Kárpáti Igaz Szó, 2017. február (13. évfolyam, 16-30. szám)

2017-02-23 / 27-28. szám

Л ПАР: Idlöj­e sur ›Sl!S›c3l A változóan, erősen fel­hős időben csak elszórtan alakulhat ki jelentéktelen eső, egy-egy gyenge zápor. Délután 11-17 fokot, mér­hetünk. Pénte­ken napközben egyre többfelé várható eső, zá­por, sőt, ■ helyenként egy­­egy zivatar is kialakulhat. Nyugatira, északnyugatira fordul az élénk, erős szél. A déli órákban még mérhe­tünk 9-14 fokot, de délután visszaesik a hőmérséklet. Airical­ysunm.en­ A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2017.02.22.) USD 27,04 EUR 28,49 HUF 92,84 Sxou­ru and Len­tei Kárpátalja legmélyebb kútja 85 méter mély. ÉA/fcj h­oll ni !1 C31 és 112 éve ezen a napon jött létre a Rotary Club, a világ legelső, szolgáltató klubokat magában foglaló szervezete. SzéiMóijgtáj () Az asszonyok az emberi nem első nevelői. (Hippel) FÖD­ERA­LIS- szövetsé­gi, szövetséget alkotó. Iacotj Lök­ Lőj­­e: A magyar kártya melyik lapján van a tavasz? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) APATI IGAZ SZÓ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2017. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL• XIII. ÉVFOLYAM 27-28. (2233-2234.) ARA: 4.00 UAH Dadogva halad a decentralizáció Vidékünkön manapság a közigazgatási reform je­lenti az egyik slágertémát. A terv kidolgozói teljesen átszabnák a megye térké­pét, új közigazgatási egy­ségeket hoznának létre, megszüntetnék a jelenleg érvényes, megszokott te­rületi beosztást, mindezt a sokat emlegetett és várt decentralizációs folya­mat részeként próbálják „eladni”, úgy állítva be a dolgot, hogy e reformok a jogkörök, a hatalom megosztását, az egyszerű emberek javát szolgálják majd. Olyan új formáci­ókat hoznának létre, mint például a dromada. Ez egyfajta kistérségi egye­sülés, amely több közsé­get fogna össze. A reformokkal kapcso­latban a megyei állami köz­­igazgatás elnöke kifejtette, a változások nem jelentik az egyes települések likvidálá­sát, nem járnak semmilyen hátránnyal. Igaz, fűzte hozzá Hennagyij Moszkal, a munka során messzemenően figye­lembe kell venni az egyes régiók sajátosságait. E lépé­seket meg kell tenni, mert ez az út vezet a decentralizáció felé.­­ A törvény világosan kimondja, melyek a leg­fontosabb teendők. Minde­nekelőtt össze kell állítani a dromadák létrehozásá­nak tervét, mely magában foglalja azok felépítését, szociális szféráját és költ­ségvetését. A legfontosabb azonban annak eldöntése, hol legyen az adott közös­ség központja. A községi közösségi egye­süléseket olyan közigazgatá­si egységekké kell formálni, magyarázza a hivatal veze­tője, hogy azokban legalább 150 óvodás és 300 iskolás korú gyermek legyen. A központ megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az 20 kilométernél távolabb egyik településtől se legyen. A megyevezető szerint a re­formfolyamat vidékünkön halad a legvontatottabban. Vajon hol tartunk ma a decentralizáció terén? Erre kerestük a választ a leendő közigazgatási egy­ségek központjaiban. Ér­tesüléseink szerint az Ung­­vidéken Nagydobrony és Szűrte központtal már el­kezdték a partnerek ösz­­szevonását. A Nagydobrony honlap­ján megjelent információ szerint Popka János pol­gármester kezdeményezé­sére elindult a települések egyesülése. A törvény által előírt de­centralizációs folyamatban Nagydobrony­hoz az aláb­bi települések szeretné­nek csatlakozni: Csongor, Tiszaágtelek, Kisdobrony (Dimicsővel együtt). A fo­lyamat végén Nagydobrony központtal alakulna kistér­ség, melynek a lakossága 10 950 főt tenne ki, területe 10 360 hektár lenne. A folyamat azonban még nagyon az elején tart, így korai bármiről beszámol­ni, nyilatkozta lapunknak a polgármester. Elmondása szerint épp ma ül össze az ügyben a döntéshozó