Kárpáti Igaz Szó, 2007. április-június (3. évfolyam, 51-100. szám)

2007-04-03 / 51. szám

KÁRPÁTI 2. IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont Postai reformok: pro és kontra Az elmúlt hónapokban sok kritika érte az Ukrán Posta kárpát­aljai kirendeltségét. Sokan amiatt háborodtak fel, hogy több járási központban -például Beregszászban és Nagyszőlősön is - felszámolták a postafiókot. A lapok vezetői pedig azért tiltakoz­tak, mert januártól véglegesen Munkácsra költöztették a korábban a megyeszékhelyen működő megyei elosztó központot. Mikola Rosztov Az átalakítások céljáról a legille­tékesebbet, az Ukrán Posta kárpát­aljai kirendeltségének vezérigazga­tóját, Mikola Rosztovot kérdeztük. - Mi indokolta ezeket a nem túl népszerű változtatásokat? - Leszögezném, hogy nem ön­célú átalakítások mentek végbe. Egy hosszabb távú strukturali­­zációs folyamat fontos részeként döntöttünk a megyei elosztó köz­pont átköltöztetése és néhány já­rási postafiók megszűnése mellett. A jövedelmezőség növelése és az elengedhetetlen technológiai fej­lesztések kényszere szülte a változ­tatásokat. A régi működési rend­szer elavult, annak a fenntartása komoly veszteségeket okozott. A kezdeti problémákat gyorsan ren­deztük, ügyfeleink ma már semmit sem vesznek észre az átalakítások­ból, épp ellenkezőleg, az volt a cé­lunk, hogy gyorsabb és minősége­­sebb szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. — A postahálózat struktúrájá­nak megreformálása hány ember állásába került? - 57 alkalmazottunk munkaköre szűnt meg. Túlnyomórészt felesle­gessé vált irodai munkatársakról van szó, akik zöme egyébként is nyugdíjas volt. Ám nézzük inkább az érem másik oldalát: a reorgani­záció módot biztosított arra, hogy tavaly jelentősen, 26 százalékkal növeltük a kézbesítők munkabérét, így az év végére fizetésük elérte a 424 hrivnyát. 2007-től további 30 hrivnyával toldottuk meg a váro­sok és települések utcáit járó pos­tások havi illetményét. Persze tud­juk, ez még így is kevés, épp ezért áprilistól újabb 7 százalékot emel­tünk. Hangsúlyozom, mindezt kép­telenek lettünk volna megtenni, ha nincsenek a sokak által kifogásolt, de a hatékonyság szempontjából elodázhatatlan lépések. - Kell-e számítani újabb lépé­sekre a postai reformból kiindul­va? - Részben. Bővíteni szeretnénk hagyományos szolgáltatási körün­ket. Az Ukrán Posta - tekintettel arra, hogy pénzügyi tevékenységet is folytat - a közelmúltban megkap­ta a bankok hatáskörébe tartozó pénzügyi tranzakciók bonyolításá­nak jogkörét is. Ezentúl még több ilyen jellegű szolgáltatást kínálha­tunk, hamarosan például pénzvál­tásra és utalásokra is jogosultak le­szünk, s az ebből keletkező plusz­­bevételeinket további modernizáci­óra tudjuk fordítani. Egyébként je­lenleg bevételeink legnagyobb há­nyadát, mintegy 20 százalékát a postai küldemények célba juttatá­sából, pontosabban a bélyegek ér­tékesítéséből könyveljük el. Dunda György Közgyűlést tartott a KMKSZ Beregszászban tartotta XVIII. közgy­űlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Kovács Miklós, a KMKSZ elnö­ke elsőként az országos nagypoliti­ka jelenlegi helyzetét boncolgatta. Beszélt a parlament esetleges felosz­latásáról, a választási eredmények­ről szólva elmondta, azok »messze alulmúlták, legalább kétszeresen a várakozásokat...«, »...sajnos nagyon sok magyar nem szavazott magyar pártra, nagyon sok KMKSZ-tag sem szavazott a KMKSZ listájára« - hangsúlyozta. Kovács kategoriku­san elzárkózott attól, hogy intéz­ményesített formában együttmű­ködjön az RMDSZ-szel. Németh Zsolt az eltelt évek ku­darcairól, illetve sikereiről beszélt. A Fidesz politikusa a schengeni vasfüggöny leselkedő veszélyére hívta fel a figyelmet. Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője reményét fejezte ki, hogy nemso­kára a Délvidék és Kárpátalja is az EU-ba tartozik majd. Milován Sándor a kettős állam­­polgárságról szóló népszavazással kapcsolatban elmondta, annak vég­eredménye igen rosszul esett a hatá­ron túl élő magyarságnak. Bakan­csos László, a KMKSZ beregszászi járási szervezetének elnöke a megol­dásra váró problémák között a Tisza­­melléki járás megteremtését említet­te. A szövetség munkájának minősí­tését követően a nyilatkozat elfoga­dására került sor. Zárszót Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke mondott. Hegedűs Csilla Kovács: »Nagyon sok KMKSZ-tag sem szavazott a KMKSZ listájára« Hír-Tár Új KME-elnök Tisztújító közgyűlést tartott a Kijevi Magyarok Egyesülete (KME). Mind a leköszönő elnök, Vígh János, mind az újonnan megválasztott, Vass Tibor a Kijevi Magyar Házat említette a legsúlyosabb, a magyar közössé­get negatívan érintő probléma­ként. (Erről lapunk csütörtöki számában bővebben is szólunk). Rudnyik Ibolya személyében a közgyűlés alelnököt is választott, illetve voksolt az elnökségi tagok személyéről. Ez utóbbi testületet az elnök és az alelnök mellett Jenkovszky László, Petnelitzy Gyula, Pokhan Katalin, Bosiczky György, Balogh Irén és Kárász Magdolna alkotja. A titkári teendőket Trocsuk Adrien látja el. A közgyűlésen jelen volt Bársony András, Magyarország kijevi nagykövete, aki megígérte, a magyar ház problémáját kormányszinten veti majd fel. Kiállították a tanulók munkáit Napjainkban egyre nagyobb szükség van a szakemberekre. Vidékünk szinte minden városá­ban működik szakmunkásképző, ezek egyik legjobbika a Beregszá­­­szi Szolgáltatási Szféra Líceum. A tanintézményben összesen 533- an tanulnak, igazgatójuk Marija Muszka. A tantestület egy hétig tartó - március 30-tól április 6-ig - kiállítást szervezett a diákok munkáiból, ezzel is inspirálni szeretnék a fiatalokat arra, hogy szakmát tanuljanak, jelentkezze­nek a tanintézetbe, ahol olyan szakmák közül válogathatnak, mint a cukrász, szabás-varrás, szakács, pincér, gázhegesztő, csőszerelő. Már az első nap voltak látogatói a kiállításnak. Miután az iskolások megtekintet­ték kortársaik munkáit, a tanárok végigkísérték őket a műhelyek­ben, ahol megismerkedhettek a környezettel, kérdéseket tehettek fel a pedagógusoknak az itt folyó oktatással kapcsolatban. Útlevél nélkül utazott Útlevél nélkül akart hazautazni egy cseh állampolgár, de termé­szetesen csak a kisbereznai határátkelőig jutott. A külföldi azt állította, hogy előző nap Huszton vendégeskedett és »behatóan« tanulmányozta a város vendéglá­tó helyeit. Közben akadt egy alkalmi ivócimbora is, akivel jó néhány féldecit elfogyasztottak. A cseh végül csehül járt, ugyanis egy vendéglői asztalnál elvesztet­te az eszméletét és a kórházi ágyon tért magához. Mi történt vele, nem tudja, de tény, hogy eltűnt az útlevele, 2000 dollárja és 400 hrivnyájának is lába kelt. Hír-Tár [^Afianci Gondoskodó politikusaink Jó dolguk van mostanság a belpolitikai szemleíróknak és az elemzőknek, hiszen a kijevi történések megítélése, a várható koreográfia boncolgatása végtelen mennyiségű va­riációk kidolgozásá­hoz nyújt lehetősé­get. A fő kérdés per­sze minden bizonnyal az, Viktor Juscsenko feloszlatja-e a parla­mentet. A felületes szemlélőnek úgy festhet, az államfő enged a szívéhez közeli ellenzék követelésének, és aláírja az állí­tólag már az asztalán heverő ukázt. Mélyebbre ásva azon­ban rá kell jönni, nem ilyen egyszerű a helyzet. A koalíciós többség ezt aligha nyeli le olyan simán, s feltehetőleg az előrehozott elnökválasztást erőszakolja ki. Márpedig annak jelen helyzetben nem a regnáló államfő vágna neki esé­lyesként. A másik kulcskérdés: ki nyerhet egy előrehozott parla­menti választással? Nos, ebben az esetben is nehéz jóslá­sokba bocsátkozni, a nemzetközi elemzők jó ideje már nem is találgatnak. Akkor untak rá, de nagyon, amikor