Kárpáti Igaz Szó, 2005. szeptember-december (1. évfolyam, 1-62. szám)

2005-09-03 / 1-2. szám

KÁRPÁTI . 2. IGAZ SZÓPanoráma 2005. szeptember 3., szombat Távirati stílusban Peking. Félmillió kitelepí­tett. Kínában félmillió embert tele­pítettek ki a Talim tájfun miatt, amely Taj­vant maga mögött hagy­va elérte az ázsiai kontinens part­vonalát. A Talim Tajvanon egy embert megölt, 24-et megsebe­sített, és gyakorlatilag az egész szigeten megbénította az életet. Az iskolákban nem volt tanítás, a kormányhivatalokban és a ban­kokban munkaszünetet rendeltek el, leálltak a vonatok, szünetelt a légi közlekedés. Beszlan. Egyperces néma fő­hajtás. Egy évvel a beszlani terrortá­madás után az idei tanévnyitó ün­nepségeket több tízezer rendőr vigyázta Oroszországban. Csak Moszkvában 3500 rendőr tartott ügyeletet a fővárosi iskolák kör­nyékén. A tavalyi szörnyűségek­re emlékezve, minden iskolában egyperces néma főhajtással kez­dődött a tanév. Oroszországban egyéb­ként három napig tartanak a gyászün­nepségek, a megemlékezések. Madrid: Bombariadó a spanyol fővárosban. Kiürítették csütörtökön a spa­nyol pénzügyminisztérium egyik épületét. A helyi hatóságok azért rendelték el a bombariadót és az azonnali kiürítést, mivel egy is­meretlen telefonáló azt állította, robbanószerkezetet helyeztek el a minisztériumban. Cardiff: EU-külügym­iniszte­­rek tanácskozása. Walesben rendezik az Európai Unió tagállamai külügyminiszte­reinek soron lévő értekezletét. A megbeszélésen Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter felolvas­ta Gyurcsány Ferenc levelét, amiben a kormányfő arra kéri az EU soros elnöki tisztét betöltő Tony Blairt, hogy mihamarabb kezdjék el a csatlakozási tárgya­lásokat Horvátországgal. Madárinfluenza: Közép-Európa is VESZÉLYBEN Újabb áldozata van a madár­influenzának Vietnamban, ezzel 63-ra emelkedett a halottak szá­ma a térségben. A FAO, az ENSZ élelmezésügyi szervezete arra fi­gyelmeztet, hogy a költöző mada­rak még tovább vihetik a betegsé­get, és elérhetik akár Közép-Eu­­rópát is. Vietnamban 44-en haltak meg a betegségben, amely Thaiföldön 12, Kambodzsában 4, Indonéziá­ban pedig 3 embert ölt meg. A madárinfluenza észak felé terjed, Oroszországban és Kazahsztánban is észlelték már, és a két ország­ban mintegy 14 000 baromfi pusz­tulásához vezetett. Szélrózsa Magyar titkosszolgálat Erdélyben? A román titkosszolgálati tevékenység kivédésére egy magyar nemzetbiztonsági szervezet létrejöttének ötletét is felvetette Tőkés László püspök. Igaz, ezt később maga is bizarr ötletnek minősítette. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a héten a Magyar Nemzetben megjelent cikkében közvetett módon azzal vádolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy a román titkosszolgálatok hozták létre és tartják életben, hiszen soraiban - amint azt a magyarországi »kémbotrány« is igazolja - ügynökök találhatók. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a püspök kijelentésére reagálva a Népsza­badságnak elmondta: a kilencve­nes évek legelején egyesek valóban kezdeményezték a saját titkosszolgálat létrehozását, de ezt a többség nem vette komo­lyan. Takács úgy vélte, különö­sen döbbenetes lett volna az erdélyi magyarság számára, ha az 1989 előtti, megszámlálhatatlan román titkosszolgálati, politikai rendőrségi intézmény és ügynök rossz emlékét követően, ilyen struktúrát a magyarok felügyele­tére maga az RMDSZ hozott volna létre. Arra a püspöki vádra, miszerint az RMDSZ-t a román titkosszolgálat szövi át és tartja életben, az ügyvezető elnök így válaszolt: Tőkés Lászlónak, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökének tudnia kellene, hogy nem ez az első eset, amikor a szövetség valamelyik tisztségvi­selőjét ügynökmúlttal vádolják, hiszen hasonló »súlyos botrány­ban, joggal vagy­ jogtalanul, egyszer ő maga­­ frizetett volt«.