Kárpáti Igaz Szó, 2007. július-szeptember (3. évfolyam, 101-152. szám)

2007-07-03 / 101. szám

2007. július 3., keddHágón, határon innen KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3. Ambrus Pál igazgató (Técső): A mi településünkön a városi tanács határozata értelmében nagy figyelmet fordítanak és anyagi támogatást is nyújta­nak a parkosításra, az utcák rendezésére, szépítésére. Nemrég jelentős pénzeszközt is kiutaltak erre a munkára. A városren­dezés során szem előtt tartják a zöldövezet óvását, s egyetlen fát sem vágnak ki. Abban az esetben, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor rögtön több csemetét ültetnek helyette.­ ­..... ......... Burkus Árpád alpolgármester (Csap): Városunkban az évezred első esztende­jében az önkormány­zat feltérképezte és lajstromba vette a meglévő zöldterülete­ket. Csap nem dúskál parkokban, ligetek­ben. Ezért vált fon­tossá a még meglévő zöldövezet megóvása. Máig érvényes hatá­rozatban tiltották meg a fás, parkosított terü­letek felparcellázását, beépítését. Nálunk ezek a helyek csak a lakosság pihenését, ki­­kapcsolódását szolgáló célokra hasz­nosíthatók. Fenntartá­sukra, a zöldövezet szépítésére az idén mintegy 350 000 hrivnyát költünk. Illyés István polgármester (Tiszapéterfalva): Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten mindent megtenni a közterüle­tek, az emlékművek, szobrok, a temető környékének rendben és tisztán tartása érdekében. A község­ben működő vállalko­zásoknak is kötelessé­gük az üzlethelyiség előtti tér rendjének felügyelete. Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy egy nagyszőlősi vállalattal szerződést kötöttünk a kommuná­lis hulladék elszállítá­sára. A rend és a tisztaság szempontjá­ból ennek elsőrendű szerepe van. Máté Gyula polgármester (Dercen): Tavasszal facseme­ték kiültetésével kezdtük a településszé­pítést. Nagyon ügyelünk arra, hogy a falu központja rendezett legyen. Ott található a művelődési központ, az iskola, a templom, a tanácsháza és az orvosi rendelő. Minden közintézményt rózsabokrokkal, örökzöldekkel és virágokkal ültettünk körül. Sajnos a községi önkormány­zatok nem rendelkez­nek külön elkülönített összeggel a település­­rendezésre, így ez a feladat a helyi vállakozókra és a közmunkára kijelöl­tekre hárul. Kincs Gábor alpolgármester (Beregszász): Természetesen figyelmet fordítunk a közterületekre, hiszen hogyan várjuk el egy vállalkozótól vagy m­agánszemélytől, hogy rendszerető legyen, ha nem mutatunk példát? A város főterét már rendbe tettük, s hamarosan kiépítünk egy ivókutat, s padokat is kihelyezünk. A központ után a járdák építése, a közvilágítás rendbetétele kerül a középpontba. Biztonsá­gi lánc védi meg a járdákon közlekedő gyalogosokat, s szemeteskukákat is kihelyezünk. Ezeket már meg is rendeltük. Kocsis Mária igazgatóhelyettes (Beregdéda): Véleményem szerint a közterületekre nem fordítanak kellő figyelmet, ami talán azzal magyarázható, hogy az adott telepü­lés lakói nem érzik m­agukénak. A ninga portáját, szűk környe­zetét mindenki igyekszik szépíteni és otthonosabbá tenni, virágokkal beültetni, de hogy mi van néhány méterrel arrébb, már kevésbé izgatja. Kinek a dolga lenne egy adott település rendezése? Szerintem ez az ott lakók mindegyikének közös érdeke kell hogy­­legyen. Bezsovszki Katalin vezető tördelő (KISZ­): A közterületek állapota sokat elárulhat a településről és az ott lakó emberek­ről. Míg egy rendezett közterület kellemes benyomást kelthet, addig rendetlen visszataszítóvá teheti a települést, mind az ott lakók, mind az átutazók számára. Kárpátalján tapasztalataim szerint