutakon terveztek robbantásokat. A rendőrség közlése szerint a négy őrizetbe vett az Abu Szajjaf szélső­séges iszlám terrorcsoport tagja. Dél-koreai rendőr vigyázza Szöulban a pályaudvaron az új szupervonatot. _______________ HÁTTÉR _______________ Oroszország a NATO ölelésében Hét új ország csatlakozásával 26 tagúvá bővült az Észak-atlanti Szövetség. Az új tagállamok kormányfői hétfőn helyezték ünnepélyesen letétbe Washingtonban a csatlakozási okmányokat, holnap pedig Brüsszelben kerül sor a nemzeti lobogók felvonására, ami immáron vég­legessé teszi Litvánia, Lettország, Észtország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Szlovénia betagolódását a NATO- ba. Előzetesen ugyan a nyári isztambuli NATO-csúcs­­értekezletre tervezték a szövetség 55 éves fennállásának minden eddiginél nagyobb arányú bővítését, de miután a a belépő »hetek« törvényhozása már ratifikálta a csat­lakozásra vonatkozó megállapodást, a szervezet vezetői előbbre hozták a belépés hivatalos aktusának a meg­­ejtését. Elemzők szerint a mostani bővítés sokkal inkább po­litikai, mint katonai lépés, hiszen az új tagállamok katonai potenciálja nem annyira jelentős, hogy az lényegesen megváltoztatná a szövetség katonai erejét. Lényegesen átrajzolja viszont Kelet-Európa geopolitikai térképét, hiszen ezúttal már­­ Csehország, Lengyelország és Magyarország korábbi csatlakozása után - nem csupán az egykori Varsói Szerződés újabb tagországai fölé terjed ki a NATO védőernyője, hanem a balti országok be­lépésével a volt szovjet köztársaságok fölé is, ami enyhén szólva is, egyáltalán nincs Moszkva ínyére. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a mostani bővítéssel Oroszországnak már egy olyan szövetséggel kell számolnia közvetlen határai mentén, amelyik az új tagállamok csatlakozásával az eddiginél nem csupán katonailag, hanem gazdaságilag és az emberi tényezők szempontjából is a korábbihoz viszonyítva lényegesen megnövekedett tartalékokkal rendelkezik. Oroszország máris kifejezte tiltakozását amiatt, hogy a csatlakozási dokumentumok elhelyezését követően azonnal megjelentek a balti köztársaságok légterében a NATO-vadászgépek, hogy biztosítsák a légtér ellenőrzését. Ennek a feladatnak az elvégzésére egyelőre két gépet vezényeltek át Brüsszelből litvániai állomáshelyére, ám rövidesen újabb harci repülőgépek érkeznek Dániából is. A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer a washing­toni rendezvényen tartott felszólalásában igyekezett megnyugtatni Moszkvát, ne izguljon és ne tiltakozzon, hiszen semmi olyasmi nem történik, ami veszélyeztetné biztonságát. A szövetség ugyanis nyílt és áttekinthető politikát folytat, nincsenek hátsó szándékai azzal sem, hogy átveszik a három egykori szovjet köztársaság légterének védelmét. Ugyanezt tette Colin Powell amerikai külügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy a NATO bővülését Moszkvának egyáltalán nem biztonságát fenyegető ve­szélyként kell felfogni és kezelni, hanem egy olyan part­nerként, amelynek tevékenysége a globális biztonságot veszélyeztető és nehezen meghatározható fenyegetések ellen irányul. Elemzők szerint azonban az üzenetek aligha nyugtatják majd meg igazán Moszkvát, ellenben számos olyan reális tényező van, mindenekelőtt pedig a nem­zetközi terrorizmus növekvő veszélye, amelyek Orosz­országot és a NATO-t egyaránt a kölcsönös együtt­működés és a partneri viszony elmélyítésére ösztönzik. Ennek tényén pedig valójában a szövetség mostani kibővítése sem sokat változtat. Erdélyi Gábor Az Arab Liga megij­edt a reformoktól Személyesen próbálja meg jobb belátásra bírni Amr Musza, az Arab Liga főtitkára az arab vezetőket, nehogy még egy olyan csúfos kudarcot kelljen elszenvedniük, mint a múlt hét végén. A 22 tagú szervezet tör­ténetében először kellett elhalasztani a csúcstalálkozót, mert a tagállamok nem voltak képesek egyetértésre jutni olyan alapvető fontosságú kérdésekben, mint az arab világ demokratizálása, az izraeli-palesztin konfliktus és magának az Arab Ligának a szerkezeti átalakítása. Vannak elemzők, akik egyenesen úgy vélik: a kudarc az Arab Liga végét jelentheti. Az arab közvéleményt készületlenül érte, hogy a háromszázötven milliós közösségüket átfogó, 22 tagú Arab Liga csaknem hatvanéves fennállása óta először kénytelen volt elhalasztani csúcstalálkozóját, méghozzá olyan rövid idővel a tervezett kezdés előtt, hogy több állam- és kormányfőnek menet közben kellett visszafordulnia. Pedig már az előjelek sem voltak biztatók, hiszen ahhoz képest, milyen kulcsfontosságú kérdések szerepeltek volna a csúcs napirendjén, több tagállam - így Szaúd-Arábia, Bahrein, Omán és az Egyesült Arab Emír­ségek-nem a legmagasabb szinten képviseltette volna magát