Állami főreáliskola, Kassa, 1881
t a Sz. Erzsébet temploma építéséhez. V. István királytól Kassa több kiváltságot nyer vala és IV. László az elődeitől adományozott kiváltságokat megerősíti és a várost királyi városnak nevezi. Ugyanő és III. Endre engedélyt adnak a város lakosainak, hogy városukat kőfallal vegyék körül. 1292-ben a város az egri káptalannak tartozott tized fizetésétől megváltotta magát, mi az akkori viszonyok szerint jelentékeny voltát bizonyítja. Eobert Károly a város szabadalmait megerősítő, neje pedig, Erzsébet, azt nagy kegyeivel halmozá el. Nagy Lajos 1346-ban pallos-joggal ajándékozá meg a várost, 1361- ben árulerakodhatási joggal a lengyel és orosz áruk számára, és ez időben Kassa az északi kereskedelemnek hatalmas csomópontját képezé, mely Lengyelország piaczait befolyásolta. Lajos megengedte a városnak, hogy papjait és bíráit szabadon választhassa, valamint más kiváltságokkal is elhalmozta, melyek Zsigmond, V. László és I. Mátyás által is megerősítést nyertek. Mátyás király e kiváltságokat még másokkal is tetézi , így 1462-ben a városnak pénzverhetési jogot adományoza. A mely város ennyire fejlődött, ennyi és ily kiváltságokkal ruháztatott fel, abban e kiváltságok korában létezni kelle olyan iskolának, melyben a polgárok megszerezhették kiváltságaik gyakoroltatására szükségelt képzettséget. Különösen joggal föltehető, miszerint dicső Mátyás királyunk uralkodása alatt, ki a csata zajai között hazánkban a tudományok ápolásáról sem feledkezett meg. Kassán is létezett iskola, mely a kassai főgymnasium 1868us ik évi tudósítványában Vallaszki, Kessler és Toldy történet-búvárainkra való hivatkozással gymnasiumnak neveztetik. E gymnasium keletkezési évét, alapítóját, belszervezetét, hatáskörét és viszontagságait egész a 16-ik századig biztos adatokkal megállapítani nem lehet. Alapítója vagy legalább későbbi fentartója maga a város lehetett, mely a 15-ik században hanyatlásnak indult zárdai iskolákat saját fejlődő szükségleteire nem tapasztalván kielégítőknek, más városok példájára saját hatósága alatt szervezett iskolát. A 16-ik századtól fogva már, különösen mióta Dr. Praknói Vilmos történetírónk „A hazai és külföldi iskolázás a 16-ik században" czímű akadémiai pályaművében az ezen iskolára vonatkozó adatokat is összegyűjtötte, némi tájékozottsággal rendelkezhetünk. Innen tudjuk, hogy Kassa a 16-ik században Magyarország felső részeinek legelőkelőbb városa volt. Polgárai, kik gazdagságuk s műveltségük által kitűntek, nagy gondot fordítottak iskolájukra, mely jeles tanárok vezetése alatt nagy hirre emelkedett, s hová az ország minden részeiből gyülekezett a tudományszomjas ifjúság. 1510-ben Temesvári Miklós, váradi kanonok, ide küldötte két öcscsét, 1514-ben Bebek János, a hatalmas dynasta, itt a kassai gymnasiumban, neveltette fiát. 1516-ban a városi tanács Gönczi András mester pesti tanítót nyerte meg tanítónak. Kitűnő műveltségű férfiú volt; a pestiek csakhamar megbánták, hogy őt elbocsátották. Tanszékét 1521-ben egy még híresebb férfiú foglalja el, Coxe Lénárd, ki egykor VIII. Henrik, angol király nevelője volt és honából ismeretlen okból távozni kényszerülvén, Krakóba s innen