­ Hangsúlyozta: éppen ezért hozta létre az RMDSZ már sok évvel ezelőtt - a romániai pártok között elsőként - saját belső átvilágítási rendszerét. , Az ÁRVÍZ UTÁN AZ ISZAPPAL KÜZDENEK SZÉKELYUDVARHELYEN Összesen 73 millió forint értékű segélyszállítmány indult a hét elején Budapestről az árvíz sújtotta Székelyudvarhelyre. A pusztító árvízben 14 ember halt meg. Mindnyájan magyarok voltak. A szörnyűség után most a házakat elöntő iszaptengerrel k­­ i * ,• , ( » • * * • t­ús kell megküzdeniük a helyieknek. A Székelyudvarhelyen átvonuló áradás nyolc települést érintett. A pusztító árvízben 1500 házat és 30 hidat mosott el vagy rongált meg súlyosan a víz. A pontos károkat egyelőre még nem tudták felmérni. Szélrózsa Még mindig ostromállapot New Orleansban Katrina volt az Egyesült Államok eddigi történetének legsúlyosabb természeti csapása Napokkal a Katrina hurrikán hihetetlen mértékű pusztítása után azonban az itt ragadt embereket valóságos ostromállapot uralkodik New Orleansban, ahogy telnek is evakuálni kell, miután a a napok, egyre kilátástalanabb a helyzet a jórészt tengerszinten sportcsarnokot is méteres víz vagy alatta fekvő városban­ veszi körül. A település északi határát alko­tó Pontchartrain-tó gátja hatvan méter hosszan átszakadt, és a víz folyamatosan újabb területekre terjed ki. A mélyebben fekvő ré­szeken csak a házak teteje látszik, a karneváli felvonulásokról híres Canal street valódi kanálissá vál­tozott. A hatóságok helikopterek­ről ledobott homokzsákokkal pró­bálják meg betömni a rést, de akár egy hónapba is beletelhet, míg a városból kiszorítják a vizet. Ray Nagin, a város polgármes­tere bejelentette: »Minimum ez­ren, de valószínűleg több ezren vesztették életüket a Katrina hur­rikán pusztításában New Orle­­ansben. George Bush elnök két nappal rövidítette meg öthetes szabadságát, hogy Washingtonból kísérje figyelemmel az Egyesült Államok legsúlyosabb természeti katasztrófáját kísérő szövetségi erőfeszítéseket. Louisianában már felhagytak a holttestek számolá­sával, hogy a túlélők mentésére tudjanak összpontosítani. Loui­siana kormányzója elrendelte a város teljes kiürítését, néhány ke­rületben pedig a fosztogatások miatt statáriális jellegű rendsza­bályokat vezettek be. Az óriási menedékházként működő Super­­dome-ot kórházzá alakították. »Ez a mi cunamink« - mondta elkeseredetten Biloxi volt polgár­­mestere. A kaszinóiról híres mis­sissippi városban az épületeket és a hidakat a földdel tette egyenlő­vé a forgószél. A hatóságok attól tartanak, hogy sok holttestet egy­szerűen elsodort a víz, így soha nem fogják megtalálni őket. A New Orleans utcáin még most is hömpölyög a víz Síita tömeghisztéria: ezernél is több áldozat Az iraki háború óta a hétközi tragédiában vesztették egyidejűleg a legtöbben életüket Még ma sem tudni, hogy szán­dékosan provokálták-e ki vala­kik a szerdai bagdadi tömegpá­nikot, vagy »csupán« fatális tragédiához vezető tréfa tör­tént. A legfrissebb értesülések szerint ezernél is többen haltak meg a síita vallási ünnepen. Ezernél is több ember vesztette életét, s közel ezren megsebesül­tek, amikor valaki azt kezdte kiál­tozni Bagdadban egy síita vallási ünnepen részt vevő tömegben, hogy öngyilkos merénylők vannak közöt­tük. A bekiabálás hatalmas tömeg­­hisztériát okozott, a pánikba eső emberek egymást taposták halálra, és kergették a Tigris folyóba egy hídról. Az iraki rendőrség szerint néhány embert halálra taposott a tö­meg, de a többség a folyóba fulladt. A CNN szerint a katasztrófa ak­kor következett be, amikor a pá­nikba esett tömeg nyomása alatt kidőlt a híd egyik korlátja. Több százan zuhantak le a harmincmé­teres mélységbe. A rendőrség sze­rint az áldozatok száma még nőni fog, ahogy egyre több holttestet emelnek ki a folyóból. Az egyik arab televí­zió, kevéssel a szeren­csétlenség után, egy bagdadi kórházat muta­tott be, ahova a szeren­csétlenség halálos ál­dozatainak tetemeit be­szállították. Holttes­tekkel