Katholikus Néplap, 1849. január-május (2. évfolyam, 1-22. szám)

1849-02-01 / 1. szám

Dicsőség Istennek a’ magosságban, és a’ földön békeség a’ jóakaratu embereknek. Lukács 2. r. 14. v. Dicsértessék a’ Jézus Krisztus. E’ keresztényhez illő, jámbor ’s istenfélő atyáink ajkairól tanult köszöntéssel lépett vala ezelőtt hét hónappal a’ „Katholikus Néplap“ a’ magyar olvasó közönség’ elibe, ’s most midőn négyheti fönakadás után a’ beállott 1849-diki esztendőben először megjelenik, ismét csak e’ szavakkal üdvözli keresztény olvasóit: Dicsér­tessék a’Jézus Krisztus! Meglehet, hogy né­­melly ember előtt ez igen iskolás, barátos, vagy falusi szokásnak tetszik, másoknak talán épen nem is tetszik. De mi azért meg nem vetjük atyáinknak régi istenes szokását, ’s tudjuk azt, hogy a’ vallásához ragaszkodó katholikus nép előtt kedvesebben hangzik ezen köszöntés, mint az udvariasságnak városokban divatos szójárá­sai. Ujságlapunk a’ vallást minden egyébnél többre becsüli,’s úgy tekinti, mint az élet’ ve­zércsillagát, melly nélkül a’ halandó ember té­­velyeg, elbotlik, vétekbe sülyed, ’s vagy szá­nandó nyomorulttá, vagy pedig félelmes ször­nyeteggé válik. Az ész és okosság, ha az isteni hitvallás’ örök igazságaira nem támaszkodnak, az embert nem képesek a’ sülyedéstöl megmenteni, mert a’ tudomány az embert elhízottá’s fölfuvalkodot­­tá teszi, az elbizakodást pedig esés szokta kö­vetni. Csak az a’ valódi tudomány, melly Is­tenhez vezet, de azon tudósoknak tetszeni aka­rók , kik a’ vallást sokszor csak azért vetik meg, hogy a’ köznéptől magokat megkülönböztessék, nem bírnak igaz tudománynyal, mert midőn azt képzelik, hogy a’ vallásához ragaszkodó nép­nél fölebb állanak, ők vallás nélkül, és Isten­től elszakadva, mindig alább sülyednek az ál­­latiságba, ’s többnyire rabjai a’ szenvedélyek­nek. Az ész’ bölcseségét a’ hiúság megrontja, mert szereti magát bámultatni, a’ ki pedig a’ kinyilatkoztatott vallás’ tudományában keresi a’ bölcseséget, ’s az alázatos hitben találja föl a’ tudományt: nem embereknek kivan tetszeni, ha­nem Istennek, azért ő alázatos hiúság nélkül, ’s mivel Isten’ szavát bírja, melly megmarad mind örökké, ő állhatatos is a’jóban ingadozás nélkül. Az ájtatosság mint sz. Pál mondja, min­ Megjelenik e’ lap heten­­kint egyszer, csütörtökön egy íven. Előfizethetni rá Pesten, a’ jó és olcsó könyvkiadó társulat’ pénz­tárnokánál a­ seminarium épületben, vagy a’ szer­kesztőnél a’ belvárosi plé­bánia házban. Vidéken a’ cs. k. postahivataloknál. Előfizetési dij félévre Bu­dapesten kihordással 1 for. Vidékre postán borítékban 1 for. 20 kr. pp. A’ lap’ szerkesztését illető leve­lek egyszerűen, a’ Katho­­likus Néplap’ szerkesztő­ségéhez czimzendők.­­ (Pest, belváros, plébánia utcza 115 sz.)

Next