Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-08-04 / 176. szám
Njolevankattedik évfolyam, 176, "jggüsTM" 11111 f 1l11.1""111, ■ m iaforda 1020 Augustus 4 9i*rkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő utca A4. földszin (Sinkáiul szemben.) Telafonszámi 188. <• Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel, oo FELELŐS SZERKESZTŐI Dr. KÖVES ILLÉS Előfizetési dijak helyben és vidéken: Egész évre 160 kor., félévre 80 korona, negyedévre 40 korona, egy hónapra 14 korona ligjns arám ára 60 fillér. (A BÜROKRATIZMUS) szóról-szóra annyit jelent, mint a hivatalnokok hatalma. A bürokratizmus elfajulásában a hatalmak legnagyobbikát és a mai értelemben ama szűkkeblű, rövidlátó, formákba kapaszkodó hivatalnoki eljárást és gondolkodást jelent, amely kasztszerű elzárkózottságában a lakosság fitymálásában és a maga felől táplált magas vélemény elbizakodottságában, a népektől elidegenedve, pedáns formaságoknak hódol s a nép valódi, gyakorlati szükségei iránti lehető legkevesebb érzéke van. Aki egy cseppet is gondolkozik, azonnal észre fogja venni, hogy ezen a bürokratizmusnak fentebb adott meghatározása az utolsó szóig illik a cseh-szlovák és ruszin országokra. Bárhová lépsz, bármit teszel, valahol, valamilyen hivatalba ütközöl bele, mely ellenőriz, felülvizsgál, legitimál, engedélyt ad, s e hivatalok parancsai, utasításai szabad polgári kezedet össze-vissza kötik. De ez nem volna baj, ha emellett minden egyes ember anyagi, erkölcsi és szellemi jóléte biztosítva volna. Végre is a gyámkodás rendszerének kellemetlen utóízét igyekszik minden ember hamarosan elfelejteni, ha más tekintetben kellemes, megnyugtató és kielégítő érzéseket kelt fel a lelkekben. De nem így van a dolog ! Ellenkezőleg a legnagyobb bizalmatlansággal, aggodalommal és gonddal tekintünk minden újabb rendelet elé, melyet a bürokratizmus nagy agyafúrtsággal kieszel, mert ezek a rendeletek megegyeznek mind abban, hogy még vétlenségből sem használnak az államnak, a polgárságnak pedig föltétlenül ártanak. E rendeletek azért nem válnak be az életben, mert a zöld asztal mellett a hivatali íróasztalok bölcseségében születtek meg anélkül, hogy magát az életet ismernék, anélkül, hogy az élettel magával, az élet következményeivel bárminemű összeköttetésben volnának. Bizonyítsuk eme állításainkat? Minek? Mindenki magán tapasztalja, mi a túlhajtott bürokratizmus következménye, hogy ma senki sem ul a házában,szobáiban, éléskamrájában, az utcán, a vasúton, hogy a földműves zúgolódik, a kereskedő üzletének pangása miatt panaszkodik, az iparos műnik alkalom hiányát hánytorgatja, a munkások forradalmiaskodnak, az iró tollát leteszi, a művész uj hazát igyekszik keresni, a nemzetiségek elégedetlenkednek. Ma egy előkelő hivatalnoknak, polgármesternek, zsupánnak, rendőrfőkapitánynak stb. nagyobb hatalma van, mint békében a miniszternek volt. Ez az oka annak, hogy ma ugyanazt a munkát öt-tíz hivatalnok intézi el, melyet békében egy hivatalnok igen szépen és könnyedén megírhatott. S bár a hivatalnokok száma tetemesen megnagyobbodott, egy-egy akát sokszor, nagyon sokszor kell megsürgetni, személyesen utána járni, amíg végre a hivatal vagy hivatalnok nagy kegyesen elintézi. Soha annyi embert egy-egy hivatalban, soha akkora várakozó tömeget a hivatal előtt nem lehetett látni, mint ma. S amily arányban növekedik az uj hivatalnokok száma, oly arányban nagyobbodik a várakozó, ügyüket elintézni akarók tömege. Mert minden uj hivatalnok, uj formának, uj elintézési módnak, uj reformnak nagyszerű tervét, ötletét, gondolatát hozza magával, amely újításnak ódiumát a közönség issza meg. Hogy a bürokratizmus agyában milyen rendeletek, milyen abszolút intézkedések születnek meg, egy konkrét példával fogjuk bizonyítani. Pozsonyban szocialista kormány székel. Ez a szocialista kormány úgy gondolja, hogy neki legelső sorban a szegény népen kellene segíteni. De hát hogyan?