Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)

1920-08-08 / 180. szám

Myd­evaixi­ettedik évfolyam, ISOmz ssssss IZMkHiliség As KlcMUvitali ÍLms«a, N-oIm 64. Rildszin> fSsstaitaaai mmIml) Ts4sío*sm4bb > 166. tm Ma«Ja1 osifc HMM MvAts**««! s^s-n nr' 08 (MINDENT A LÉGIONÁRIUSOKNAK!) Az eset Munkácson történt. De azt hisszük, meg­történt az már máshol is, csakhogy egy hivatal sem volt olyan őszinte, mint a Podkarpatska Russzia kormányzósága, amely nyilán rámutatott a bajok forrására Látszik, hogy Zsatkovicsék még nagyon újak, még nem gyakorlottak a kör­mönfont ügyeskedésekben, taktikás őszintétlen­­ségben. Az eset a következő : Magyar Endre nevű kirendeltségi fatelepi tanító elköltözött Munkácsról. Helye megürese­dett. Igen természetes, akadt reá rögtön elég pályázó. Többi között F „cskó József nevű, munkácsi illetőségű, rutén nyelven beszélő, szak­képzett tanító. Procskó József a pályázók szokása szerint, hol nyugodtan, hol türelmetlenül várt a döntésre. Végre meghozta a döntést­ egy hiva­talos irás, melyben szóról-szóra ez állott: CIVILNI SPRAVA PODKARPATSKÁ* RUSI _________ZEMEDELSZKY REFERAT.________ Cj. 690/1. 1./920. V Uzhorode dne 14. cervure 1920. Zádost a misló Josef Procskó. Pan Josef Procskó­vi v Mukaceve Vásártér körut 1. 21. Civilni sprava Podkarpatszké Rusi nemuze prijati Vas do svijch sluzeb, jelikoz vsechna vlna miste json vijhra­­zena pro legionare. Viceguverner civilni správy z. p. Dr. MtDVIDEK. (Podkarpaiszka Ruiz polgári kormánya nem fogadhatja Önt szolgálatába, mivel az összes üresedésben levő helyek légionáriusok részére vannak fentartva.) Mit tegyünk még e hivatalos íráshoz? Oly őszinte, hogy szinte már illetlennek lehetne nevezni! A kifogások, az elutasítások millió formája között válogathatott volna és neki éppen az igazságot kell megmondania. Ez az igazság pedig kivétel nélkül minden­kinek fáj, mert arról beszél, hogy valamely állás elnyerésében nem a tudás, a szakképzettség, a rátermettség, a tanulás, az érdem a döntő, hanem vélt-e a pályázó légionárius? Ha igen, akkor nyitva á­l előtte a boldogulás, a gondtalan megélhetés útja; ha nem, akkor vissza­kapja a folyamodványát és állás, kenyér, megélhetési lehetőség nélkül tengedheti szomorú és keserves napjait! Rámutassunk ennek a politikának helytelen és lehetetlen voltára? Minek? Szavunkat úgysem fogadják meg, intencióinkat félremagyarázzák. Majd kijózanítja a vezetőket maga az eset, amely súlyosan fog kezükre koppintani azoknak, akik az igazság és méltányosság durva megsértésével szövik-fonják a protekciós rendszer hálóját, amelyben megfut a demokrácia, de megfojtják vele együtt az ország és lakosainak boldogságát! (A TÉRKÉP, A PLAJBÁSZ ÉS A NEMZETI­SÉGI KÉRDÉS.) A történelem egyik legsötétebb képrejtvényéhez ad magyarázatot Berinkey Dénes­­nek a magyar népbiztosok perében tett vallo­mása. Mind a mögött, a­mi Magyarországon, de egész Közép- és Kelet-Európában 1918 októbere óta, a katasztrófák egész ciklusán keresztül tör­tént, kiderítetlen maradt egy kérdés: a győzel­mes hatalmasok mentalitásának szerepe. Hát hogy milyen mentalitás volt ez, arra most rávi­lágít a vallomásnak az a passzusa, amely el­mondja, hogy Rousso francia ezredes annak idején a nemzetiségi kérdésről azt mondta: „Nemzeti­ségi kérdés nem exisztál, ebben nagyon egyszerű a megoldás — az ember elővesz egy térképet, azon vörös ceruzával húz egy vonalat és a nem­zetiségi kérdés meg van oldva.