Kárpáti Igaz Szó, 2016. november (12. évfolyam, 160-174. szám)

2016-11-19 / 169. szám

2016. NOVEMBER 19., SZOMBAT • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • XII. ÉVFOLYAM 169. (2184.) ÁRA: 2,50 UAH А ПАР: Id­öt állás. A keleti tájakon lehet szárazabb, naposabb idő, másutt erősen felhős ma­rad az ég. A többfelé szeles fzidőben 9-16 fokot i­s mérhetünk. Л — Г Vasárnap még eleinte itt-ott lehet gyenge eső. Napközben változóan felhős lesz az ég, néhol ki­süthet a nap. A déli, délke­leti szelet többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. A csúcshőmér­séklet 8 és 16 fok között alakul. AfricalL­ysunni.oi A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2016.11.18.) USD 26,05 EUR 27,92 HUF 90,25 Szám­nsndLáantóai A nemzetközi migrációs szervezet adatai alapján jelenleg legalább hatmillió ukrán dolgozik külföldön. „Csak addig van­­­gyünk szigorúak mások iránt, míg­­ magunkat nem is­merjük. " (Eötvös) Itt 1516-ban ezen a napon hunyt el Giovanni Bel-Uni velencei festő, kinek tanítványai közé tartoztak Giorgione, Tiziano és Pal­ma Veccio. Legismertebb képe Az Úr színeváltozása. IN DI VIZIBIL­IS oszthatatlan. Állhatatlan, mint az őszi idő , megbízhatatlan. Jó tanácsa A szárított virágfüzérek hosszú ideig megtartják illat­anyagukat. Használhatjuk őket illatosítónak vagy molyirtóként. Két székely vágja a fát télen a nagy hidegben, majd megkérdi az egyik: Te komám, hol van a füles sapkád? Tudod, amióta balesetem volt, azóta nem hor­dom.­­ Milyen bal­eseted volt? Megkínáltak pálinká­val és nem hallottam. ]F­ej törés Mi Svájc fővárosa? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) ETETT MENET ALBI­X Nagyszabású emlékmű­­avatásra került sor a ma­gyar kormány és a Lembergi Magyarok Kulturális Szö­vetsége jóvoltából Sztarij Szambirban az 1944-19 között odahurcolt és elhunyt magyar, illetve német szár­mazású emberek emlékére. Matl Péter munkácsi szob­rász mesterművét a Lem­berg megyei város egykori munkatáborának helyén avatták fel. A megemlékezésen szá­mos magyar, sváb ember vett részt az anyaországból, illetve Kárpátaljáról, köztük az ártatlanul meggyilkoltak hozzátartozói. Szarvas Gá­bor háláját fejezte ki Ma­gyarország kormányának, a város polgármesterének, illetve a Lembergi Megyei Tanácsnak a közreműkö­désért és az emlékmű lét­rehozásához való hozzá­járulásért. Ezek a szörnyű események több mint 70 év távlatából is fájó pontnak számítanak, hiszen Kárpát­alján szinte nincs olyan ma­gyar és sváb család, amelyet ne érintettek volna - hang­súlyozta a Lembergi Ma­gyarok Kulturális Szövet­ségének elnöke. Reményét fejezte ki, hogy ez a tragédia soha nem ismétlődik meg a történelem folyamán. Ezt követően Buhajla József vette át a szót. - Közel 3000 magyar és legalább ugyanannyi német származású ember lelte ha­lálát itt, ahol most állunk - emelte ki Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezetője. - Mezítelenül, étlen-szomjan, a zord idő­járásban gyalog kellett meg­tenniük az erőltetett menetet egészen idáig. Sokan már útközben odavesztek, de megpróbáltatásaik még csak ekkor kezdődtek. Rabszol­gamunkára ítélve csupán re­mélhették, hogy valaha visz­­szatérhetnek szeretteikhez. Évek múltán néhányuknak megadatott ez a lehetőség. Az ő elbeszéléseik alapján él tovább emlékezetük, ne­künk pedig kötelességünk fejet hajtanunk előttük, le­rónunk kegyeletünket. Igor Truhim párhuzamot vont Ukrajna jelenlegi hely­zete és az 1940-es években történt események között. - Ahogy a magyar, úgy az ukrán nép is számos megpróbáltatáson esett át a szovjet érában - hangoztatta Sztarij Szambir polgármes­tere. - Az orosz kommu­nista pártvezetés azokban az időkben arra törekedett, hogy elnyomja, megcson­kítsa a Szovjetunió területén élő nemzeti kisebbségeket. Sajnálatos módon számunk­ra ma sem ért véget a harc. Fiaink most is vérüket ont­ják hazájukért, nemzetükért. Bízom abban, hogy ez az emlékmű