Kataszteri Közlöny 1895 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1895-01-16 / 1. szám

ylV.jévfolyam. 1. szám Előfizetési árak: Egész évre . 4 frt Fél „ . 2 „ Negyed „ . 1 „ ivU МйШйлиМЦНп Hirlap-I'önyvkár Növedéknapló 52И A, 1 $9 v^egjele lik minden hó 16-án. Kolozsvár, 1895. január 16 I Sz SZAKLAP a kataszter, telekkönyvi betétszerkesztés, birtokrendezés és ártérfejlesztés köréből. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Kert­utcza 5. sz., hova a lapot illeő minden közl-meny, valamint az előfizetési pénzek is kül­dendők.­Társszerkesztő: DOBROVICS VIKTOR, kir. háromszögelő mérnök. У 'J Felelős szerkesztő és kiadó : f^g SZÉKELY FERENCZ, > hitelesitő kir. kat. főmérnök Hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek s a megkeresések a „Közművelődés" nyomdához Kolozsvárra intézendők TART Tagányi Károly'. . A földközösség története Magyarországon. Gánóczy Sándor. Schwarzburg - Sondershausen fejedelem­ség leimérése. Dobrovics Viktor: Az osztrák kataszter. Páll Albert: I. | Válaszok »a nyilvántartási ügyben« fel Váry Elek: II. ) vetett kérdésre. ALOM: Székely Ferenc: Deák Gyula: Dologi nehézségek a betétszerkesztés eljárás során. A birtokrendezés. Határidők. Vegyesek. — Szerk. üzenetek. A földközösség története Magyarországon. Irta : Tagányi Károly, orsz. allevéltái nok. (Folytatás.) II. Immár bizonyosan tudjuk, hogy Magyarorszá­gon még a mult század бо-as—80-as évei, vagyis az urbériség rendezése előtt sokhelyütt a földkö­zösség divott Ám ez csak általános kijelentés; a részleteket az illető helyek egyenkinti felsorolásá­val az e korhoz legközelebb eső 1715. és 1720 évi nagy országos összeirásokban találjuk {eljegyezve. Sajnos, hogy ezekben a földközösségről szóló följegyzések távolról sem valami szabatosak. A kö­rülírások legtöbbször homályosak, de ez csak a földközösség illető formájának meghatározását ne­hezíti meg nekünk. Nagyobb baj az, hogy létezését sok íalunál néha csak az első vagy a második, néha egyik összeírásból sem tudjuk megállapítani noha más adatok arra világosan utalnak Sőt ha az összeíráshoz kiadatott utasításban az összeiróknak világosan meg nem hagyják vala: hogy ott, a hol a jobbágytelkekhez állandóul kiszakasztott földek nincsenek, ezt a körülményt külön emlitsék föl: a földközösségéről talán egyetlen egy adatot sem me­ríthetnénk innen. Az összeírás az akkori megyei felosztás sze­rint történt, mi is tehát megyénkint fogjuk nyo­C ózni a földközösség elterjedését, följegyzéseit hely­lyel-közzel megtoldva máshonnan merített adatok­kal. De nyomozásainkban -- mindennemű félreér­tés kikerülése végett — csakis a teljes földközös­séget vesszük figyelembe: azt t. i , a hol mind a szántóföldek, mind a rétek a többi javakkal együtt közösek voltak, nem terjeszkedvén ki a csupán ré­tek, legelők és erdők közösségére, mert hiszen az e két utóbbinál még ma sem ritkaság Abauj megyében csak az egy Szántó mező­városról irják 1715-ben, hogy ott minden évben az uradalom tisztjei osztanak földeket nem csak a pol­gároknak, hanem a helybenlakó nemeseknek is. Zemplén megye 1715-iki összeírása Tarczalt, az 1720-iki pedig rajta kívül Mádot is emliti mint olyat, hol az évi felosztás divik. A többi 1567-ig visszamenő adatok is Zemplén megye lapályosabb vidékére: Sárospatak, Kis-Patak, Golop, Petrahó, Bodrog-Olaszi, Megyaszó, Zombor, Király-Helmecz és Kis-Géres községekre vonatkoznak. Az évi fel­osztás általában sorshúzással történt, a mit a régi magyar nyelv «viyilvetés», «nyilvonás» néven ismert, miért is adataink a kisorsolt részt csak egyszerűen « т/угУ»-nak. «nyilas »-пак, magát az egész sorsolás alá eső földet pedig «nyilföld»-nek, vagy - mivel az a falué volt: «falunyilföldé»-x\z\ «falu oszlás­földé » nek, «falu közönséges földén-nek, a kapott részt pedig «falu nyilát»-nak nevezik.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents