Kárpáti Igaz Szó, 2007. július-szeptember (3. évfolyam, 101-152. szám)
2007-07-03 / 101. szám
2007. július 3., keddHágón, határon innen KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3. Ambrus Pál igazgató (Técső): A mi településünkön a városi tanács határozata értelmében nagy figyelmet fordítanak és anyagi támogatást is nyújtanak a parkosításra, az utcák rendezésére, szépítésére. Nemrég jelentős pénzeszközt is kiutaltak erre a munkára. A városrendezés során szem előtt tartják a zöldövezet óvását, s egyetlen fát sem vágnak ki. Abban az esetben, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor rögtön több csemetét ültetnek helyette. ..... ......... Burkus Árpád alpolgármester (Csap): Városunkban az évezred első esztendejében az önkormányzat feltérképezte és lajstromba vette a meglévő zöldterületeket. Csap nem dúskál parkokban, ligetekben. Ezért vált fontossá a még meglévő zöldövezet megóvása. Máig érvényes határozatban tiltották meg a fás, parkosított területek felparcellázását, beépítését. Nálunk ezek a helyek csak a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló célokra hasznosíthatók. Fenntartásukra, a zöldövezet szépítésére az idén mintegy 350 000 hrivnyát költünk. Illyés István polgármester (Tiszapéterfalva): Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten mindent megtenni a közterületek, az emlékművek, szobrok, a temető környékének rendben és tisztán tartása érdekében. A községben működő vállalkozásoknak is kötelességük az üzlethelyiség előtti tér rendjének felügyelete. Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy egy nagyszőlősi vállalattal szerződést kötöttünk a kommunális hulladék elszállítására. A rend és a tisztaság szempontjából ennek elsőrendű szerepe van. Máté Gyula polgármester (Dercen): Tavasszal facsemeték kiültetésével kezdtük a településszépítést. Nagyon ügyelünk arra, hogy a falu központja rendezett legyen. Ott található a művelődési központ, az iskola, a templom, a tanácsháza és az orvosi rendelő. Minden közintézményt rózsabokrokkal, örökzöldekkel és virágokkal ültettünk körül. Sajnos a községi önkormányzatok nem rendelkeznek külön elkülönített összeggel a településrendezésre, így ez a feladat a helyi vállakozókra és a közmunkára kijelöltekre hárul. Kincs Gábor alpolgármester (Beregszász): Természetesen figyelmet fordítunk a közterületekre, hiszen hogyan várjuk el egy vállalkozótól vagy magánszemélytől, hogy rendszerető legyen, ha nem mutatunk példát? A város főterét már rendbe tettük, s hamarosan kiépítünk egy ivókutat, s padokat is kihelyezünk. A központ után a járdák építése, a közvilágítás rendbetétele kerül a középpontba. Biztonsági lánc védi meg a járdákon közlekedő gyalogosokat, s szemeteskukákat is kihelyezünk. Ezeket már meg is rendeltük. Kocsis Mária igazgatóhelyettes (Beregdéda): Véleményem szerint a közterületekre nem fordítanak kellő figyelmet, ami talán azzal magyarázható, hogy az adott település lakói nem érzik magukénak. A ninga portáját, szűk környezetét mindenki igyekszik szépíteni és otthonosabbá tenni, virágokkal beültetni, de hogy mi van néhány méterrel arrébb, már kevésbé izgatja. Kinek a dolga lenne egy adott település rendezése? Szerintem ez az ott lakók mindegyikének közös érdeke kell hogylegyen. Bezsovszki Katalin vezető tördelő (KISZ): A közterületek állapota sokat elárulhat a településről és az ott lakó emberekről. Míg egy rendezett közterület kellemes benyomást kelthet, addig rendetlen visszataszítóvá teheti a települést, mind az ott lakók, mind az átutazók számára. Kárpátalján tapasztalataim szerint