Kassai Munkás, 1914. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-03 / 1. szám

4. oldal. A nagy kút. Nézd kis fiam, Ez itt a gyár, A nagy hatalmas épület. Apád naponta idejár Ha reggel elmegy nélküled. E ház itten, a nagy torok S mikor köztünk egyet bekap, A nyelvén emberhús forog, S friss vért harapnak a fogak, Kívülről a nagy palotát, Aranyos vasrács keríti, De bent a falak homlokát, A mi rossz páránk veri ki. Közepén egy nagy kút forog (Ki forgatja ? Nem te s nem én) Az életünk belécsorog S friss arany foly ki a csövén. Ha rád gondolok . . . kis fiam, Ki tudja mi sors vár te rád, Egy este majd mint annyian — Nem érkezik haza apád. Ha siratsz, itt ne sírj szivem, Nagy zaj van, zug a sok kerék, Nem hallja itt meg senki sem, A halott ember gyermekét. Ambrus Baláss. HÍREK. A szentek és a kereskedelem. Vannak istentelen felforgatók, akik nem átallják azt hirdetni, hogy a szentek már kimentek a divatból, hogy ma a villanyosság és a technikai felfedezések korában nem történnek csodák s azokhoz a csodákhoz, amelyeket mérnökök, orvosok meg egyéb sátántanítványok visznek véghez, nekik semmi közük. Nos, hát ez nem igaz. A szentek igenis még ma is tevékenykednek, sőt nemcsak a túlvilágon, az örök üdvösség honában, hanem itt e földön is, ahol jelesül a kereskedelem felvirágoztatása körül szereznek maguknak érdemeket. Nem arra a kereskedelmi tevékenységre gondolunk itt, amelyek a lourdesi víz, vagy a Zsófia társaság, avagy a kegyes alapítványi pénztár üzleti nyereségének szaporítása terén fejtenek ki, mert hiszen itten csak a maguk hasznáért dolgoznak, a maguk kultuszát szolgálják. A legérdekesebb és a legfigyelemreméltóbb az a közgazdasági tevékenység, amit — az ember el sem hinné — zsidó kereskedők rebabjának az érdekében visznek véghez. . Van ugyanis Kassán egy-két olyan szerencsés kereskedő ember, aki egyenesen égi patronátus alatt szerzi a vevőit. Mégpedig nem is hithű keresztény, de egyszerű zsidóember. És csodákcsodája a szentek mégis pártjukat fogják. A környékbeli falvak népét ugyanis az egyik kassai gyógyszertár elárasztja olyan naptárakkal, amelyeken Páduai szt. Antal képe van, alatta pedig a gyógyszertár pontos címe, mintegy annak a körülménynek a jelzéséül, hogy aki ott vásárol gyógyszert, az a hírneves szent védelme alá kerül és betegségéből biztosan kigyógyul. A másik védenc pedig egy kassai szatócs, akinek ékes hangzású német neve fölött a Szűz Mária képe látható, szintén egy naptárral kapcsolatosan, hogy a jó reklám egész éven át ott fityegjen a jámbor atyafiak szobája falán. Íme így szolgálják az Égiek a földi érdekeket, mégpedig zsidó vallású üzletemberek érdekeit, ami ebben a klerikális világban mégis csak csodaszámba megyen. Abaújnak kell a sajtószabadság. Gömör, ez a szürke vármegye, ahol még a főispán sem tud egy egyszerű bővített mondatot leírni, avval akart magának dicsőséget szerezni, hogy helyeselte a mungókormány sajtó elleni merénylettervezetét és ugyanerre kérte az ország más törvényhatóságait is. Abaúj megye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt foglalkozott ezzel a szégyenletes átirattal, mely alkalommal a következő határozatot hozta: „A vármegye közönsége a sajtószabadságnak még a jelenleginél is hatályosabb körülbástyázásában az alkotmány és a közszabadságoknak egyik legnagyobb biztosítékát látja, ez okból Gömör- Kishontvármegye határozatában foglaltakkal egyet nem érthet. Mivel azonban a th. biz. 1911. évi október és 1912. évi március havi közgyűlésében e kérdésekkel behatóan foglalkozván, elfoglalt álláspontját pedig a törvényhozásnak feliratilag már tudomására hozta, ezért Gömör-Kishont átirata felett napirendre tér.“ A közgyűlés a közjogi szakosztálynak ezt a javaslatát egyhangúlag elfogadta, amely tény a mellett bizonyít, hogy Abaújnak kell a sajtószabadság. Véleményünk szerint azonban a napirendre térés helyett ezt a becsületes felfogást ezúttal is hivatalosan kellett volna a sajtógyilkosok tudomására hozni. Lejebb szállt a hús ára. A mészáros ipartársulat a hús árat kilónként 16 fillérjével leszállította Ez az árleszállítás már előbb is indokolt lett volna, mert a marhaárak, mint pár hónappal ezelőtt kimutattuk, régóta esnek, mégpedig 16 fillérnél jóval többel. Sajnos, a munkásság nagy része ezt az árleszállítást nem igen élvezi, mert a mostani komisz viszonyok közt húsra nem telik neki. A legóriásibb tekintély. A papok lapja szerdai száma azt sütötte ki, hogy a „legóriásibb tekintély“ nem más, mint a Vatikán szép és csöndes termeiben csoszogó Del’ Sarto József. Hát ha ez így van, akkor az isten hova tartozik? Talán csak nem a kis Mihályok közé? Elhunyt főispán. Semsey Boldizsár, Sáros megye főispánja, péntek reggel 69 éves korában elhunyt. A vén kuruc egyedüli nevezetessége az, hogy kormányváltozások idején mindig köpönyeget változtatott Elmerült gondolatok. Dr. Blanár Béla képviselő urunk, a szilveszteri malac-sivalkodás előtt „Élhetés és megélhetés“ címen a kassai kövérebbik mungólapban egy cikkel lepte meg az olvasóközönséget Megvalljuk, hogy a cikkben vannak gondolatok és az sem volna baj, hogy azok nagy része már rég elvesztette a csikófogát. A cikk tragédiája ott van, hogy a szerkezete túlságosan hasonlatos a kanyargós alföldi folyók ingoványos morotváihoz és így abból a gondolatok épp olyan nehezen halászhatók ki, mint a sűrü békanyállal bevont káka tövén pipáló kövér potyka. Tehát kezdjük meg a halászatot: „Kassán az élhetés szempontjából igen sok történt a közelmúltban, lehet mondani, hogy talán nagy terheinek legnagyobb része ezt a célt szolgálja , ha a kicsinyesnek látszó, de épen azért annál bosszantóbb dolgokra is súlyt helyez a város vezetősége; ha az utcák, terek, sétányok — utóbbiak a külterületen is — állandó felügyelet és gondozás tárgyát képezik s az előforduló hiányokon nyomban segítenek; ha a házak tisztaságát folytonosan ellenőrzik s fölvilágosítás és útbaigazítás útján — büntetés tulajdonképen csak a renitenskedők ellen valók létesítik a megfelelő rendet; ha minden ténykedésüknél az a szempont vezeti az intéző köröket, hogy a hatóság van a közönségért s a közönség megelégedése a vezetőség legszebb jutalma: a város — amint az fekvésének természeti előnyeinél és szépségeinél fogva természetes is — kellemes, jó lakóhely lesz.“ Így is a mi képviselő urunk. És bízvást elmondhatjuk, hogy aki a föntiekből kihalássza a gondolatokat, az a Balatonból nemcsak fogast, hanem még tán körmöci aranyat is fogna. KASSAI MUNKÁS 1. szám