a találkozón. A halasztást azonban végül az indokolta, hogy a csúcsot előkészítő külügyminisz­terek egyszerűen nem tudtak közös álláspontot kialakítani a vitatott kérdésekről: az arab világ demokratizálásáról, az izraeli-palesztin konfliktusról és a szervezet szerkezeti átalakításáról. Az első kérdés tulajdonképpen az Egyesült Államok hatására került napirendre. A Bush-kormányzatnak az arab világ korszerű­sítéséről, demokratizálásáról szóló úgynevezett »Tágabb Közel-Kelet Kezde­ményezése« a Marokkótól Afganisztánig terjedő térség gazdasági fejlesztését és demokratizálását irányozza elő - első lépésként a demokrácia megterem­tésével Irakban. A demokráciához azonban az egyébként is színes és megosztott arab világban igen eltérően viszonyulnak a különböző államok. Különösen eltérően ítélik meg ráadásul azt, elfogadható-e a külföldi beavatkozás, »diktátum« ebben a kérdésben, vagy az idegen akarat előtti meghajlásnak még a látszatát is el kell kerülni. 2004. április 1csütörtök Letartóztatások Szudánban Puccskísérlet vádjával letartóz­tatták Haszan Abdullah at-T­urabi szudáni iszlám ellenzéki vezetőt. Mint az al-Dzsazíra katari központú arab nyelvű hírtelevízió szerdára virradó éjszaka at-Turabi feleségére hivatkozva jelentette, a szudáni bizton­sági egységek jelentős erői vonultak ki, hogy bekerítsék a szudáni Népi Nemzeti Kongresszus 71 éves veze­tőjének otthonát. Viszal al-Mehdi asszony szerint a párt több vezetőjét is letartóztatták. Egy kartúmi kor­mányilletékes úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki párt vezetőinek letartózta­tására több katonatiszt őrizetbe vétele után került sor, akiket vasárnap fogtak el államcsínykísérlet gyanújával. Jaszin Omar Imam, a Népi Nemzeti Kong­resszus politikai irodájának tagja sze­rint mondvacsinált ügyről van szó, amivel a kom­ány ürügyet keres a párt feloszlatására. At-Turabit egy nappal azután tartóztatták le, hogy Csádban tárgyalások kezdődtek a szudáni kom­ány és a gerillaszervezetek között az ellenségeskedések beszüntetéséről, amelyeknek 2003 februárja óta 3000 halottja volt, és közel 800 ezren kény­szerültek elmenekülni lakhelyükről, közülük közel hétszázezren Szudánba. Szélrózsa Román képviselőházi nem a székelyföldi autonómiára Nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a román parlament képviselőháza, amely kedden megszavazta az ille­tékes szakbizottság elutasító jelen­tését. A román parlament alsóházá­ban a több mint 240 jelenlévő 22 ellenszavazattal és egy tartózko­dással elfogadta a képviselőház közigazgatási szakbizottságának a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetről készült elutasító jelentését. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) kép­viselőházi frakciójának huszonkét tagja voksolt az említett jelentés el­fogadása ellen, s a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek csoportjának egy tagja volt az, aki tartózkodott. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), a szélsőségesen nacio­nalista Nagy-Románia Párt (PRM), valamint a demokratikus ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) honatyái ki­vétel nélkül megszavazták a jelentést. Az RMDSZ nem értett egyet koráb­ban azzal, hogy hat képviselője február 25-én a Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT) felkérésére benyújtotta a par­lamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét. Ennek ellenére most a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel - közli az MTI bukaresti tudósítója.­­Tokay György Arad megyei képvi­selő, Románia volt kisebbségügyi mi­nisztere ezt így indokolta: az RDMSZ- frakció e voksával maga is hitet kívánt tenni az autonómia eszméje mellett. Egyúttal tiltakozni akart a minősíthe­tetlen hangnem ellen, amit a vita során a PRM képviselője engedett meg ma­gának (»terroristáknak« és »bűnö­zőknek« nevezte a törvénytervezetet előterjesztő képviselőket­. »Ezt a hangnemet a frakció akkor sem fo­gadhatja el, ha magával a törvény­tervezettel szemben nagyon komoly fenntartásaink vannak« - mondta Tokay, emlékeztetve az RMDSZ- nek arra az álláspontjára, amely sze­rint e tervezet jogi és egyéb szem­pontból nem felel meg a célnak. Az autonómia elve mellett azonban most is, a jövőben is kiáll az RMDSZ - mondta a honatya, kifejezve re­ményét, hogy a következő autonó­miatervezetet már maga az RMDSZ fogja kidolgozni, mégpedig olyan formában, hogy azt ne lehessen eleve leseperni az asztalról. A román pár­tok képviselői valamennyien az alkot­mányra hivatkozva mondtak nemet a székelyföldi autonómiára. Ezzel kap­csolatban Tokay felhívta a figyelmet az említett pártok elfogultságára. Ez a vita is bebizonyította - mondta -, hogy a romániai magyarság csak magára számíthat.

Next