nemigen fordítanak sángsúlyt a közterületek rendben tartására, szépítésére. Ez a helyzet szülőfalumban, Koncházán is. Pedig nem kéne nagy összegeket ráfordítani, összefogással az ott lakók tehetnék szebbé környezetüket. Ungváron gondok vannak a városrendezéssel. • • Önöknél figyelmet fordítanak-e a közterületekre? AZ ÉREM MÁSIK OLDALA »Saját gazdaságát fejlessze, ne a másét nézze« A beregszászi járási Mezőváriban tavasszal készült írásunk végén - amelyben Bedő Gábor a helyi Bedő Farmergazdaság és az Újvári Kft. közötti egyet nem értésről beszélt - megígértük, hogy a fair play jegyében, a másik félnek, Fülöp Bertalannak is lehetőséget biztosítunk álláspontjának kifejtésére lapunk hasábjain. Ez most megtörtént - Egy idő óta valahogy nem ismerek rá a Gáborra, pedig gyermekkori pajtások, az iskolában osztálytársak voltunk. Sőt a Vörös Zászló Kolhozban is évekig dolgoztunk együtt - kezdi mondandóját Fülöp Bertalan. - Ám, ahogy felbomlott a kolhoz, valami megváltozott közöttünk. - Mi lehet a pálfordulás oka? - Nem igazán értem a kifogásait. A Vörös Zászló Kolhoz jogutódját, az Újvári Kft.-t öten alapítottuk. Lehet, azt sérelmezi, hogy nincs az alapítók között, de erről mi nem tehetünk. A kft.-t a szabályoknak megfelelően hoztuk létre és működtetjük. Minden kérdésben törvényesen járunk el, a vagyonjegyek értékének fejében mindenkinek kiadjuk az őt megillető részt. Ezt tettük Bedő Gábor esetében is, aki a 826 földjegyes közül 165 volt kolhoztag vagyonjegyével rendelkezett, akik azért adták el neki a részüket, mert nem kívántak gazdálkodni a földeken. Mindenki saját maga döntötte el, mit tesz. - Ön szerint megállja-e a helyét Bedő Gábor kijelentése, amely szerint az emberek nem tudják, ki és mennyi vagyonjeggyel rendelkezik? - Az én meglátásom szerint meglehetősen sajátságosan állítja be a dolgokat. Úgy tesz, mintha a va-Mindenki úgy boldogul, ahogy tadgyonjegyesek nevében beszélne, őket képviselné, de valójában csak önmagára gondol. A volt kolhoztagoknak összesen egymillió 600 ezer hrivnya értékű vagyonjegyük van az Újvári Kft.-ben, amiből mi egymillió 150 ezret kérlünk, a többi még a tulajdonosok kezében van. Mindenkivel megkötöttük a bérleti szerződést, amit mindenki saját kezűleg aláírt. Mi ezért annak rendje és módja szerint fizetjük az évente járó három mázsa terményt. Amennyire tudom, ő ezt nem teszi meg. S különben is, nagy különbség nyolc és fél hektáron vagy négyszázon gazdálkodni. Félmilliós vagyonrészük volt, hatvan százalékban épületeket, a többiért gépeket kellett volna kapniuk. De a gépeknek is csak egy részéhez jutottak hozzá, ráadásul olyan állapotban, hogy működőképessé tételük több ezer hrivnyába kerül. Mindössze 3 fejőstehenet és 30 vemhes üszőt kaptak, pedig a kft. 347 szarvasmarhát, ebből 145 fejőstehenet, illetve 60 bikát örökölt - nyilatkozta korábban Bedő Gábor. - Itt van előttem egy kimutatás. E szerint 200 ember rendelkezik Mezőváriban föld-vagyonjeggyel. Ezelőtt másfél éve 700 ezer, az azóta eltelt időszak alatt pedig kérelmüknek megfelelően több mint másfél millió hrivnya értékben számoltunk el velük. Tehát, aki tehenet kért, az tehenet kapott, aki kért két traktort, az két traktort kapott, aki autót kért, az autót kapott. 