“ Ilyen egyszerű volt . . . csak egy térkép kel­lett hozzá, meg egy vörös plajbász, amely némi vonalacskát húz, hogy aztán e vonalacskák hegyeket, vizeket, vasútvonalakat, históriai egy­ségeket, milliók és milliók szivét sz­áítják keresztül és káoszt és barbárságot teremtenek viruló civilizációk helyébe, az más dolog. A térkép tényleg előkerült, a vörös plajbász is előkerült valahonnan, azt a vonalat is meghúzták — s ma már egész Európa s elsősorban a győztes franciák látják, hogy mégsem volt olyan egyszerű a dolog, a nemzetiségi problémákat sem oldották meg, csak súlyosbították egész Európa válságát Uj or­szághatárokhoz más is kell, mint egy plajbász . . . s a vonalon túl, a­melyet a vörös plajbász húzott, de minden or­szághatárokon túl meghallják a históriai igazság harsogó és háborgó tiltakozását. Vasárnap lp26 Augusztus 8 FflLBLéfl BIMKSSZTÖi DIP. K#V £S­ILLÉS EIMmíM­4i#ek Jbalybsa és vidéksn: Egész évra MO­­mf., félévre 80 ksFsaa, nagyecévra 40 korona. Hr héa«an 14 korona Egyes trin ára 60 fillér. Csehszlovákia teljes semlegességet fogad a lengyel-orosz háborúban Varsó elfoglalása előtt • Vrangel tábornok sikerei Prága­ (CTK) Érkezett hírek szerint Várni lehet, hogy a vörös katonaság hol­nap bevonul Varsóba, ahol tanácsköztársaságot akarnak kikiáltani. Elnök lesz Czere­­c­lajski. A­engyel kormány hrakóba húzódik vissza abban a biztos hitben, hogy a halicsi front, ahol poztni lengyel ezredek harcolnak, a vörös haderőnek ellen fog állani. A helyzet javulásához járulna, ha a lengyelek Bródyt visszafoglalnák A csehszlovák kormány álláspontjára vonatkozólag a lengyelországi helyzet vál­tozása folytán mértékadó körök rámutatnak arra a kijelentésre, amelyet a kormány nevében e hé­t én a pártam­ent állandó bizottságában Benes dr. külügyminiszter tett, amidőn szigorú semlegességet hangoztatott. A csehszlovák kormány ettől a semleges­ségtől és a békétől nem­ engedi magát eltérittetni. imnet. Osztrolenkánál erős harcok foly­nak. Elkeseredett harcok után elfoglal­tuk Ostrovot. A bresztlitovszki terepen. e­toe­ altuk Terespolt. ságunk széttkergette az Bródlynál lovas­­ ellenséget A Sir­pa folyóhoz értünk. Alexandrov várost elfoglaltuk. Konstantinápoly. Vrang­el tábornok táviratozza. A vörös katonásá­g, amely bennünket eredményes előnyomulásban akar visszatartani, teljes vereséget szenvedett. (CTK) Páris. A Matin szerint azon esetre, ha Varsót Gdanskot elszakítanák, egyéb vasútvonalakon kívül a lengyelek rendelkezésére áll még a Wienbe vezető vonal is. A lengyel kormány számol Varsó kiürítésével, mert a lengyel katonaság jelenleg ellenoffenzívát nem kezdhet (CTK) Az amerikai lengyel követ azzal a kéréssel fordult az­ amerikai ál­lam­hivatalhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok segítsék Lengyelországot az oro­szok elleni háborúban. (CTK) A lengyel főváros, Varsó