ta­valy nyáron elhúzódtak a koalíciós tárgyalások, s végül egy olyan formáció jött létre, amire csak nagyon kevesen szá­mítottak. Hoppon maradt a narancsos tábor, kivéve a ravasz szocialistákat, akik megunták Julija Timosenko és Viktor Juscsenko kötélhúzását, s a házelnöki posztért és néhány miniszteri tárcáért »megadták« magukat a 2006-os válasz­tást megnyerő régiósoknak. Az opponens tábor­­ élén Timosenkóval és volt belügymi­niszterével, Lucenkóval - most egy újabb Majdannal próbál nyomást gyakorolni az elnökre. Csakhogy nyilvánvaló, hogy ez a mostani, erősen mesterkélt Majdan nyomába sem érhet a 2004-es megmozdulásnak. Főleg úgy, ha hiányzik a lélek, és csupán arról van szó, melyik oldal tud több tüntetőt moz­gósítani. Az ilyesfajta erőfitogtatás amúgy súlyos millióiba kerül mindkét tábornak, becslések szerint a hétvégi tömeg­demonstrációk legalább 15 millió hrivnyába. Ám úgy tűnik, ezek a pénzek busásan megtérülnek, ha hozzásegítenek megtartani, vagy az ellenzék esetében átvenni a hatalmat. Tételezzük fel, Juscsenko aláírja a törvényhozás szélnek eresztéséről szóló rendeletet. Egyes információk szerint eb­ben az esetben május végén kerülne sor előrehozott válasz­tásra. Az idő rövidsége miatt aligha rendeződne át a jelen­legi népszerűségi dominancia. A Mi Ukrajnánk támogatott­sága egy év alatt jókorát csappant, s az ellenzéki táborból a BJUT számíthatna a legtöbb voksra. A Régiók Pártja nagyjá­ból hozná a 2006-os eredményeket. Mindez pedig azt jelen­tené, hogy a narancsosok kizárólag abban az esetben tudná­nak­ kormányt alakítani, ha Janukovics jelenlegi partnerei - a kommunisták és a szocialisták - elbuknának. Ismerve azonban az ukrajnai viszonyok kiszámíthatatlan­ságát, mint fentebb utaltam rá, nehéz bármit prognosztizál­ni. Egy biztos csupán: politikusaink gondoskodnak arról, hogy a hétköznapok nehéz gondjairól eltereljék a figyel­met. Cirkuszt - akár kérünk belőle, akár nem - biztosíta­nak, kenyeret pedig ki-ki szerezzen magának, ahogy tud. 2007. április 3., kedd Javult az elszámolási ráta Annak ellenére, hogy 2006. ja­nuár elsejétől majd a duplájáért kapja Ukrajna Oroszországtól a földgázt és ennek következtében minden fogyasztói kategória is lé­nyegesen többet fizet az elhasznált mennyiségért, többet takarékos­kodunk és az elszámolási ráta is javult, mondta el lapunknak Vaszil Fizer, a Zakarpatgaz Rt. vezető­ségének első elnökhelyettese.­ ­ A rendelkezésre álló adatok­ból most már nagyon úgy néz ki, hogy nem volt rossz húzás az egyedi fűtési rendszerre történő átállás. Ezt eddig közel 13 ezren tet­ték meg a megyében. 2007 első há­rom hónapjában a megye 218 mil­lió köbméter földgázt használt el, ami 75 millióval kevesebb az elmúlt év hasonló időszakához képest. A január-március folyamán Kár­pátalján elhasznált gáz ára össze­sen 100 302 000 hrivnya, amiből a fogyasztói kategóriák­ 73 672 500 hrivnyát fizettek ki, vagyis az el­számolási ráta 73,5%-os. A részle­tekben azonban itt is több pozití­vum van, mint negatívum.­­ A lakossági fogyasztó az em­lített időszakban 84,9%-ban térített az elhasznált földgázért, ami javuló tendenciát mutat a korábbi idő­szakokhoz képest. Az összkép azért gyengébb, mert a költségve­tési intézmények halmoztak fel na­gyobb adósságot, ami akár azzal is fenyegetheti őket, hogy jövőre fű­tés nélkül maradnak. Még néhány friss adat: Kárpát­alján jelenleg 231 483 családi ház­ban, illetve lakásban van vezeté­kes gáz. A fölgázzal ellátott válla­latok száma 196, a költségvetési intézményeké és szervezeteké 771. A lakossági fogyasztók száma két hónap alatt 2263-mal bővült. N. Sz. A hét ügyeletes szerkesztője: Tóth Viktor tVl X_ T Telefonszámunk: (8-312) 66-14-40 kerc.. & Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk­ a­­Mv­­h kérdéseiket, észrevételeiket, információikat.

Next