Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)

1920-01-14 / 11. szám

I.XXII. évfolyam* 11. szám. ■tiufcMittoég é* kiadóhivatalt Kasan, Fö­ utca 64,­­•ldaatni. (BxmnUnal uambtnj Telefonnám: 188. m H*­d*Unik kétra kivétalával naponta »escoi. oo FELELŐS SZERKESZTŐ Celyfoen és vidéken: Egész óra* 48 korom, negyedévre 24 korona, e gy hónapra 8 korom. Egyes szám­ára 40 fillér. Nagyvilág (CTK, hírei) Az amerikai szenátus elfogadta a bolsevikiek ellen szóló törvényjavaslatot. Viktor Emán­uel olasz király legidő­sebb leányát házassági kombinációba vet­ték Sándor szerb herceggel. A vasúti alkalmazottak sztrájkja a rajnai nyugat Vesztfáliában egyre terjed. A kormány által nyújtott csekély bérre való tekintettel elhatározták a sztrájkolók, hogy a sztrájkban mindaddig kitartanak, míg a munkásságnak összes kívánságait nm teljesítik. Nagyberlin független szocialistáinak kerületi szövetsége, valamint a munkás­szövetség tanácsa felhívja a munkásokat s alkalmazottakat, hogy demonstráljanak együttesen a birodalmi gyűlés épülete előtt az intézeti takácsok ellen hozott törvényekkel szemben. A zsidódelegátusok Zürichben elha­tározták, hogy március 7-ikére zsidó vi­­lágsegítő bizottságot hívnak össze. 900 osztrák gyermek érkezett újab­ban Milánóba. Egy részük Lombardiában, a többi Liguriában lett elhelyezve. A párisi perui követ kormányának meghatalmazása alapján megcáfolja azt a hírt, hogy a volt német császár a perui köztársaság elnökétől letelepedési enge­délyt kért volna. A jugoszláviai élelmezési minisz­térium Triesztben a Jugoszláviába menő áruk átvételére külön osztályt létesített. A dalmát kormány elnöke az összes dalmát község visszacsatolását kéri a jugoszláv miniszterelnöktől. A szászországi Lozitz-beli szerbek a Jugoszláv­iában való letelepedésre kérnek engedélyt A földmivelési minisztérium tárgyalás alá vette e kívánságot, melynek alig lesz akadálya, mert e szerb nép gaz­dag s nem volna terhére az államnak. A bolsevik­ jellegű sztrájk megszűnt Bulgáriában. A vasúti ezred tovább végzi a szolgálatot a vasutakon, a távirati ezred katonasága pedig a postán dolgozik. A kormány a mozgósított katonáknak napi 20 dénár pótlékot engedélyezett A magyar delegáció meghatalmazá­sának teljes érvényességét mondotta ki a meghatalmazások érvényességéne­k meg­állapítására kiküldött bizottság. A laibachi földmivelési reform nép­biztosság közlése szerint az ottani nagy­birtokokat kártérítés mellett kisajátítják. Kártérítés nélkül csak a Habsburgok és az ellenségek uradalmai lesznek kisajá­títva, továbbá oly nagybirtokok, melyeket a Habsburgok különös szolgálatok elis­­­­meréséül adományoztak. A „Kreutzzitíung“ felhívja a néme­teket, hogy a Ferenc József halála után kapott rendjeleket adják vissza, mert nem volna szabad a németeknek olyan érdem­­jelet viselni, melyet a német ügy árulója adott akkor, midőn a német vér Ausztri­áért ömlött. A bukaresti börzén nagy nyugtalan­ság uralkodik, mert a román lei Páliéban 27 centimre esett. Rövid határidő a magyar béke­­feltételek elfogadására (CTK) A MTK­ tudósítója Párisból közli, hogy a hírlapok közlése szerint a legfőbb tanácsnak azt a javaslatot fogják tenni, miszerint a békefeltételek a magyar delegációnak azzal a kívánsággal adassanak át, hogy azonnal aláírhassák a békefeltételeket. A magyar delegációnak eszerint nem adnának 3—4 heti határidőt, hogy Budapestre visszatérhessenek és az ellenjavaslatot ott kidolgozzák. Az előbbi delegációkkal való tárgyalás ugyanis mindig néhány heti ha­táridőt vett igénybe, a békekonferencia azonban