ta­nácsa elhatározta, hogy a város védel­mének megszervezésére külön tanácsot alkot, mely 11 tagból fog állani. (CTK) Orosz Jelentés augusztus 6-ról: T­ovnzától nyugatra elfoglaltuk Mise­ Friedrich István immunitását felfüggesztik Almássy Denise grófnő kihallgatása Budapest. A parlament összeférhetetlenségi bizottsága ma a főügyészség meg­ke­resésével foglalkozok, amely arra vonatkozik, hogy a Tisza István gróf elleni gyil­kosság miatt határozzon Friedrich István képviselő immunitása ügyében. A bizottság elfogadásra ajánlotta a parlamentnek a főügyészség megkeresésének teljesítését, az immunistás felfüggesztésére vonatkozólag. (CTK) Budapest. Ma kellett volna kihallgatni gróf Tisza feleségét, de orvosi bizonyítványt küldött be, hogy nem jelenhetik meg a kihall­gatáson. Kihallgatták Tisza unokahugát, Al Tássy Denise grófnőt, aki ismertette az október 31-iki eseményeket. Vallomása szerint tanácsolta Ti­szának, hogy meneküljön valamelyik barátjához. Tisza azonban elutasította ezt azzal, hogy nem akarja barátait bajba keverni. Két levelet irt Tisza: Hadik grófnak és Lukasich tábornoknak. Ezekben rendelkezésre bocsátja magát és azt írja, hogy oda megy, ahova kirendelik, hogy a szerencsétlen nemzetet védje. Tisza sógorá­nak, Sándor Jánosn­ak látogatása után rögtön egy férfi hatolt a villába, aki — mint látszott — részeg volt Ez követte el a merényletet. A határok megnyitásáról és a köztársaság békés szándékairól beszél Masaryk elnök . A köztársaság elnöke, Masaryk a komáromi »Hírek« munkatársa előtt a következőket mondotta: “ Ismerem a szlovenszkói fürdők sú­lyos helyzetét és vég­tel­en­ül sajnálom, hogy ezáltal nem csak a fürdők­ exisz­­tenciájukban vannak megtámadva, ha­nem hogy ezáltal sok ezer iüripli alkal­­mazott kenyér nélkül van. De nem mu­laszthatunk el egyetlen egy alkalmat sem, hogy az állam egysége ellen irá­nyuló törekvéseket meghiúsítsuk és az ádámban élő valamennyi polgár életét biztosítsák. Az utolsó szót még nem­ mondtuk ki és­ remélem, hogy a szlo­­venszkói fürdők kérdését közmegnyug­vásra el fogjuk intézni. — Azzal a ténnyel, hogy a hadügy­­miniszteri székbe Marinovits Iván dr. került, több szempontot tartottunk szem előtt. Elsősorban immár a harmadik szlovák ember ül miniszteri­ székben, amiből szlovák testvéreink meggyőződ­hetnek, hogy fontos államérdeknek a i# m­js­k­n­e » ss 'a m­w, a ej na a ® & ss T ázsde-Deviza. Prágai devl» »köasptmí Bankjegyek Zü?íehi válutapiao Budapesti valutapiae Rotate Norvéjt . Svéd . , Franci* . Aaiarik&i Augnsztns 7. Aiastardsss 1798 50 Milane . . . , 275'— Boriin .113 75 P4ri*............. 389’— Bukarest , . . 127 95 London . . . . 191-25 Ríóíi* .... 10150 Btea ..... 25-75 Zürich .... 89850 Pétsrvér ... 4950 Bolgrád . . . 259 — N#w-York , . 54-50 Séookao!®! , . 19ó8'50 Srüsise! . . , 409"— Augusztus 7. . . . 123 25 , . . 82*50 1104-60 386 — 53 60 52 50 Xnm) 116 5» 97-— 794-50 824 50 272'— O »zirik bélyegzett S4‘75 Magyar bélyegzett 28 — Márk» Bolgár Svájc , Din . . OÍ»8* , 195 25 Augusztus 6. Berlin , , ; . 13 05 Newyork . Bées 315 London , , Prig* , , . . 11 — Páris . . Milane . , , 30 60 Budán**« , Varsó . . . .2 50 Augusztus 6. 