Kataszteri Közlöny 1895 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1895-01-16 / 1. szám

4 KATASZTERI KÖZLÖNY. pénzügyi osztályához tartozik. Technikai ügyeinek vezetése egy intézőre van bízva. Ezen intéző a kormánynak az alá­biakban részletezendő módszer szerint, végre­hajtandó fel­mérésért felelős és köteles annak mikénti lefolyásáról szá­mot adni. Alá van rendelve neki a felmérésnél alkalmazott személyzet és hivatalos ügyköre magába zár mindent, a­mi a felmérés felsőbb vezetését illeti, illetékes bírája min­den technikai kérdésnek, a­mennyiben azokat a kiadott rendeletek avagy utasítások nem korlátozzák. A kétes avagy a technika körén túl eső kérdések el­döntését a kormány magának tartotta fenn. A felmérést intéző, mint végrehajtó közeg rendelete­ivel, meghagyásaival vagy közvetlen, a községekkel a­vagy közvetve a járási közegek útján intézkedik a felmérés iránt. Az egész fejedelemség felmérése a porosz vezérkarnak Baeyer tábornok vezetése alatt fejlesztett háromszögeslésén nyugszik, mely háromszögeslés a porosz fölhálózattal ösz­szefügg. E háromszög hálózatból kiindulva lesznek felmérve az egyes községek és azokat képező dűlők, még pedig úgy, hogy a dűlők minden sarkai háromszögméretileg ha­tároztatnak meg. A dűlőkben előforduló egyes parczellák, telkek és művelési ágak láncz és szögtükör segélyével a háromszö­geik pontok közt beméretnek A község felmérési folyamatát úgy kell intézni, hogy az az év különböző időszakaiban a háttérben ott eszközöl­tessék a hol a legkisebb kár okozható. A mérő asztal minden fontosabb mérésnél mellőzendő és kivételkép annak használata csupán nagyobb belsősé­geknél lesz megengedve a hol a theodolit mérések sok időt vennének igénybe. Az egyes udvarok és épületek azon­ban ugyancsak láncz és szögtükör segélyével lesznek meg­határozva. Magától értetődik, hogy minden méret közvetlen avagy közvetve összefügg a külsőség háromszögméreti hálózatával. A háromszögméreti pontok ellenőrzése magában a háromszögelésben rejlik, ugyanis semmiféle pont megha­tározottnak nem tekinthető, a mely vagy nem valamely háromszögnek csúcspontja, háromszög által, avagy valamely más mód segélyével nincsen kétszeresen mérve ugy hogy e kettős mérés a pontot biztosan meg ne adná. A­hol két háromszögellő külön dolgozik, kötelesek csatlakozó pontja­ikat önállólag meghatározni. A részletek mérésénél az ellenőrzés olykép áll elő, hogy az egyes megmért vonalaknak a háromszögméreti pontok hálózatába egész 1:500-hoz visszanyitott hibahatár­ral kell egyezniök. A mérnökök különben mindaddig felelősek munkáju­kért míg a törvényben biztosított 4 heti felszólamlás ha­táridő, mely alatt térképeik, telekkönyveik, megtekintés végett kitéve vannak, le nem folyik és működésük ellen semmi panasz elő nem fordul. Mielőtt a felmérés megkezdődnék szükséges előbb a községeket kikövezni. Ott, a­hol a tulajdonosok birtoklási okmányaik alapján igényelik ingatlanaiknak felvételét, csak­­ a dűlő sarkok lesznek faragott és folytatólagosan arabs számokkal, ellátott kövekkel kitűzve. Azon helyeken, hol a felmérést a birtokosok, ténylegesen brit állapot sze­rint kívánják véghez vitetni, ott nemcsak ü dülő sarkok lesznek kikövezve, hanem bizonyos távolságban egyes me­gyék is melyek egy vonalban egymás után ugy következ­nek, hogy a mesgyék a köztük össze­kötött vonalra lehe­tőleg merőlegesen ütközzenek és azok bemérése és terület kiszámítása a természetes számok alapján eszközölhető legyen. Az így nyert anyag a részletes felmérést végző mér­nök által a térképlapokba feltétezik, miután előbb már abba a háromszögméreti pontok összrendezőik, metszéseik foly­tán pontosan lerajzoltattak volna még pedig az 1:2000-hez viszonyított léptékben. Ilyen formán előállanak az u. n. düllő térképek, me­lyekből azután a nagyság szerint, pantograf segélyével 1:4000 léptékben a községi térképek szerkesztetnek. A terület kiszámítás szabály szerint, mindenkor a ter­mészetes számok alapján eszközöltetik, ott azonban a­hol ezt nem lehet tenni, a részletek nagyobbított léptékben szerkesztve planiméterrel számíttatnak ki, a­mi mellett min­denkor a négyszöghálózat ellenőrzésül szolgál. Mind e munka télen és a nyári hónapokban a mé­résre alkalmatlan időben eszközöltetik, és változatlan sza­bályként áll, hogy a nyárban és ősszel gyűjtött anyag a télen okvetlen feldolgoztassák, mielőtt ismét az új nyári munka megkezdődnék. A magassági visszonyok a kész térképekben éppen úgy, mint a mi felmérésünknél vízszintes réteg vonalakkal úgy lesznek feltüntetve, hogy azok lehetőleg semmit, kü­lönösen a mesgyéket ne alterálják. II. A felmérés kivitele részletesen. A kitűzés. Azon helyeken a­hol a tulajdonosok lényleges bir­toklásukat vetetik fel a hüllők illetve mesgyék kikövezésé­nél különösen arra kell figyelni, hogy a pontok bizonyos távolságra essenek és lehetőleg könnyen meghatározhatók legyenek. A kitűzés főleg czélszerű legyen, a­mennyiben ugyanis egyfelől a másodrangú háromszög hálózathoz köny­nyen csatlakozzék, másfelől pedig a részletes beméréshez jó támpontokat szolgáltasson. A határ kiigazító a­ki ezen kitűzést végzi, köteles erről egy vázlatot készíteni, mely ugy neki, valamint ké­sőbb a háromszögellő mérnöknek a munkálatnál áttekinté­sül szolgáljon és a mely elegendő pontossággal a kitűzött pontok helyzetét feltünteti. Az e vázlat készítésére a megfelelő lépték 1:5000-hez azonban az átnézet könnyebsége végett és ha az egész ha­tár egy lapra fér, lehet e vázlat léptéke 1 : 10.000 is. A határvillongásokat, melyeket a határkiigazító mér­nöknek, a községi kiküldöttek meg nem egyezése folytán nem sikerült kiegyenlíteni, a járási elöljáróság jelenl­étében

Next