Kataszteri Közlöny 1894 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1894-01-16 / 1. szám

4 az egész határt s e közben puhatolja ki, jegyezze fel a tettleges birtoklásokat. Ez eljárásnak többrendbeli haszna van. 1-szer. A működő mérnök nincs rákényszerítve, hogy munkásait hevertesse a kiczövekelésnél, míg ő az azonosítással vesződik. 2-szor. Azt még lehet remélni, hogy a birtokosok néhány napig — míg az azonosítás tart — a változások végett okmányaikkal jelentkezzenek, de hogy a czöd­eke­lésnél hetekig, hónapokig kísérgessék a mérnököt, azt se várni, se követelni nem lehet. 3-szor. Úgy az azonosításnál, de még inkább a tett­legességek kipuhatolásánál a két szál indokátottan meg­bízni nem lehet, míg jelen rendszer mellett sokak felvilá­gosítása áll a mérnök rendelkezésére. 4-szer. A birtokosság idejekorán tudomására jön a telekkönyvi és tettleges állapotok közötti különbségeknek és van elég ideje az előmunkálatok egész folyama alatt rendbehozásra. 5 ször. A nép ama része, mely az írásbeliségekre súlyt nem szokott fektetni, elég korán ijed meg arra, hogy mulasztásait legalább részben jóváhozhassa. Én e rendszert egyik községemben — Bábonyban — végrehajtottam s mondhatom, hogy az eredményekkel tel­jesen meg vagyok elégedve. Igaz ugyan, hogy kezdetben segédem kedvetlenül assistált, mert felesleges idő és munkavesztegetésnek tar­totta ez eljárást, melyet sehol sem látott, a nép sem mu­tatott kellő érdeklődést, azonban segédem hamar rájött az eljárás helyességére, midőn a czövekelésnél mutatkozó hasznait tapasztalta s a nép sem vette tréfára a dolgot, midőn látta, meghallotta a telekkönyvi és tettleges állapo­tok közötti különbségeket s tapasztalta, hogy szóbelisé­gekkel engem megingatni nem lehet, hanem egyre-másra sietve szerezgették be a szükséges írásokat s majdnem minden este vártak haza, kik birtokjogukat törekedtek igazolni s volt alkalmam meggyőződni, hogy az illő telek­könyvi hivatalnál pár hó alatt annyi új bejegyzés történt, mennyi azelőtt sokkal hosszabb idő alatt sem fordult elő. Azt talán említenem is szükségtelen, hogy a tettlegessé­gek igazolására nem követeltem telekkönyvezett, vagy telekkönyvezhető aktákat, hanem megelégedtem, ha két tanú által előttemezett magánjellegű egyezségeket, elöljá­rósági bizonyítványokat mutattak be. Ennyi nekem elég s a birtokosnak is több mint semmi , de minden esetben hangsúlyoztam, hogy a telekkönyvezés ez által teljességgel nem vált feleslegessé. Tettem én még egyebet is Bábonyban. Külön jegyzékbe irtam minden telekjegyzőkönyv jogczimét s ennek alapján egy uj betüsoros névjegyzéket készítettem már itthon. A helyszínen a jogczimekben pedig konstatáltam, hogy a telekkönyvi tulajdonosok közül kik haltak meg, kik a külbirtokosok, milyen a családi állapotjuk s felje­gyeztem a férjek, illetőleg feleségek hiányzó neveit. A betüsorosból pedig konstatáltam az ugyanegy nevű telek­könyvi tulajdonosokat, megkülönböztető jegy­ekről gondos­kodtam, megállapítottam minden tulajdonosra nézve, hogy hány és mely telekjegyzőkönyvben van bejegyezve. Ezek alapján én nagyon becses adatoknak jutottam birtokába, melyeknek később sok hasznát fogom venni a saját és a birtokosság előnyére. Ez eljárást melegen tudom ajánlani tisztelt kartársaim szíves figyelmébe. Az osztályozásra és becslésre vonatkozólag nagy örömömre szolgálna, ha az osztályozó és becslő bizottsá­got a javasolt módon szerveznék. Legfölebb még azt tar­tanám szükségesnek, hogy az egyik pótbecsüs is állandóan kinevezett szakértő legyen és így helyettesítéseknél a kinevezett szakértőt, csak kinevezett pótszakértő, a vál­asz­tottat csak választott helyettesíthessen. A magyar országos kataszteri felmérés munkálatainak birtokrendezési s különösen tagosítási czélokból való fel­használásához nem szólok hozzá, mert nálunk ilyen nin­csen ; de a tettleges alapokon való munkát viszonyaink között kívánatosnak nem tartom, mert eldarabolt apró részleteink között a telekkönyvi adatok hiányosságuk mellett is becses, értékes és hasznos segítségnek ismerem el. Czikkem hosszabbra nyúlt, mint eredetileg terveztem. Mégis mielőtt elbúcsúznám szíves olvasómtól, lehe­tetlennek tartom, hogy Káplány Géza szegedi kir. ítélő­táblai biró úr nagybecsű munkájáról a „Telekkönyv, bir­tokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés"-ről meg ne írjam, hogy e munkát — foglalkozásomnál fogva a — könyveim leghasznosabbikának, legtanulságosab­bb­nak tartom s nézetem szerint e munkának kár hiányozni birtokügyekkel foglalkozó akármely ügyvédi, birói, vagy műszaki szakember könyvtárából s hogy maga a birtok­rendező műveit birtokosság is az Utasítás egyes parag­rafusaihoz csatolt megjegyzések al­pján oly hasznos tá­jékoztatót és útmutatót talál benne, mely sokszorosan fölülmúlja a könyv hasznosságához mérten csekély árát. (Folyt. köv.) KATASZTERI KÖZLÖNY. 188 Telekkönyv és kataszter közötti öszhang. Irta : Ludinszky Lajos kir. törvényszéki biró. (Folytatás.) Ezen általános rendelkezések azután egész légióját hozták létre a különböző eljárásoknak. Ki hogy értelmel­mezi azokat, asze­rint j­á­r e­­­s ez az oka, hogy némely telek­könyvi hatóságtól a pénzügyi hatósághoz áttett vázrajzok két év múltán sem kerülnek vissza a tkvi hatósághoz, s maradnak éveken át a telek­jegyzőkönyvekbe bevezetett birtokrészletek terület és tiszta jövedelem kitüntetése nélkül. Hogy mily bajok származnak ebből, elég rámutatnunk azon állapotokra, midőn oly meg-

Next