most szabad kezet akar biztosítani magának a török probléma tárgyalásainak megkezdésében. Növekvő bajok az ipari termelésben Az adóreform árnyol­dalai - A bérmozgalmak ki­hatása - Sürgős kormányintézkedések kellenek A nyári hónapok alatt úgy látszott, hogy a cseh-szlovák köztársaságot meg­kíméli ez a gazdasági krízis, amely a határain túl dühöngött. A köztársaság gazdasági szilárdsága azonban csak látszólagos volt . (Itt a cenzúra 7 sort törölt.) A cseh sajtó ezért a jelenlegi szo­cialista kormányt látja hibásnak Raschin e körülményben saját munká­­­jának diadalát látja. De Ugyanekkor az egyedüli kiutat az adók orvoslásában találja. (Itt a cenzúra 3 sort törölt) Ha a kormány határozott kije­lentést tett volna a hadikölcsönöknek bizonyos kurzus és kamatláb mellett való átvételét illetőleg, akkor az állami kölcsön, amellyel szemben a legna­gyobb cseh bankok is passzív ellent­­állást tanúsítottak, máskép sikerült volna. Az uj adók 125 milliót fognak hozni. (itt a cenzúra 3 sort törölt) Az uj adók főként az ipart és keres­kedelmet érintik és nem sújtják ará­nyosan a földbirtokot. A földjáradék nap-nap mellett növekszik, a földbirto­kosok tőkésekké válnak és a jövede­lemadó törvény alapján a vállalatok lesznek a legsúlyosabban megadóztatva. Az a tévhit uralkodik, hogy mindenhol, ahol több pénz van, mint háború előtt volt, lánckereskedelmi nyereségekkel állunk szemben és elfelejtkeznek arról, hogy ha pl. egy vállalatnak a háború előtt 3 millió korona üzemtőkére volt szüksége, akkor ugyanannak a vállalat­nak a mai gazdasági viszonyok mellett ennek az üzemtőkének a tízszeresére van szüksége, hogy prosperálhasson. Ha tehát tőkéje 90 °­ o át elveszik, azaz csak a hábom előtt tőkéjét hagyják meg, akkor az a vállalat teljes tönkre­tételét jelenti. Mindenesetre szükség van gyö­keres adóreformra, de olyanra amely az ipar szemtőkéjét nem meríti ki teljesen. A munkásságnak­­ óva­tosnak kell lennie követeléseiben. A béremelések, részesedés a nyereségben, üzemi tanácsok, — mind nagyon szép dolog, csak vigyázniok kel a munká­soknak, hogy a nyereségek helyett ne a vállalatok tönkjének legyenek a ré­szesei. Egy egyszerű munkásnak az üvegiparnál 1300 K havi fizetése van, ugyan a szakma különleges munkát végző munkásai havi 2700 —3000 K t kapnak a természetbeni lakáson és fű­tésen kívül. Hol maradnak e fizetések a szellemi munkások fizetései melllett? S a bányamunkások mégis újból 25 °­ C-os fizetésemelést kérnek. Minden­nek megy az ára a magasba: az ezüst kg-ja 1000 k.-ról 2000 k.-ra szökött, a festékanyagoké háromszorosra, a meg­munkált fa ára két hét alatt pedig 25 °-- al emelkedett. A bőriparban vi­szont a megállapított irányárak teljes pangást idéztek elő, olyat, amilyen még a háború alatt sem volt, aminek viszont a cipőiparra van a legkárosabb befo­lyása, mint azt a cipőárak szinte na­ponkénti emelkedésénél látjuk. És igy fiéed­ Tőzsde Deviza Prágai donkaközpont. Bankjegyek. Ja rmir 13. Osztrák korona Járadék.............................83 75 Magyar korona­járadék...........................115 50 Török sorsjegy ............................... 1905 — Déli vasat els...................................... 1795 — Anglobank ................................ 1110'— Bankverein ...... i.. 1 950'— Bodenkredit .......... 2600 — Osztrák hitel 1285'— Magyar hitel .......... 1706 — Siravetenska banka 1778— Alpinen ............................................. . 4890— Prágai vasművek ........ 8460— Austro-Americana ........ —*— Buschtehradi vasút A. ......-----­Bcschtehradi vasút B. ...... 