nemigen fordítanak sángsúlyt a közterüle­tek rendben tartására, szépítésére. Ez a helyzet szülőfalumban, Konchá­zán is. Pedig nem kéne nagy összegeket ráfor­dítani, összefogással az ott lakók tehetnék szebbé környezetüket. Ungváron gondok vannak a városrendezéssel. • • Önöknél figyelmet fordítanak-e a közterületekre? AZ ÉREM MÁSIK OLDALA »Saját gazdaságát fejlessze, ne a másét nézze« A beregszászi járási Mezővári­ban tavasszal készült írásunk vé­gén - amelyben Bedő Gábor a he­lyi Bedő Farmergazdaság és az Új­vári Kft. közötti egyet nem értés­ről beszélt - megígértük, hogy a fair play jegyében, a másik félnek, Fülöp Bertalannak is lehetőséget biztosítunk álláspontjának kifej­tésére lapunk hasábjain. Ez most megtörtént - Egy idő óta valahogy nem is­merek rá a Gáborra, pedig gyermek­kori pajtások, az iskolában osztály­társak voltunk. Sőt a Vörös Zászló Kolhozban is évekig dolgoztunk együtt - kezdi mondandóját Fülöp Bertalan. - Ám, ahogy felbomlott a kolhoz, valami megváltozott közöt­tünk. - Mi lehet a pálfordulás oka? - Nem igazán értem a kifogásait. A Vörös Zászló Kolhoz jogutódját, az Újvári Kft.-t öten alapítottuk. Lehet, azt sérelmezi, hogy nincs az alapítók között, de erről mi nem te­hetünk. A kft.-t a szabályoknak megfelelően hoztuk létre és működ­tetjük. Minden kérdésben törvé­nyesen járunk el, a vagyonjegyek értékének fejében mindenkinek ki­adjuk az őt megillető részt. Ezt tet­tük Bedő Gábor esetében is, aki a 826 földjegyes közül 165 volt kol­hoztag vagyonjegyével rendelke­zett, akik azért adták el neki a részü­ket, mert nem kívántak gazdálkodni a földeken. Mindenki saját maga döntötte el, mit tesz. - Ön szerint megállja-e a helyét Bedő Gábor kijelentése, amely sze­rint az emberek nem tudják, ki és mennyi vagyonjeggyel rendelke­zik? - Az én meglátásom szerint meg­lehetősen sajátságosan állítja be a dolgokat. Úgy tesz, mintha a va-Mindenki úgy boldogul, ahogy tad­gyonjegyesek nevében beszélne, őket képviselné, de valójában csak önmagára gondol. A volt kolhoz­tagoknak összesen egymillió 600 ezer hrivnya értékű vagyonjegyük van az Újvári Kft.-ben, amiből mi egymillió 150 ezret kérlünk, a többi még a tulajdonosok kezében van. Mindenkivel megkötöttük a bérleti szerződést, amit mindenki saját ke­zűleg aláírt. Mi ezért annak rendje és módja szerint fizetjük az évente járó három mázsa terményt. Amennyire tudom, ő ezt nem teszi meg. S különben is, nagy különb­ség nyolc és fél hektáron vagy négyszázon gazdálkodni.­­ Félmilliós vagyonrészük volt, hatvan százalékban épületeket, a többiért gépeket kellett volna kap­niuk. De a gépeknek is csak egy részéhez jutottak hozzá, ráadásul olyan állapotban, hogy működőké­pessé tételük több ezer hrivnyába kerül. Mindössze 3 fejőstehenet és 30 vemhes üszőt kaptak, pedig a kft. 347 szarvasmarhát, ebből 145 fejőstehenet, illetve 60 bikát örökölt - nyilatkozta korábban Bedő Gábor. - Itt van előttem egy kimutatás. E szerint 200 ember rendelkezik Me­zőváriban föld-vagyonjeggyel. Ez­előtt másfél éve 700 ezer, az azóta eltelt időszak alatt pedig kérelmük­nek megfelelően több mint másfél millió hrivnya értékben számoltunk el velük. Tehát, aki tehenet kért, az tehenet kapott, aki kért két traktort, az két traktort kapott, aki autót kért, az autót kapott. 