gré­mium. Puskár Árpád, Szűrte polgármestere arról szá­molt be, hogy nekik kétféle megoldást javasolt a megye­vezetés: Ungvárhoz vagy Csaphoz csatlakozzanak. Ők azonban egyikből sem kértek. Nekünk egyik aján­lat sem felel meg, ezért úgy döntöttünk, magunk vesszük kezünkbe a sor­sunk irányítását. Elin­dítottuk hát a folyama­tot, és jelenleg úgy fest a dolog, hogy a vidék kisebb falvai csatlakoz­nak hozzánk, mégpedig a három Gejóc, Téglás, Császlóc, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Gálocs, Bátfa és Palló - tájékoztat a település vezetője. A Bereg-vidéken is foly­nak a tervezgetések. Tóth Sándor, Mezőkaszony pol­gármestere közölte, ők öt jelenlegi községházával és nyolc településsel folytat­nak megbeszéléseket. A központ javaslata az volt, hogy Bátyúhoz csatlakozza­nak, ők azonban másképpen gondolják. (Befejezés a 2. oldalon) Nagydobronyi dromada: a társulás csak az elképzelések szintjén létezik Szempont kell-e ENNYI ÁLLAMI ÜNNEP? Az ukrajnai nemzeti emlékezés intézete törvényterve­zetet nyújtott be a parlamenthez, melyben csökkenteni akarja az állami ünnepnapok számát, melyek egyben munkaszüneti napok is. Valóban túl sok ünnepet ülünk? Mi motiválja a kezdeményezőket és mi a helyzet ezen a téren a szomszédainknál? - Mi teszi indokolttá az állami kimenők csökkenté­sét? Mennyire állhat, poli­tikai megfontolás a háttér­ben? - Az a helyzet, hogy a vi­lágon mi vagyunk a legna­gyobb naplopók. Mert igaz ugyan, hogy a tizenhárom ál­lami ünnepünkkel nem mi ál­lunk az élen, de mivel ezeket munkaszüneti napnak nyilvá­nítják, a kieső munkaidő igen jelentős. Csak összehasonlí­tásképpen Ausztriában és Franciaországban is tizenhá­rom, Németországban tizen­hét, Szlovákiában tizenhat, Olasz- és Oroszországban, valamint Romániában tizen­két állami ünnepet tartanak nyilván. A legkevesebbet, ötöt, Dániában és Törökor­szágban ülnek meg. Nyilván politikailag is motivált a kez­deményezés, s egyrészt arra is irányul, hogy szakítsunk a szovjet múlttal. Ha már egy­szer átkereszteltük a totali­tárius rezsimre emlékeztető utcákat, logikus, hogy az ün­nepeikkel is szakítunk. Ezért március 8, május 1, 2 és 9-e nem lenne munkaszüneti nap. Például május 9-e továbbra is a nácizmus felett aratott győzelem napja maradna, de a vele járó szabadnapot át­vinnék május 8-ra, amely nap hivatalosan az emlékezés és a megbékélés napja. Tehát nem arról lenne szó, hogy megszüntetnének egyes ün­nepeket, hanem arról, hogy nem lenne szabadnap. —Gazdasági téren mennyit lendítene ez az országon?­­ Az állami kimenőna­pokat a munkaadó köteles kifizetni a munkavállalónak. Tehát ilyenkor Ukrajna gazda­sága áll és közben 30 milliárd hrivnyát veszít. Azon orszá­gokban, melyekben feleannyi a munkaszüneti nap jóval ma­gasabb az egy főre eső GDP. - Mennyi a valószínűsége annak, hogy elfogadják a törvénytervezetet? - Véleményem szerint az idén már nem lesz belőle semmi. Előrehozott parla­menti választásokra szá­míthatunk, és addig senki sem fog a lakosság szem­pontjából nyilvánvalóan népszerűtlen intézkedést hozni. Magyar Tímea Hirdetés ___ A LEGJOBB AJÁNDÉK EGY KÖZELI HOZZÁTARTÓK SZÁMÁRA Remek lehetőség, hogy ismét halljuk a környező ii ♦ Ingyenes konzultáció ♦ Ingyenes készülékválasztás és beállítás ♦ Egyéni hallójárati készülékek, ♦ Nagy választék - több mint 100 modell ♦ Mérsékelt árak 2200 hrivnyától ♦ Képzett szakemberek i m -'síp Ч'­ M Szabadság sugárút 28. Tel.: (03122) 2-97-08, (0312) 44-50-67 AZ ÖNGYÓGYÍTÁS KÁROS LEHET AZ EGÉSZSÉGÉRE Fegyk­ Sándor szociológus Erről írunk ma: Az anyanyelv és kutatói 2. old. Las Vegas Ungváron 3. old. Alternatív javaslat: Oroszország vegye bérbe a Krímet 4. old. Egészségügyi reform: érvek és ellenérvek 5. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ

Next