2290— Krupp ...iii. fi... —•*— Rimamotány . . 4189— Bairitarifta , i } ..... I . *U® -MÁV !».).' 1900 — » • • » i í • i I I » •* SŐW1— Amsterdam . —1— Milano............. 453'— Berlin..............126 — Pária............... 548— Bukarest .... ICO-— London............ 224— Szófia .... 104— Béca ............... 86— Zürich .... 1114'— Madrid............—*— Eriaztrásia . . —New­ York . . . 62'— Stockholm . . ------ Brüsszel .... —— Román ..... 157­— Márka ..... 126— Orosz (cári) . . .*— Bolgár........... 92— Norvég ..... —— Svájci .... 1101 — Svéd ...... —Dán................. — Francis ..... 540­— Olasz.............. 449 — Amerikai . . . 60— Angol ........... 224— Csztrák .... 82— Plágs­­tössde, Subads­k. 4­97— Cseh keresk. b. —— Ruhám.« . . 798— Cseh iparbank 725 — Cseh bank , . 582 - Prágai “hitelb. 1135— Agrár hsuk , . 765— atvossteost» . OSStv Szerda 1920. Január 14 sorolhatnánk fel számtalan példát az ipar minden ága köréből. De mindez hová vezet? E jelenségek egy közelgő gazdasági krízis jól ismert jelei. A kormány sürgős intézkedéseire van szükség, hogy ez megak­adályoztas­­sék, nehogy kárba vesszen mindaz, amit a cseh-szlovák köztársaság életének első évében alkotni sikerült. Tűkor * (Nők a hivatalban.) Lapunk egyik legutóbbi számában szóvá tettük azt az anomáliát, hogy míg a férfiak jó nagy része állás, kenyér nélkül ődöng az utcán, addig a nők közül sokan olyanok járnak hivatalba, akik csak szórakozásból, idő­ töltésből, zsebpénz után való vágyból és nem kényszerűségből és család eltartás szükségességéből veszik el a férfiak elé a tisztességes megélhetés lehetőségét. Kerekes György tanár ezen felfogásun­kat képtelenségnek, maradinak bélyegzi és egyoldalú férfiúi brutális világberendezés­nek mondja azt az állapotot, hogy férfi s maga számára követeli a munka jogát. E lap soha sem állott a maradiság szol­gálatában. Mindig az igazságért harcolt Már pedig az igazságnak, az egyenlőség­nek rut arculcsapása, hogy míg egy csa­ládban hárman- négyen is dolgozhatnak, ke­reshetnek, addig a másiknak egy falat kenyérre sem jut. A családjáért dolgozó nőket mi is a legmélyebb meghajlással üdvözöljük. De nem vagyunk barátai azon nőknek, akik érdemes férfi munkások elé, pusztán kényelmüknek nagyobbá tételéért ülnek be az irodába. Ezek a nők enged­jék át helyüket állás nélküli, nyomorgó, családos férfiaknak. De Kerekes tanár csak Szép elméletben él és nem látja a világot, a világnak ezer baját. Borzadalmas fájd­almát. Nem látja, mint adják el az állásnélküli tisztviselők egymás után bútoraikat, képjeiket, szű­ny­egeiket, könyveiket, ruháikat. Nem látja, hogy a lánckereskedőknek új típusa kelet­kezett, akik kéz alatt olcsón megveszik ezeket a holmikat a szégyenkező, hráló­­piruló tisztviselőktől, katonatisztektől, hogy 100-200 százalékos haszonnal azonnal túladjanak rajtuk. Szerinte­ mindez jól van, csak az elv szentsége maradjon meg! De nem csak nem lát, hanem nem is hall Kerekes. Nem hallja a kenyérért rimánkodó as­­­szonynak szivettépő zokogását, nem a be­teg gyermekeknek iszonyú jajgatását! Könnyű neki az elvek magas paripá­jára felülni, hiszen nincsen felesége, nin­csenek gyermekei, így nem indíthatja meg a családtagoknak nyomorúsága, fájdalma, szégyene, megaláztatása és betegsége. És amíg a munkanélküli testi munkások valamicske segélyt mégis csak kapnak az államtól, addig a fejmunkások, akiket hivatalukból tettek ki az utcára, az ég ma­daraival jutottak egy sorba! Ezeket Kerekes nyugodt lélekkel hagyná családostul együtt elpusztulni. Mi: nem! Értük is küzdünkI

Next