elborított hosz­­szú folyosószakaszok voltak láthatók a felvé­teleken. A CNN hírté­vé kórházi forrásokból olyan értesülést is közölt, hogy ötven halotton mérgezés nyomai mutatkoztak. Ami a tragédiához vezető síita vallási ünnep előzményeit illeti: minden évben megemlékeznek a hetedik imám, Músza al-Kázim haláláról. Imám­nak hívják a kö­zösség vallási vezetőjét, akit té­vedhetetlennek és büntethetetlen­­nek vélnek. Músza al-Kázim 799- ben halt meg, egy bagdadi mecset­ben nyugszik. A Washington Post által idézett egyik szemtanú szerint: »Amikor az emberek a hídon voltak, többen is elkezdtek kiabálni, hogy a híd össze fog omlani, fel fog robban­ni. Az emberek pánikba esve kezd­tek rohanni, egymást lökdösve próbáltak menekülni. Többen el­estek, azokra rátapostak. A többi­ek levetették magukat a hídról" - mondta a közelben lakó Halid Fadl. Ibrahim Dzsafari iraki kor­mányfő háromnapos gyászt ren­delt el a szerencsétlenség miatt. A BBC News bagdadi tudósító­ja szerint az incidens egyértelmű­en a vallási feszültség továbbfo­­kozását célozta. A síiták és a szun­niták között már meglévő ellen­téteket a napokban tovább mélyí­tette az iraki alkotmánnyal kap­csolatos vita. Az alaptörvény-ter­vezet élesen megosztja az iszlám két legnagyobb iraki irányzatának híveit. A síita többség a kurdokkal megtámogatva a szunniták akarata ellenében elfogadtatta az iraki parlamenttel az alkotmány szöve­gét, amelyről a közeljövőben nép­szavazáson döntenek. A szunnita vezetők arra szólították fel hittár­saikat, hogy bojkottálják a refe­rendumot. Bagdad: halottak mindenfelé Hodorkovszkij INDUL A DECEMBERI PÓTVÁLASZTÁSON Indul a decemberi moszkvai parlamenti pótválasztáson Mi­hail Hodorkovszkij - közölte az orosz fővárosban a hatóságilag tönkretett Yukos olajcég alapítója. Az interneten közzétett nyilat­kozata szerint az ex-oligarcha a moszkvai 201-es választókerület­ben jelölteti magát képviselőnek. Döntését azt követően hozta meg, hogy Oroszország különböző ré­szeiből bátorító támogatást ka­pott. Hodorkovszkijt 9 évi börtön­re­­ítélte egy moszkvai bíróság nagymértékű adócsalás vádjával, de az ítélet nem jogerős. Sokak szerint a Kreml valójában azért bünteti Hodorkovszkijt, mert ki­hívásokat intézett gazdasági, sőt politikai hatalma ellen. Orosz liberálisok a múlt héten jelezték, hogy kezdeményezni kí­vánják Mihail Hodorkovszkij du­maképviselői jelölését egy de­cember elején várható moszkvai pótválasztásra a demokratikus el­lenzéki összefogást szolgáló szimbolikus gesztusként. Az orosz törvények értelmében nincs akadálya, hogy Hodorkovszkij in­duljon a pótválasztáson: minden állampolgár választható és jogá­ban áll választani, kivéve azokat, akik jogerős ítélet alapján szabad­ságvesztésüket töltik, reagált a be­jelentésre az orosz központi vá­lasztási bizottság elnöke. Seselj szerint »CSAK« EZER EMBERT MÉSZÁROLTAK LE A boszniai Srebrenicában »csak« ezer muzulmánt lőttek agyon - állította Hágában Vojis­lav Seselj, a szélsőségesen naci­onalista Szerb Radikális Párt el­nöke, akit Slobodan Milosevic egykori jugoszláv államfő peré­ben idézett meg tanúként a Nem­zetközi Törvényszék. Seselj elmondta: maga a bosz­niai szerbek elnöke, Radovan Karadzic közölte vele 1996-ban a számot. Egyúttal biztosította őt arról, hogy a boszniai szerbek ka­tonai vagy politikai vezetői közü­l senki sem adott utasítást foglyl ejtett muzulmánok agyonlövésé­­re. Az ezer muzulmán férfi és fiú megölésére nekik nem volt befo­lyásuk, felsőbb parancs nélkül történt - idézte Karadzic szavait Seselj. A csetnik vajdaként is emlege­tett Seselj, akire saját per vár Há­gában, cáfolta azt az állítást, hogy a boszniai szerb hadsereg űzte el Srebrenicából az ott élő muzul­mán közösség tagjait. Ezt azzal tá­masztotta alá, hogy Karadzic meg­mutatta neki a muzulmánokkal kötött írásbeli megállapodást, amely szerint a muzulmánok ké­szek voltak önként távozni az enk­­lávéból.

Next