Munkás, 1934 (27. évfolyam, 18. szám)
amelyben a legnagyobb úri rablók, a nagy agrár szciálfasiszta szövetkezetek, nagy malmok és és bankok vannak képviselve. A kisgazda nem rendelkezhet szabadon a gabonájával, nem adhatja azt el annak, akinek akarja, hanem köteles ezt a gabonát hatóságilag előírt áron az állami gabonamonopóliumnak eladni. Azzal hitegetik a kisgazdákat, hogy a hatósági árak a gabonáért sokkal magasabbak lesznek, mint az eddigiek. Ez igaz. De ki részére ? Csupán a nagy földbirtokosok, nagy bérlők részére. A gabona ára a hatósági áron hónapról hónapra emelkedni fog. Míg az első hónapban a legalacsonyabb árat fogják fizetni, addig minden hónapban három koronával többet. Először a kisgazdáktól vásárolják össze, a legalacsonyabb áron, aztán minden hónapban drágábban a nagyobb és nagyobb gazdáktól, végül az aratás után 8 hónappal a földbirtokosoktól, de már mázsánként 25-30 koronával drágábban. Azonkívül a gabonának többféle ára lesz. Más árat fizetnek a silányabb és mást a jobb gabonáért. Csakhogy a gabona osztályozását az állami rekviráló állapítja meg, aki a kisgazda búzáját a legsilányabb, a földbirtokos gabonáját a legjobb minőségbe fogja beosztani, úgy hogy az árkülönbség 50-60 koronát is ki fog tenni. Az is valószínű hogy a kisgazdának egy fillért sem fognak a gabonájáért kifizetni, hanem a pénzt, amit kapna, rögtön lefogják adótartozás fejében az állami biztosok. A kisgazdák tehát mindenképen vesztenek ezen az üzleten, mindenükből kifosztják őket és jogtalan igavonó barmokká sülyednek, akiknek csak dolgozni szabad és akitől aztán erőszakosan viszik el munkájuk gyümölcsét. Nyernek az üzleten : a közvetítő ügynökök, akik minden métermázsáért közvetítő díjat kapnak 8-12 koronás árban. Eddig rizikójuk volt, a gabonaár megváltozhatott, mostan semmire semmi gondjuk akár esik akár emelkedik a gabona ára, az ő 12 korona jutalékuk biztos a zsebükben. Nyernek az üzleten a földbirtokosok, aranyparasztok, akik sokkal magasabb árat kapnak gabonájukért, mint a gabonamonopólium nélkül. Nyernek az üzleten a nagy malmok, a nagy szociálfasiszta és agrárszövetkezetek, akik úgy diktálhatják a gabona árát, ahogy nekik tetszik, úgy adhatják el a lisztet, ahogy nekik tetszik, így fogják a bankok, a nagy malmok, a nagy gabonakereskedők hatósági segédlettel kifosztani úgy a kisgazdát, mint a munkást, aki a lisztet drága áron lesz kénytelen megfizetni. Kétszeresen rossz a sora a magyar kisgazdának. Az árakat prágai érvénnyel állapították meg, úgy, hogy a magyar kisgazdáknak még 10-20 koronával kevesebbet fognak fizetni, mint másutt, úgy, hogy őt kétszeresen fogják megnyúzni. A gabonamonopólium tehát lehetővé teszi, hogy a cseh és magyar urak együttesen nyúzzák meg a szegénységet. A kenyérnek az ára már drágább és meg fog drágulni az ipari ciknek az ára is. Ezért mindenütt foglaljatok állást a gabonamonopólium ellen ! Hívjatok össze kisgazdaértekezleteket, magyarázzátok meg a kisgazdáknak, hogy nem a gabonamonopólium segít rajtuk, hanem az, ha kéz a kézben a munkással megindítják a harcot a gaz fasiszta úri rendszer ellen, amely őket tönkre teszi! Nem gabonamonopóliumot, hanem az adóhátralékok azonnali leírását a kisgazdák és zsellérek részére! Nem gabonamonopóliumot, hanem az összes kamathátralékok eltörlését a kisgazdák és zsellérek részére! Nem gabonamonopóliumot, hanem a haszonbér fizetésének eltörlését 1934-re a kisbérlők részére. Az állami raktárakban felhalmozott gabonakészletek azonnali kiosztását az ínséget szenvedő kisgazdáknak, zselléreknek és munkanélkülieknek! Ne várjatok az uraktól semmiféle segítséget vagy tanácsot, ne bízzátok az urakra sorsotok intézését! Saját magatok cselekedjetek, úgy ahogy a kommunista párt indítványozza nektek! Létesítsetek minden faluban kisgazdabizottságot, hívjátok össze a járási kisgazdabizottságok konferenciáit ! Nincsen olyan erő, amely ellen tudna állani az egyesült munkások és kisgazdák rohamának ! A hitleri fasiszta rémuralom végvonaglása Alapjaiban recseg-ropog a munkásvérrel alátámasztott hitleri „harmadik birodalom", Hitler tömegszámra gyilkoltatta le azokat a „vezértársait, akik a véres fasiszta trónra segítették. A vérfürdő tükrében maró gúnnyal vigyorognak ránk a hangzatos fasiszta jelszavak: „csak a nemzeti és faji egység menti meg Németországot" „kiirtjuk az osztályharcot...“ Miért volt kénytelen Hitler ezt a vérfürdőt végrehajtani ? A fasiszta uralom Németországot a teljes csőd szélére kergette. A német gazdasági, pénzügyi és politikai helyzet katasztrofális jelleget öltött. Az uszító, imparialista rabló külpolitika Németországot teljesen elszigetelte. A dolgozó tömegek életszínvonalának állati sorsba sülyesztése azoknak a sokmilliós tömegeknek az elégedetlenségét is kiváltotta, akik a hitleri uralomtól várták a „megváltást". Ezek a tömegek nap-nap után tapasztalták, hogy a nagyhangú ígéretek beváltása helyett, a nyomor és éhség pusztítja soraikat. Különösen a rohamosztagosok milliói között terjedt az elégedetlenség. Készültek a „reakcióval" az „élősdi tőkésekkeli" leszámolásra. A rohamosztagosok között dúló elégedetlenséget Rohm és társai, nem a megbízhatatlanná lett