60«--21-81 48-70 315 Lei............ 435-— Dollár . , , , 176 -Márk* 440 — Lira .... , 990 Font. , . , 740- Bnbol .... 393« Fisak : > i , 1340'—' Bakói , , - , , 350'­Bécs 94 — wmmmmmsmmmmmam tekintsük azt kifelé is dokumentálni, hogy a kormányzásban egyenlő arány­ban vesznek részt­ .Másodszor ismét egy szociáldemokrata került miniszteri székbe, amelyhez a szociáldemokrata pártnak a választások aránya szerint joga van­ eredményének Végül pedig azzal a ténnyel, hogy nem katona,­­ ha­nem polgárember van a nemzetvédelmi ügyek élén, azt dokumentálja, hogy a cseh-szlovák államnak egyáltalán nin­csenek harcias tervei, mert nem győ­zöm eléggé hangoztatni, hogy mi béké­sen akarunk munkálkodni. Egyébként ez az oka annak, hogy katonáinkat meg­állapított terv szerint leszereljük cs­ak a békelétszám­ot tartjuk vissza tény­es­leges katonai szolgálatban. — A határok megnyitásáról már egy­­izben nyilatkoztam önnek ,és most is csak azt mondhatom, hogy mi a legtel­jesebb békében és egyetértésben aka­runk élni a szomszédos államokkal, így természetesen, ami önt különösen érdekli, Magyarországot is. Ennek legelső feltétele azonban, hogy a túlol­dal hagyjon fel azzal az irre­d­entista agitációval, amit az ö­n ügynökei Szlo­­ve­nszkóban folytatnak. Óriási tévedés vo­lna azt, hinni, hogy figyelmünket bár­mi is kikerüli. A legteljesebb­­ tudomá­sunk­ van minden egyes ilyen szlo­venszkói mozgalomról, amelyet a túlol­dalról irányítanak. Ennek következményeként adta ki Szlovenszkó minisztere azt a rendeletét, amely Szlovenszkónak azoktó­l az ele­mektől­ való megtisztítását célozza, amelyek itt a rendjet és a ny­ugodt éle­tet veszélyeztetik.­­Sok rosszakarat kell ahhoz, hogy ezt a rendeletét bárki is úgy magyarázza, hogy annak éle vala­mely politikai párt ellen irányulna, mert a rendelet c­sak egyesek munkál­kodásának lehetetlenné tételét akarja. — A munkanélküliség megszüntetése állandó gondoskodásunkat képezi. — Amint módot és alkalmat találunk, ál­lamüzem­eket hívunk életre. A nyers­anyagok beszerzése csaknem egyenlő a l­ehetetl­en­séggel. Hol van Szilassy Béla? Senki nem akar felvilágosítást adni A szlovenszkói magyar lapok, majd később a CTK is pár szóval közölték, hogy Szilassy Béla földbirtokost, a nó­grádi kisgazdapárt elnökét állítólag ha­zaárulás vádja miatt letartóztatták és Kassára szállították.­­A letartóztatás közelebbi részleteit sem a lapok, sem a CTK nem tudták hozni, (itt a cenzúra 5 sort törölt.) Egy pozitív tényt kaptunk, nevezetesen azt, hogy Szilassy Bélát Kassára szál­­lították.­­E nyomból kiindulva igyekez­tünk a hatóságoknál megtudják, hová hurcolták el a nemzetiségi gyűlölködés újabb áldozatát. A hadbíróság épülete előtt csak nagy nehezen lehetett kapacitálni a katonai posztot b­ebocsáttatás végett. A parancs­nok, meghallgatva látogatásunk okát, a vizsgálóbíróhoz utasította munkatár­sunkat. Kohout vizisg­álóbíró udvarias formá­ban az ügyészhez küldött felvilágosí­tásért.­­■ Az ügyészségen eleinte megtagadtak minden felvilágosítást, mert az ügyész állítása szerint hazaárulókról még az ügyészség sem nyilatkozhatik. Az alez-

Next