57 százalékban épü­leteket, 26 százalékban mezőgazda­­sági gépeket, s ezeken kívül ter­ményt és teheneket bocsátottunk a vagyonjegyesek rendelkezésére. - Hosszú lenne minden részletre kitérni - kapcsolódik beszélgeté­sünkbe Varga Tamás, a vagyonel­osztási bizottság elnöke -, de azt mindenképpen szeretném leszögez­ni, hogy az örökölt vagyon elosz­tását igyekeztünk arányosan végez­ni és ezért sem értem Bedő Gábor panaszait. A gazdaság két KamAZ tehergépkocsival - az egyik 64 ezer 527, a másik 34 ezer 764 hrivnya ér­tékű - rendelkezett és mind a kettő a Bedő testvérekhez került, holott sokkal arányosabb lett volna, ha legalább az egyik a cégnél marad. Ezen felül mindketten kaptak egy­­egy istállót 173 ezer 463, illetve 102 ezer 824 hrivnya értékben. Gábor kapott még egy 150-es kerekes trak­tort, hozzá tárcsát, ekét és egy má­sikat is, amit kifejezetten azért kért, mert valamikor az apósa dolgozott rajta. Jóindulatúak voltunk, odaad­tuk neki, továbbá egy vetőgépet és egy NYIVA szemes-betakarító kombájnt is. Egyébként a gépek karbantartása és felújítása az Újvá­ri Kft.-nek sem kopiskákba kerül. Amikor további vagyonjegyeket mutatott fel, és 454 ezer 840 hrivnya összegben igényelt épületeket, esz­közöket, 453 ezer 916 hrivnya érté­kűt meg is kapott, tehát szinte száz százalékosan teljesítettük a kérését, szinte kopiskára elszámoltunk vele. Mégis azt tapasztaljuk, hogy elé­gedetlen. - Vajon mi lehet ennek az igazi oka? - Nem tudjuk pontosan - veszi át ismét a szót Fülöp Bertalan -, de amint a szóbeszédekből halljuk, az utóbbi időben mintha elfordultak volna tőle az emberek. Mindig is kereskedő típusú ember volt, de azt mondják, mostanában mintha nem menne neki úgy az üzlet, ahogyan szeretné, pedig az utóbbi időben csirkéket is tenyészt, ami valószí­nűleg jól jövedelmez. Manapság mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Mi nem akarunk keresztbe tenni neki, csak azt szeretnénk, hogy a saját gazdaságát fejlessze a legjobb tudása szerint és ne a másét nézze. Nigring Szabolcs »Varratmentes...« (Befejezés) Mint rámutatott, az Unió a régiók világát építi, ezért nem mindegy, hogyan tudnak egymással kommu­nikálni a magyarlakta régiók. Ezek­nek térségi érdekérvényesítési ké­pességet kell kialakítaniuk mind a nemzetállamok, mind az EU kap­csán. A sikeres pályázatokhoz há­rom pontból álló térségi tudásbá­zisra van szükség. Az első a prog­ramkészítés, a második maga a pá­lyázatírás, a harmadik pedig a prog­ram végrehajtásának képessége. Rajnai Gábor, a Varratmentes Eu­rópa kapcsán 12 projektet emelt ki az ukrán határszakaszon. Kormány­közi megállapodás rögzíti, hogy az M3-as autópálya Déda mellett lépi át a magyar-ukrán határt. Magyar részről kiemelt szerepet kap a Kispa­­lád-Nagypalád határátkelő megnyi­tása. A 12 projekt megvalósítása - azaz határátkelési pont kiépítése - csupán valamivel több mint egymil­­liárd forintba kerülne, mondotta. Dr. Hámory Jenő, a nemzetpoli­tikai ügyek főosztályának szakmai főtanácsadója az európai területi együttműködés, a határ menti és a transznacionális programok priori­tásait, feltételeit és kereteit ismer­tette. Kárpátalját a Magyarország- Szlovákia-Ukrajna-Románia 2007- 2013-as program érinti, amelynek teljes jogú tagja. Tóth Mihály, Uk­rajna Budapesti Nagykövetség­ének külgazdasági attaséja Ukraj­na és Kárpátalja fejlesztési terveit, az egyes térségek fejlesztési elkép­zeléseit ismertette. Számos véleménynyilvánító mel­lett Gajdos István, Beregszász pol­gármestere hozzászólásában a ma­gyarlakta települések vonatkozásá­ban az Internet-hozzáférés biztosí­tásának szükségességét hangsú­lyozta. Mint mondotta, a Kárpátal­jai Határ Menti Önkormányzatok Társulása 300 végpontot létesített volna, ám anyagi forrás híján csak 180-ra futotta, s a folytatás érdeké­ben a vendégek segítségét kérte. Az UMDSZ elnöke az asztélyi ha­tárátkelő bővítésének, valamint a Beregszászt elkerülő út megépíté­sének szükségességét is kiemelte. T. V.

Next