57 százalékban épületeket, 26 százalékban mezőgazdasági gépeket, s ezeken kívül terményt és teheneket bocsátottunk a vagyonjegyesek rendelkezésére. - Hosszú lenne minden részletre kitérni - kapcsolódik beszélgetésünkbe Varga Tamás, a vagyonelosztási bizottság elnöke -, de azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy az örökölt vagyon elosztását igyekeztünk arányosan végezni és ezért sem értem Bedő Gábor panaszait. A gazdaság két KamAZ tehergépkocsival - az egyik 64 ezer 527, a másik 34 ezer 764 hrivnya értékű - rendelkezett és mind a kettő a Bedő testvérekhez került, holott sokkal arányosabb lett volna, ha legalább az egyik a cégnél marad. Ezen felül mindketten kaptak egyegy istállót 173 ezer 463, illetve 102 ezer 824 hrivnya értékben. Gábor kapott még egy 150-es kerekes traktort, hozzá tárcsát, ekét és egy másikat is, amit kifejezetten azért kért, mert valamikor az apósa dolgozott rajta. Jóindulatúak voltunk, odaadtuk neki, továbbá egy vetőgépet és egy NYIVA szemes-betakarító kombájnt is. Egyébként a gépek karbantartása és felújítása az Újvári Kft.-nek sem kopiskákba kerül. Amikor további vagyonjegyeket mutatott fel, és 454 ezer 840 hrivnya összegben igényelt épületeket, eszközöket, 453 ezer 916 hrivnya értékűt meg is kapott, tehát szinte száz százalékosan teljesítettük a kérését, szinte kopiskára elszámoltunk vele. Mégis azt tapasztaljuk, hogy elégedetlen. - Vajon mi lehet ennek az igazi oka? - Nem tudjuk pontosan - veszi át ismét a szót Fülöp Bertalan -, de amint a szóbeszédekből halljuk, az utóbbi időben mintha elfordultak volna tőle az emberek. Mindig is kereskedő típusú ember volt, de azt mondják, mostanában mintha nem menne neki úgy az üzlet, ahogyan szeretné, pedig az utóbbi időben csirkéket is tenyészt, ami valószínűleg jól jövedelmez. Manapság mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Mi nem akarunk keresztbe tenni neki, csak azt szeretnénk, hogy a saját gazdaságát fejlessze a legjobb tudása szerint és ne a másét nézze. Nigring Szabolcs »Varratmentes...« (Befejezés) Mint rámutatott, az Unió a régiók világát építi, ezért nem mindegy, hogyan tudnak egymással kommunikálni a magyarlakta régiók. Ezeknek térségi érdekérvényesítési képességet kell kialakítaniuk mind a nemzetállamok, mind az EU kapcsán. A sikeres pályázatokhoz három pontból álló térségi tudásbázisra van szükség. Az első a programkészítés, a második maga a pályázatírás, a harmadik pedig a program végrehajtásának képessége. Rajnai Gábor, a Varratmentes Európa kapcsán 12 projektet emelt ki az ukrán határszakaszon. Kormányközi megállapodás rögzíti, hogy az M3-as autópálya Déda mellett lépi át a magyar-ukrán határt. Magyar részről kiemelt szerepet kap a Kispalád-Nagypalád határátkelő megnyitása. A 12 projekt megvalósítása - azaz határátkelési pont kiépítése - csupán valamivel több mint egymilliárd forintba kerülne, mondotta. Dr. Hámory Jenő, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának szakmai főtanácsadója az európai területi együttműködés, a határ menti és a transznacionális programok prioritásait, feltételeit és kereteit ismertette. Kárpátalját a Magyarország- Szlovákia-Ukrajna-Románia 2007- 2013-as program érinti, amelynek teljes jogú tagja. Tóth Mihály, Ukrajna Budapesti Nagykövetségének külgazdasági attaséja Ukrajna és Kárpátalja fejlesztési terveit, az egyes térségek fejlesztési elképzeléseit ismertette. Számos véleménynyilvánító mellett Gajdos István, Beregszász polgármestere hozzászólásában a magyarlakta települések vonatkozásában az Internet-hozzáférés biztosításának szükségességét hangsúlyozta. Mint mondotta, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása 300 végpontot létesített volna, ám anyagi forrás híján csak 180-ra futotta, s a folytatás érdekében a vendégek segítségét kérte. Az UMDSZ elnöke az asztélyi határátkelő bővítésének, valamint a Beregszászt elkerülő út megépítésének szükségességét is kiemelte. T. V.