közelebb viszi a magyarokat és az ukránokat egymáshoz. Erősíti közöt­tünk az európai értékeket, a barátságot, a megbékélést és a toleranciát. A beszédeket követően a kilátogatók koszorúkat, mécseseket helyeztek el a szobor körül. Az esemény a városi történelmi múze­umban folytatódott, ahol az érdeklődők megtekinthették Matl Péter külön erre az al­kalomra készített festmé­nyeinek kiállítását, amely az Ötösével nevet kapta. - Amikor olvastam a 40- es években lezajlott rette­netes dolgokról, megfogott egy momentum. A mun­katáborba ítélt magyar és német emberek nem értet­ték a szláv nyelveket. Mikor mondták nekik, hogy ötösé­vel álljanak sorba, nem tud­ták, mit kérnek tőlük. Őket büntetésképp a puskatussal hátba vagy fejbe verték, így egy életre beléjük vésődött „az ötösével” fogalom orosz megfelelője. Ezt szerettem volna ábrázolni különböző szituációkon keresztül és nagyon örülök, hogy egy kiállítás formájában mindez életre kelt - jegyezte meg a művész. Molnár Csaba A megemlékezés sokakban fájdalmas emlékeket ébresztett A SZERZŐ FELVÉTELE Szempont Je IR /AIN Vidékünk mezőgazdászai a hétvégén méltatják szak­mai ünnepüket. Ilyenkor vonják meg az idei esztendő tapasztalatait, értékelik az eredményeket, méltatják a legjobban teljesítő gazdákat, termelőegységeket. Na de van-e ok az ünneplésre? Viktor Terella, a megyei mezőgazdasági főosztály helyettes vezetője . Az idén van-e mivel dicsekedniük a kárpátaljai gazdáknak? - Az idén is fejlődött valamicskét vidékünk ag­ráriuma. Tulajdonképp jó évet zártunk. Az időjárás sem okozott komoly gon­dokat, bár voltak helyek, ahol a jégverés tönkretette a gyümölcsösöket. Egészé­ben mintegy 17 százalékkal több termést takaríthattak be a növénytermesztők. Ez azt jelenti, nem lesz gond a lakosság zöldségfélékkel való ellátásában. Ugyanez elmondható az állattartás­sal foglalkozókról is. Igaz, a hús-, tej- és tojásterme­lés terén csak nagyon kis előrelépést tettünk. A gabo­nafélék kielégítő hozamot produkáltak, de a kenyér­nek valóból mintegy 70 százalékban behozatalra szorulunk.­­ A húst, tojást, zöld­ségféléket nemcsak előál­lítani kell, hanem értéke­síteni is.­­ Ez igaz. Jelenleg még nem állunk túl jól a fel­dolgozás terén, pedig erre egyre inkább szükség van. Hamarosan eljön a nap, amikor a kistermelők már nem adhatják el a porté­kájukat közvetlenül a pia­cokon, ugyanis betiltják a háztájiban előállított tej­termékek és húsfélék érté­kesítését.­­ Visszatérünk a kolhoz­rendszerhez és a központi átvevőhelyekhez ? - Erről szó sincs. Ám épülnek feldolgozó üze­mek, ahol bizonyára elad­hatóak lesznek a magán­gazdák portékái. Az állam e téren sokat tehetne a kis­termelőkért, de nem tudom, lesz-e példa ilyenre. - Segíti-e az állam a gazdálkodókat? -Az idei költségvetésből országos szinten félmilli­­árd hrivnyát különítettek el e célra, ami csepp a ten­gerben. A mi gazdáinknak gyakorlatilag semmi nem jutott. A banki kölcsönök is megszűntek, mert az ál­lam nem biztosítja a hitel­­támogatást. Viszont egyre nagyobb terhet rak a kister­melők vállára. Mostanáig a hozzáadott értékadó egy ré­szét vissza lehetett igényel­ni. A jövő évtől azonban ez megszűnik. Igaz, várhatóan 5 milliárd hrivnyára nő az agrártámogatások összege, de országos leosztásban ez sem jelentős összeg. Ma még nem tudjuk, mi jut eb­ből Kárpátaljának. - Helyben tudnak-e tenni valamit a javulás érdeké­ben? - Megyei szinten jobban állunk. A helyi büdzséből 1,5 millió hrivnyával támo­gatták azokat, akik gyümöl­csösök telepítésébe fogtak. Meghirdettünk egy pályá­zatot tenyészállatok beszer­zésére. Ezzel a lehetőséggel decemberig élhetnek a gaz­dák, ám eddig senki nem jelentkezett. Balogh Csaba Erről írunk ma: Magyar támogatással épült kollégium Nagydobronyban 2. old. 56-os emlékművet avattak Beregszászban 3. old. Államnyelvoktatás: Kárpát-medencei körbetekintő 4. old. „... a magyar ember sírva is vigad” 6. old.

Next