Kataszteri Közlöny 1892 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1892-03-01 / 1. szám

4 KATASZTERI KÖZLÖNY. 5 Г műszerével vetekedhetnék és ha nagy távolságokra é­l­z­ ­­esen elégséges, sokat nyert a kis műszer pontos­ság­ tekintetében. A „Traupmann”-féle kísérlet sikerén buzdulva Radimszky egy újabb s már kis távcsővel ellátott magasság­mérőt combinált össze, amelylyel az előb­binél nagyobb pontosság érhető el, könnyen és elég pontossággal használható távolság­mérővel van el­látva s általában egy a nagy távcsöves­ irányvo­naszszal hasonló hibájától eltekintve, igen ügyes műszernek mondható, amit az is bizonyít, hogy a felmérés körében általános elterjedtségnek ör­vend. A hibája pedig az, mint a fokirnek is, hogy használata számításssal van egybekötve A­ki a­z a földmérés mesterségével folytonosan gyakorlatilag foglalkozik, az kénytelen velem együtt kimondani az axiómát, hogy a pontosság n­e­m le­g­m­é­r­g­e­s­eb­b ellensége a sok számadás. A leg­komplikáltabb constructió is ártatlanabb követke­zést­, mint a legegyszerűbb, de hosszas számítás. A mi egész felvételi módszerünk tudvalevőleg i a graphikus s nem mondok újat, ha azt tartom, hogy a sokat dicsért pontosság szülte büszkeségünknek ez a graphikus módszer az alapja, a­melynek fé­főérdeme az eredményeknek a manipulatió alatt jelentkező sajátsága. A félc­vvel való magasság­mérésnél és a Radinszky féle műszernél pedig a mezei munka folyama alatt tulajdonképpen csak adatokat gyűjtünk, a­melyeknek még sok száma­dáson kell keresztül menniök, hogy magassági különbségeket eredményezzenek. Az igazság ked­véért fel kell említenem, hogy a Radimszky-féle műszerrel szerzett adatok igen egyszerű számadást kívánnak, amennyiben a műszer folivén leolvasott i­­s a megfelelő szög ezerszeres tangensét jelentő számot a vízszintes távolsággal kell szorozni és 1000-el osztani. Egyszerű manipuláció ugyan, de hát mint minden számadás, ez is tévedéseknek van alávetve. A távcsöves irányvonalz fokivével való magasságmérés tudvalevőleg szintén sok aprólékos összeadás-, kivonás- és szorzással van egybekötve, a­mely különösen az ellenőrzés nélkül eszközölt és néha a pontok százától hemzsegő stationi­roz­ásnál ugyancsak éber manipulác­iót kíván, nehogy valamely szerencsétlenül alkalmazott plus vagy minus tönkre tegye a rengeteg magassági adatoknak egymás jóságába kapaszkodó soro­zatát. Mindezen könnyen megtörténhető eshetőségek kizárvák a Traupmann féle igénytelen műszernél. Rögtön mutatkozó eredmény, könnyen megítélhető emelkedés, vagy lejtés ezek az ő megbecsülhetlen előnyei. Ha képesek lennénk az eddigelé geomet­riai magasság­méréshez számba sem jöhető pon­tosságát annyira fokozni, hogy az a másik két és távcsővel való használatát ki tudnók eszelni , meg lenne oldva a nagy probléma és biztos ma­gassági adatok szerzésének lehetősége mellett kényelmünket is elő tudnók mozdítani Értekezésem végc­élja tulajdonképpen az, hogy felhívjam az érdeklődők figyelmét arra a kísér­letre, a­melylyel ez irányban már megpróbálkoz­tam s amely a Traupmann nyomán, de a nagy távolságra való tekintettel fél mértékben szerkesz­tendő táblázatnak a távcsöves­ irányvonaszra le­endő alkalmazására irányult s amely kisérlet tán nem szégyen kimondani, bizonyos részletnél megfeneklett. E szerint a mostaninál sokkal ma­­­gasabb függőleges oszloppal ellátandó távcsőre háromszög alakú s a távolságoknak megfelelő beosztási táblázaton egy folyton függőleges irányt о у | ООО , tartó kar úgynevezett alhidade lenne alkalma­zandó. A táblázat fél mértékben értve körülbelül 800 öl távolság részére lenne használható az alább leírt módon. A függő karon egy le­s föl tolható és pontosan beállítható noniusz volna, amelynek mindkét oldalon való használhatása az a bizonyos zátony, a­melyen kísérletem megfeneklett. Ha­ felteszszük, hogy ezt a kérdést valamely szeren­csésebb kartársam megoldja,­­a további eljárás teljesen azonos lenne a Traupmann féle kis mű­sze­rével. Megjegyzem, hogy ezen műszer természet­szerűen megkívánja a kész vízszintes távolságokat, de nélkülözni is lehet, ha a táblázaton valamely plcit a legalsó vízszintes különbséget feljegyezzük és a kész háromszögelés után arra újra beállítva a valóságos magassági különbséget leolvassuk. М­О 15 . Hogy ezt is is elkerülhessük, iparkodni fogunk az utolsó háromszögeléshez használt álláspontok vala­melyikén végezni a magasság­mérést, ellenőrzés czéljából két vagy három leolvasás segélyével. Erdőségekben, stationirozások alkalmával pedig éppen könnyű és gyors manipulacióval lehetne pontos méréseket eszközölni, még­pedig annak az aggodalomnak kizárásával, a­mely a mostani mód­szer mellett bizonyára minden mérnököt elfog, ha­ elgondolja, hogy a mezőn szerzett adatok segé­lyével a majd csak otthon kiszámítandó magas­ságokba valami jelentékeny és esetleg az egész hosszú eljárás ismétlését maga után vonó hiba csúszhatik be. Az új methodus segélyével termé­szetesen biztos pontból kiindulva a munka folyama alatt lépésről-lépésre magunk előtt látjuk az ered­ményt és a végczélnál a graphikus manipuláció mellett a magasság­mérés jóságával is tisztában vagyunk. Ajánlom a kísérletet ambitiosus kortársaimnak alapos megfontolásra és továbbfejlesztésre. -­ó­ddl .

Next