-------Ez a bökkenő kérdés! Valamelyik hivatalnok azt a panaszt hallja, hogy a parasztszegénység nagy gondban van a szántások miatt. A hivatalnok ki akarja mutatni, mennyire a néppel érez, átiratot intéz a pozsonyi kormány földművelésügyi osztályához, hogy a fenti kérdést meggondolás és elintézés tárgyává tegye. Az aktát kiosztják ilyen kigondolásban a tekintélyes előadónak. Az előadónak nagyon tetszik a dolog és elhatározza, hogy ezen egy rendelettel segíteni fog. Előveszi elemi iskolai tanulmányait, amikor a falu képe még ott lógott az iskola falán és ezen ismeretei alapján hamarosan megállapítja, hogy a szántást ökörrel, lóval szokták elintézni, de ezeket közmunkára ki nem rendelheti, mert ezek magántulajdonban vannak. Valami olyan állatot kéne keresni, ami a köztulajdonban van és ami semmit sem csinál. Az előadó lapoz könyveket, szakmunkákat, folyóiratokat, végre boldogan felkiált: — Megvan, Heuréka. Ott van a bika, a falu bikája, amely köztulajdon és amely semmit sem csinál, aki méltóságtejesen jár, kel a tehenek között. És a következő percben már serceg a toll, készül a rendelet, amely szerint ezentúl a falu bikáját kell ekébe fogni és ez köteles ingyen felszántani a szegények földjét. Ha ezt meg tudja tenni az ökör, mert ne tudná megtenni a bika, amely az ökörnél is erősebb állat? Ez olyan egyszerű, természetes, csodálkozik az illető rendeletcsináló, hogy azon hogy már előbb ki nem adtak ilyen népboldogító szociális parancsot. Dehát hamar megnyugtatja magát, az előbbi kormány nem volt szocialista, másodszor meg buta volt Igen, igen, buta !s; ez a rendelet végig ment az összes magasabb hivatalszobákon, mindenütt helyesléssel találkozott és végül a földművelésügyi referens aláírásával kiment a zsupánságokhoz. A zsupáni hivatal kiosztotta a szolgabiráknak,ahol részben megdöbbenést, részben nevetést keltett, mert a szolgabirák közül sokan láttak már szántást is és láttak bikát is és ők tapasztalatból tudják, hogy a kettő nem összevaló. Nincs a világnak olyan földművelésügyi minisztere, amely a bikát be tudná fogni az ekébe, hát még szántami vele ? A szolgabírák közül az okosabbak és merészebbek egyszerűen ráírták a miniszteri rendeletekre : „irattárba"; a másik része, a gyengébb, a lelkiismeretével megalkuvóbb, aki azt gondolja, mért legyen ő okosabb és bölcsebb, mint a magas minisztérium — továbbítja a rendeletet a jegyzőhöz, had törje ő a fejét a feladat problémáján ! Ilyen rendeleteket főzhetnek ki a bürokratizmus konyháján! S higgjék el nekünk — nagy, jó Uraink -hogy sok ilyen bürokratikus bikarendelet ejti kétségbe, döbbenti meg a nagyközönséget, amely az életet nem ismerő bölcseséget gyakran nevetség tárgyává teszik. Feltéve, hogy a lakosság hivatalos engedély nélkül nevetni mer! Magyarország némely megszállott területét visszakapja? (CTK) A Wiener Mittag arról értesül, hogy a francia csoport tárgyalása a magyar államvasutak és a diósgyőri vasgyár átvételére, valamint a győri ágyúgyár átvételére nézve egyelőre hajótörést szenvedett. Néhány jól értesült francia mágnás, akik ezen akciónak sikeréhez hozzá akartak járulni, azt állítják, hogy e tranzakciónak létesítésével Magyarország némely megszállott területét visszakapja. Szeptember hó végéig elintézik az elbocsátott vasutasok ügyét A rendezetlen kassai pályaudvar — Szemét és torlódás mindenfelé — Bezzeg Csehországban Strbinik vasutügyi miniszter úr egyik tavaly kiadott szolgálati napiparancsánjin arra buzdította a Szlovenszkóba helyezett cseh vasutasokat, hogy végezzék el a rekonstruálás nagy munkáját, s mutassák meg, i hogy a mintaszerű magyar vasutasokhoz hasonlóan fogják végezni nehéz szolgálatukat Ebbbn a rendeletben nyíltan bevallotta a miniszter, hogy a magyar vasutasokat csupán amiatt bocsájtották el, mivel nem bíztak államhűségükben. Azóta más kormány jött, szocialisták vették át a hatalmat, a háborús világ elmúlt, eljött az ideje annak, hogy a békés munka jegyében kezdjék meg a vasutak rekonstruálását. Frauke dr. az előbbi kormány vasútügyi minisztere a rmervai közvélemény kényszerítő nyomása alatt elrendelte az igazságtalanul elbocsájjtott vasutasok ügyének revízióját s a parlamenti képviselők intervenciiójára kijelentette, hogy a vasutasok azovnrészét, akik nem vettek részt politikai demonstrációban, azokat vissza fogják venni. .Azóta elmúlt egy félév, Franke örökét ismét a' szomorú emlékű ,‘Strbirny vette át, az elbocsájtott vasutasok ügyét pedig még mindig nem rendezték. A’ szlovenszkói államvasutak szolgálatát fiatal, hevenyészve kiképzett cseh vasutasok, gyakornokok vették át, a vasat állapotai így javulás helyett fokozatosan romlanak. Készséggel elhisszük, hogy a cseh vas- Tőzsde-Devisa» F?.ágfai devizsaköaspon * Isnfej © gyek Z ii rítt hí valutrspiac BuciapesÜ valuta pltae Augússtus 3. AjssSasröeísa 1718'50 Milano , . . , 869 — Berlin . . . 118 50 Pária ....... 881*— Buksi®»* . . . 187 25 London .... 185 25 Ssóíi* . . , 101'— Bfio» ..... 2575 Zürich ... 84 3 50 Pétervá? , , , 49 60 Belgrádi . . , 259 —- New-Yorfc , , 50 — Stookholra , . 1958 50 Brüses! . . , 409'Augusztus 3. Rostán . . . 123 25 Márk ® .... 11775 Norvég .... 904-59 Bolgár .... 96 50 . . 1054-60 Svájc............. 839-50 Francia.... 378— Dán ..... 72450 Amerikai 49 — 48 — Olasz ..... 268 — Angol 185 25 Osztrák bélyegzett M 75 Magyar bélyegzőH29 — Augusztus 3. Bérli«. . , 18'65 Newyork . , 588'— BSos .-•»««( 387 London . , . , 21 88 Prága . , , . 1175 Pária - , . 44 70 Müsm , o , 8115 Budán»«* ... 8 40 Varsó . . . . 2 90 Augusztus 3. Lir . . . , 450 - Dollár . . . . 1R0 -Márké . *60 - Lir* . . . , 1000-Pont . . . 740- Rubel . . . , 30) • Festit * 1340 —okai 840 — Bécs 91 — \ utasok otthon, Cseh-Morvaországban képesek lennének a forgalmat mintaszerűen lebonyolítani, de itt Szlovenszkóban, idegen talajon a lehetetlenséggel határos normális oly munkateljesítményt végezni. Eklatáns péda erre a Kassa— ederbergi vonala, ahol a közlekedés ma is meglehetősen jó. Annál szomorúbbak az állapotok a cseh-szlovák államvasutak Kassától lefelé futó vonalain. kassai pályaudvar rendezetlenségét talán csak a török-ázsiai vasutak rönzetlensége kezesik meg. Az I. osztályú várótermett egyszerűen megszüntették, a II. osztályú váróterem bútorziatát elkobozták s beállítottak helyébe piszkos, gyallatlan falócákat. A kassai csehszlovák államvasutak igazgatóságának kicsinyes felfogására vall az is, hogy magyar nyelvű hirdetések felvételét, rendeletileg betiltotta, sőt budapesti cégek előre kifizetett hirdetményeit is a falakról lekapartatták. A jegypénztárak előtt pedig napról-napra botrányos jeleneteket láthatunk. A jegypénztárakat ugyanis nem szabad kinyitni, csak a vonatindulás előtt egy félórával. Hogy ennek következtében micsoda jeleneteket láthatunk a pénztáraknál, az elképzelhető. Annyi bizonyos, hogyha gyökeres reformok életbeléptetésével nem fogják a keletszlovenszkói vasúti forgalmat megjavítani, valószínű, hogy a vasúti közlekedése csődbe kerül. Jellemző például, hogy Keletszlovenszkóban még a gyorsvonatokat is kimustrált lokomotivokkal vontatjáik, olannyira, hogy az 1—2 órás késések mindennaposak a gyakori mozdonyi defektusok miatt. Ezzel szemben az osztrák, illetve a magyar államvasutaktól elvett új rendszerű gépeket kivétel nélkül a cseh vonalakon járatják, aminek állítólag az az oka, hogy a gyakorlatlan fiatal vasutasokra nem merik rábízni a ma megbecsülhetetlen értékű gépek kezelését. Felkerestük Emner Kornél főmérnököt, a kassai cseh-szlovák államvasutak igazgatóját, hogy a tisztviselők visszavételéről adjon felvilágosítást az érdekeltek számára. Az igazgató kijelentette, hogy a reaktiválási kérvények beadását már elrendelték, ami pedig a visszavételt illeti, arra vonatkozólag egyénenként történik meg a döntés. Reméli azonban, hogy 1920. szeptember 30-áig valamennyi kérvényező ügye el lesz intézve. Ami pedig a szolgálati beosztást illeti, arra vonatkozólag az igazgatóség teljesen magasnak tartja fönn a döntést. Szóval kilátásba helyezte az igazgató, hogy a visszavett alkalmazottakat Csehországba viszik ki — próbaidőre. — Az elbocsájtott Ksod alkalmazottakra pedig külön intézkedéseket fog a minisztérium kiadni. / * v Embervásár Ruszinszkóban Betiltották az amerikai útlevelek kiadását Az Ungvári Közlöny cikkei nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai ruszinok kiküldöttjei nemcsak ünnepelni jöttek haza, hanem kivándorlásra csábítani is A leleplezés olyan jonos botrányt keltett, hogy Svet1ik rózsahegyi szocialista képviselő a parlament alsó ülésln interpellálni fog. A ruszin kormányzóság pedig az »U. K.« számára az alábbi nyilatkozatot adta ki: E lapjok »Rabszolgatoborzás« ’címen foglalkozik a ruszin népnek Amerikába való toborzásának üzelmeivel.