Kataszteri Közlöny 1895 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1895-01-16 / 1. szám

y IV.­évfolyam. 1. szám iv. МйШйлиМЦНп Hirlap-K­önyvtár Növedéknapló 52/ 1­89 v Megjele­nik minden hó 16-án. Kolozsvár, 1895. január 16 .­­. Felelős szerkesztő és kiadó : fag SZÉKELY FERENCZ,­­ Társszerkesztő: DOBROVICS VIKTOR, kir. háromszögelő mérnök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Kert­utcza 5. sz., hova a lapot illet minden közlemény, valamint az előfizetési pénzek is kül­dendők.­Hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek s a megkeresések a „Közművelődés" nyomdához Kolozsvárra intézendők Előfizetési árak: Egész évre . 4 frt Fél „ . 2 „ Negyed „ . 1 „ SZAKLAP a kataszter, telekkönyvi betétszerkesztés, birtokrendezés és ártérfejlesztés köréből. hitelesitő kir. kat. főmérnök TART Tagányi Károly­. . A földközösség története Magyarországon. Gánóczy Sándor: Schwarzburg - Sondershausen fejedelem­ség felmérése. Dobrovics Viktor: Az osztrák kataszter. Páll Albert: I.­­ Válaszok »a nyilvántartási ügyben« fel Váry Elek: II. ) vetett kérdésre. A földközösség története Magyarországon. Irta : Tagányi Károly, orsz. allevéltár­nok. (Folytatás.) II. Immár bizonyosan tudjuk, hogy Magyarorszá­gon még a mult század­­8-as—80-as évei, vagyis az úrbériség rendezése előtt sokhelyütt a földkö­zösség divatt Ám ez csak általános kijelentés; a részleteket az illető helyek egyenkénti felsorolásá­val az e korhoz legközelebb eső 1715. és 1720 évi nagy országos összeírásokban találjuk­­eljegyezve. Sajnos, hogy ezekben a földközösségről szóló följegyzések távolról sem valami szabatosak. A kö­rülírások legtöbbször homályosak, de ez csak a földközösség illető formájának meghatározását ne­hezíti meg nekünk. Nagyobb baj az, hogy létezését sok falunál néha csak az első vagy a második, néha egyik összeírásból sem tudjuk megállapítani noha más adatok arra világosan utalnak Sőt ha az összeíráshoz kiadatott utasításban az összeíróknak világosan meg nem hagyják vala­­hogy ott, a­hol a jobbágytelkekhez állandóul kiszakasztott földek nincsenek, ezt a körülményt külön említsék föl: a földközösségéről talán egyetlen egy adatot sem me­ríthetnénk innen. Az összeírás az akkori megyei felosztás sze­rint történt, mi is tehát megyénként fogjuk nyomózni a földközösség elterjedését, följegyzéseit hely­lyel-közzel megtoldva máshonnan merített adatok­kal. De nyomozásainkban­­- mindennemű félreér­tés kikerülése végett — csakis a teljes földközös­séget vesszük figyelembe: azt t.­­ , a­hol mind a szántóföldek, mind a rétek a többi javakkal együtt közösek voltak, nem terjeszkedvén ki a csupán ré­tek, legelők és erdők közösségére, mert hiszen az e két utóbbinál még ma sem ritkaság Abauj megyében csak az egy Szántó mező­városról irják 1715-ben, hogy ott minden évben az uradalom tisztjei osztanak földeket nem csak a pol­gároknak, hanem a helyben lakó nemeseknek is. Zemplén megye 1715-iki összeírása Tarczalt, az 1720-iki pedig rajta kívül Mádot is emliti mint olyat, hol az évi felosztás divik. A többi 1567-ig visszamenő adatok is Zemplén megye lapályosabb vidékére: Sárospatak, Kis-Patak, Golop, Petrahó, Bodrog-Olaszi, Megyaszó, Zombor, Király-Helmecz és Kis-Géres községekre vonatkoznak. Az évi fel­osztás általában sorshúzással történt, a­mit a régi magyar nyelv «viyilvetés», «nyilvánás» néven ismert, miért is adataink a kisorsolt részt csak egyszerűen «т/угУ»-nak. «nyilas»-пак, magát az egész sorsolás alá eső földet pedig «nyilföld»-nek, vagy­­ mivel az a falué volt: «falunyilföldé»-x\z\ «falu oszlás­földé » nek, «falu közönséges földén-nek, a kapott részt pedig «falu nyilát»-nak nevezik. I Sz­ALOM: Székely Ferenc, Deák Gyula: Dologi nehézségek a betétszerkesztés eljárás során. A birtokrendezés. Határidők. Vegyesek. — Szerk. üzenetek.

Next