Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 17. szám ^pgcgfcBesfeGeég­é* fenaicö*veí«&h Ksmm» FS^rtoi 64. wtess* ^r­arát ('Nestccfs fonóké**«] stzeitíben.) Te­cfoaa«áui­s 1&5. M­egjel­eűk kétŰS kivételével H^ponla reggel. poo FELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILLÉS Előfizetési dijak helyben és vidéken: Egy egész év:* 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 3v koron*, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám­ára 1 korona. FORUM (A PÖSTYÉNI ÉRTEKEZLET) is le­zajlott. A gyűlést ünnepélyes, méltóságtel­­jes harculat hatoda át. Minden fel­szólaló komolyan, előkészülten szólott a tárgyhoz. A vita magas szinvonalú volt. Látszott mindnyájukon, hogy az összejö­vetel nagy jelentőségét átérezték és ehhez alkalmazták magatartásukat és beszédjü­ket. Ezekben a beszédekben sok jogos vád, erős birá at hangzott el a kormány ténykedései ellen, de egy sem lépte túl azt a határt, egyik sem engedte szabad­jára a haragnak, gyü­l­etnek, elkeseredés­nek fékevesztett gyeplőjét annyira, hogy a kormány megjelent képviselőjének mó­dot és alkalmat szolgáltatott volna a be­­leavatkozásra és beleszólásra. Ez a politikai érettségre és hatalmas önfegyelmezésre való összhangú nyu­godtság nagy örömmel töltötte el lelkün­ket. S ezt a mi lelkünkben élő nagy örö­münket csak egy dolog homályosítot­t el, az, hogy a pöstyéni értekezlet nem sok pozitívumot kövyvethet el a maga javára. Értjük ez alatt ama megállapításukat, hogy az összejövetelt csak előértekezletnek te­kintették, amely határozatait a legköze­lebbi gyűlés jóváhagyásától, illetől­g meg­beszéléséből tette függővé. A vég­eges döntés jogát a pöstyéni értekezlet tehát a legközelebbi értekezletnek adta át, ami a megjelentek soraiban csalódást és némi kis kiábrándultságot okozott. S mindez azér­t történt, mert a keresz­tény szocialista párt küldötteivel, megbí­­zottaival és képviselőivel távolt maradt. Némely újságnak ama híre okozta ezt a konfúziót, hogy a pöstyéni értekezlet el­marad, mert a képviselőknek a prágai nemzetgyűlésen lesz halaszthatatlan dol­guk, ahol ez időben a trianoni békeszer­ződés kerül szőnyegre, így a pöstyéni értekezleten részt nem vehetnek. Síelünk megjegyezni, hogy a keresztény­szocialista párt, nem maradt el teljes számban az értekezletről. Maga az elnök, Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő is a keresztény­­szocialista párthoz tartozik. . Dr. Teschler Antal az ig­ri és a kassai keresztén­yszo­­cialista pártok üdvözletét tolmácsold. De mert nem az összes keresztényszocialis­ták voltak jelen, ezért a többi pártok ki­küldődőinek csupa udvariasságból defe­­rálni kellett a távollevő keresztény­szocia­listáknak és kimondani, hogy ők az ös­­­szes keresztényszocialisták jelenléte nél­kül nem határozhatnak. Ez történt a kooperációs koalíció máso­dik összejövetelén. Még egy-két ilyen fá­radságos utazás, rengeteg pénzpocsékolás, eredménytelen határozatképtelenség és ak­kor a koalíció felbomlik, még mielőtt a közös magyar front kiépítésében valamit is tettek volna. S mivel mi ezt a céltalan és felesleges erőpazarlást előre látjuk, ezért nyugodtan bízzuk eszménket, gondolatunkat , az egy­séges magyar párt megteremtésének szük­ségességét és ennek a szükségességnek a köztuda­tba való bevegzését az időre, amely a maga a légi és vaskövetkezetes­ségével meg fogja érlelni ezt a kérdést és mint általános közóhaj fog megszületni az egységes magyar párt a magyarságra nézve sok veszedelmekkel terhes idősnek mé­­héből. C­ak akkorra megint le ne késsünk, mint ez már velünk annyiszor, de annyi­szor megesett ezeréves történelmünknek szomorú folyamán ! — A szolnoki gyilkosok. Budapesti tudó­sítónk táviratozza : A szolnoki gyilkosokat Kiss Istvánt és feleségét beszállították az ügyészség fogházába. Bevallották, hogy Albertfalván meg­gyilkolták Csapó Etelt, elrabolták pénzét, ruhá­ját holttestét pedig a Dunába dobták. A gyilkos­ság után Csapó Etel kislányával, Margittal a kőbányai erdőbe mentek, ahol a kislányt is meg­­ették, levetkőztették, zsákba varrták és egy vasúti kocsiba dobták. Csapó Etel holtteste u­tán most iztatnak. Liberális és demokrata liga alakul Andrássyék ellen A nemzeti demokraták és a szociáldemokrata párt tárgyalásai. A Népszava mai száma beszámol Bár­­czyék pártalakításáról s azt írja, hogy a nemzeti demokraták politikát akarnak kötni a munkássággal. szövetséget A Nép­szava cenzúrázott tudósításából közöljük a következőket: Andrássy Gyula gróf mozgalma és an­nak iránya váratlan és meglepő új cso­portosulást eredményez őz ellenkező irány­ban. Tényként meg lehet állapítani, hogy Andrássy formailag is a keresztény tábor­ba lépett, pártalakulása szintén ilyen me­derben történik, kompromisszum van ki­­alakulóban közte és a kereszténypárt közt konzervatív szű politikai szövetség formá­jában. Megérjük azt a csodát, hogy Haller István is Andrássy Gyula gróf oldalán fogja zengeni politikai nótáját — hangfo­­gós hangszerén. Ezzel a hihetetlennek látszó politikai pravúrral szemben új po­litikai pravúrral állunk szemben. Ugyanis tárgyalások fognak megindulni a nemzeti demokraták és a szociáldemokraták között. A nemzeti demokrata párt szelekciója főleg azért történt, mert a Vázsonyi elle­nes irányzat képvisel — elsősorban Bir­­czy István és Sándor Pál — azt a néze­tet vallják, hogy a munkásság további passzív rezisztenciája végzetes követ­kezményekre fog vezetni. Még kezdeti stádiumban van a dolog, de körvonalai már tisztán láthatók : husza­dik századhoz mért liberális és demokrata liga van alakulóban, amelynek éle éppen Andrássyék ellen irányul, akiknek politi­kai program­ját konzervatívnak tekintik. Sándor Pál és Bárczy István tüntetőleg hangoztatták, hogy szabad kezet akarnak A francia miniszterelnök programbeszéde Franciaország létérdeke, hogy Németország a békeszerződést végrehajtsa. Németország teljes megújhodása rövidesen megtörténik, míg Franciaország romokban hever.­­ Briand a békeszerződés végrehajtásától reméli az utód­államok megegyezését. (CTK) Pária, január 20. A képviselőház mai ülésén Briand miniszterelnök, a szenátusban pedig Marraud belügyminiszter kormánynyilatkozatokat olvastak fel. A kormány szembeszáll minden nehézséggel, ha a parlament odaadóan fogja támogatni. Briand nyilatkozata a békeszerződésről a következőké­pen emlékszik meg: — Van ugyan békeszerződésünk Németor­szággal, a valóságban azonban nincsen békénk, mely szilárd és tartós volna s amely az igaz­ságon és erkölcsön alapulna és biztosítaná Franciaorsz­g létérdekeit. Biztorságról csak akk­or beszé­lhetünk, ha Németországot lefegy­verezzük. Ez Franciaaország létkérdése s a kor­mány legszentebb kötelessége ezt végrehajtani. Az elpusztított területeink ujjáépítése, tönkre­tett iparunk megújítása és pénzügyünk egyen­súlyának megteremtése csak akkor történhetik meg, ha Németország minden tekintetben tel­jesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a békeszerződés rea ró. Ehez ragaszkodunk az igazság nevében, amelyért harcoltunk és győz­tünk. — A normális érintkezés a világ népei között csak akkor lesz lehetséges, és a világ összes bajai csak akkor lesznek orvosolhatók, ha a múlt végtelen igazságtalansága jóvátétetik. Németország ugyan le van verve, de megőrizte sértetlenül termelő erejét, gyárai és műhelyei nincsenek tönkre­­téve, és gazdasági berendezkedésé­nek a legnagyobb kifejlődési szabad­ságot engedtük, úgy hogy az ország gyors megújhodása előrelad­ató. A levert támadónak felvirágoztatása, mely a győz­es nemzetek érdekeivel a legélesebb ellen­tétben áll, a legelemibb erkölcs k­iu yolása volna, melyet Franc­aország nem engedhet meg. Erősek vagyunk és ha a szükség magával hozza harcolni fogunk, hogy Németországot kötelezett­ségei betartására kényszertsük. Franc­aország csak azt kívánja, ami az övé és az ésszerűség szempontjából sem kíván lehetetlenségeket. Az adósnak azonban fizetni kell arannyal és áruval. Ezek a mi elveink, ez a mi célunk, melyet csak a szövetségeseinkkel való legszorosabb együtt­működés révén érhetünk el. Minden lehetőt el kell tehát követnünk, hogy ez a szövetség fenn­maradjon és kifejlődjék. Briand végül kifejti, hogy mindenben számít Anglia támogatására, mert csak e két ország együttműköd­ése biztosíthatja a világbékét Az Olaszországgal való kötelékek még szorosab­­bakká váltak a háború után. (CTK) Páris, január 20. Briand miniszterelnöknek a középeurópai államokra vonatkozó kikez­­dése így hangzik: — Franciaország viszonyát középeurópai barátaihoz és szövetségeseihez továbbra is bizalom érzelmei fogj:k uralni. Ezek az érzelmek a háború alatt születtek meg, ezeknek a jegyében har­coltunk Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia nemzeti törekvéseinek a diadaláért. A kormány mindig szem előtt fogja tartani, és minden lépést megtesz, hogy a békeszerződés pon­tos végrehajtása által a volt osztrák-magyar monarchiából alakult államok között a megegyezést­ehetővé tegye, mert ez a megegyezés lehetővé tenné ezen államok gazdasági megújhodását. Briand beszédét a parlament tomboló tetszéssel fogadta. Berlin, jan. 21. (Budapesti tudósítónk távirata) Briand miniszterelnök kedden meglátogatt­a párisi német nagykövetét, akivel a francia—német viszonyról és a jóvátétel kérdéséről tárgyalt­ biztosítani maguknak. Ez magyarán azt jelenti, hogy politikai szövetséget akarnak kötni a szervezett munkássággal és a munkástömegeket az építőmunkába akar­ják kapcsolni olyan politikai programmal, amely csak a munka jogát ismeri el döntő tényezőnek. A békeszerződés revíziója Budapest, jan. hó 21. A »Neue Freie Presse“ szerint Take Jonescu Varsóban átnyújtotta a kisantánt tervezetét Magyar­­ország teljes felosztására. Indítványozza, hogy Lengyelországot kiterjessz­ék a kassa—oderbergi vasutvo­­nalig, Budapestet nyilvánítsák semleges városnak s a magyar terü­eteket osszák fel Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia között. A lengyelek elutasították ezt a javas­atot, sőt támogatni fogják a Romániához csa­tolt megyék autonómiájára vonatkozó tö­rekvéseket. A lengyel sajtóban és a poli­tikában erős mozgalom indult meg, hogy ne ratifikálják a trianoni békét s Magyar­­országgal közös határokat erőszakolja­nak ki. A budapesti csehszlovák követség e hírrel kapcsolatban kijelentette, hogy a csehszlovák közársaság ilyen szándéktól és tervtől távol áll. A kisantánt csakis a trianoni békeszer­ződés védelmére alakult és semminemű Magyarországit támadó célja nincs. (CTK) Budapest, jan. 21. Fo ehet, a budapesti francia misszió főbiztosa Paris­ból visszatérve, a Pesti Napló számára kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés revízió­járól egyelőre szó sem ehet, mert az antanthatalmak ragaszkodnak a békéhez. Franciaországban azonban ezt a törekvést másként ítélik meg, mint a né­metek törekvését. Franciaország és Ma­gyarország között nem volt soha ellensé­geskedés és érdekellentét, Franciaország Magyarországgal szimpatizált, úgyhogy Magyarország gazdaságilag való segélye­zésére és újrateremtésére Franciaországban minden előfeltétel megvan. Haller és Andrássy együtt Budapest, jan. 21. távirata) Haller István (Saját tudósítónk úgy nyilatkozott, hogy sem ő nem lép be az Andrássy pártjába, sem Andrássy nem szegődik hozzá, hanem együtt alakítanak új pártot, mely nag­y­ban azonos lesz a régi keresz­tény egyesülés pártjával. Hozzájuk fog csatlakozni mindenki a szabad király válasz­tókon kívül, minthogy azonban a nemzet­­gyűlés két kormányzóképes párt lesz, nincs kizárva az új választások kiírása és a parlament feloszlatása. (CTK) Budapest, im 21. Andrássy ki­dolgozta pártjának programját. A prog­ram keresztény és nemzeti irányú s az állam összes kérdéseivel, így a zsidókér­déssel is foglalkozik. Andrássy pártelvét még részleteiben nem hozták nyilvános­ságra, de tévedés azt hinni, hogy az tisz­tán a legitimitás alapján állna. Az uj párt a királykérdést nem is akarja napirendre tűzni, mert az most nem volna időszerű. Az uj pártba olyanok is belépnek, akik a legitimisták nem feltétlen hívei, az uj párt a királykérdést különben is alkotmányos módon akarja elintézni. A kormány pjit­­tikájával szemben egyelőre ellenzéki állás­pontot nem foglalnak el. Páris, jan. 21. (Budapesti tudósítónk táviratozza.) Apponyi Albert az Ecsek­ tu­dósítója előtt kijelentette, hogy útjának sem hivatalos, sem politikai jellege nin­csen, csupán fel akarta használni az alkal­mat régi, megszakadt kapcsolatok fel­újítására. Budapest, jan. 21. (Saját tudósítónk távirata.) A minisztertanács foglalkozik a szakszervezetek legközelebb ügyével és legközelebb meghozza döntését azok to­vábbi felfüggesztése vagy működése tár­gyában. T­őzsde«Deviza. Prágai Devizaközpont Bankjegyek Január 21. Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac Január 21. Amsterdam Berlin . . Bukarest . Szófia , . Zürich . . Beigród Stockholm Román Norvég Svéd Francia amerikai Lengyel Január 21. £ 538 60 123. fe­lül-25 9125 1218-0 SéIO — U18 GQ , . 10 4*60 . . 1#9160 606-50 77 60 76-50 7* tau. bályegs. 10*10 Milano . . Pária Lenden . . BScs . . Pétervár . New-York Brüaszel , Bolgár Svájc . Dán. . OUm Angol . baden art 276 —­­ 08 50 2ifr­— 30 10 61­— 78 50 6c860 10125­ Márka . . . 123 7* 8025 . 1718*0 . . 14 4 50 . . 2­3 — 238 - 293.­­ 13­ Január 29. Berlin . Béna Prága . Milano , Bukarest 10 55 New-York . 639*­!'S5 London . 1 2412 8­40 Párig ... 4160 22­70 Budapest . — —­— Oszt- bélyegzett 1‘25 Budapesti tőzsde Január 21. Magyar hitel 21’0— Jelzálogbank 490— Angol magy. 985— Satgátsrjíni 81­5—­ Leszámitolób. 815­— Rimamurányi 39­ 0— X>M , , 735 — Dollár e 650 •570*— Márk, 920 9.0 — Lira , 20*0-­1 60*­­Font 2A0220- Rubel . .265 270 — , 78-k#*- 3oko3 , 715-78**- Szombat 1921 január 22

Next