Állami főreáliskola, Kassa, 1875
A kozmikus kőről és annak okairól Dr. I/íicz IgnAcztól. Azon kérdések között, melyeknek megoldásával a tudomány foglalkozik, van ugyan gyakorlatibb akármennyi, de magasztosabb bizonynyal nincs annál, melyet röviden következőleg körvonalazhatunk: honnét veszik az égi testek s különösen a nap ama roppant és elpusztíthatlannak látszó hőmennyiséget, melyet magukból elképzelhetetlen idők óta kiárasztanak? Megkísértjük a tudomány feleletét, mit ez időszerűit az e kérdésre adhat, szűk keretbe összefoglalva elmondani. Újat ugyan mindenkire nézve nem fogunk beszélhetni, de legalább arra törekszünk, hogy amit mondandónk, mindenki előtt érthető legyen, aki ezen felette érdekes tárgygyal néhány percig foglalkozni akar. Felette érdekesnek tartjuk pedig a tárgyat nemcsak önmagáért, de az újabb physika azon nagybecsű vívmányaiért is, melyeket annak fejtegetése közben az érthetőség kedvéért szintén meg kell beszélnünk, úgy képzeljük magunknak ezen tanulmányt, mint kirándulást valamely magaslatra, honnét messze elterülő és jutalmazó kilátást remélhetünk, de ahová kénytelenek vagyunk némi kerülőkön át felhágni, habár aztán e kerülőkön is nem egy pontra bukkanunk, mely a természet örök szépsége iránt fogékony kedélynek élvezetet nyújthat. I. Korunkban már csak némely keleti nép képzeli a legnagyobb boldogságot az édes semit-nem-tevésben, de voltak idők, mikor a munkát világszerte szerencsétlenségnek, sőt szégyenítőnek tartották. Azt gondolhatnék, a munka ezen megvetése volt oka, hogy annak valódi lényegét oly sokáig fel nem ismerték , azonban közelebb járunk az igazsághoz azt állítva, hogy ezt inkább a természettudományok fejletlensége okozta, mert bizonyos, hogy a munkára vonatkozó tisztább fogalmakat főleg a gőzgépek tanulmányozásának köszönhetjük. A mechanikai munka mértékének megállapításánál azon tapasztalati tényből szokás kiindulni, hogy minél nagyobb tömeget és minél magasabbra emelünk, annál nagyobb munkát végezünk. Ennek nyomán munkaegységül azon munka szolgál, melyet bármely erő aközben végez, míg egy kilogram tömeget egy méternyire emel; valamint, hogy bármely munka nagyságának kiszámításához mi sem szükséges egyéb, mint ismerni az erő által mozgatott és kilogramokban kifejezett tömeget, úgyszinte ismerni a tömeg által befutott és méterekben kifejezett utat, mert e kettő szorzata adja a munka nagyságát. 1*