Katholikus Néplap, 1854. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1854-10-25 / 43. szám
43. szám. Megjelenik e lap hetenkint egyszer. Szerdán. Minden hónapban egy fél iv pótlékkal. Előfizethetni rá Pesten a Szent-István-társulat ügylökénél : ezu kor utcza fi-ik szám . földszint.s a szerkesztőségnél. Vidéken a cs. kir. postahivataloknál. Előfizetési díj Budapesten kihordással félévre 1 ft. pp. vidékre postán , borítékban félévre 1 ft. 20 kr. pp. Dicsőség magasságban az Istennek, a földön békeség a jó akaratú embereknek. Luk. 2, 14. fest. October 2511854. Nagyobb csőd-hirdetés 2 ft. kisebb 1 ft. p. díjért közöltetik. Minden további hirdetésért az előbbi árnak fele fizetendő. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ..a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez * czimezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) Kirándulás Esztergomba. Kertbenytől. Esztergom, oct. 6-án. Már második napja vagyunk itt. Tudniillik csekélységem, a hires müncheni történeti festész Herschelt Frigyes kíséretében, ki az „Ariadne Naxos“-on czimű dicső festvény szerzője, melly, mellesleg mondva, fővárosunk állandó dísze marad, miután egy magános muharát által megvásároltatott. Egy tiszteletteljes meghívás folytán jöttünk ide, s én részemről állíthatom, hogy az itteni óriás építvény legmerészebb várakozásomat fölülmúlta. Esztergom mindkettőnk előtt ismeretlen volt, s miután meglehet néhány hazámfiaira is az, előrebocsátom, hogy a colossalis székesegyház csodaszép vidék keblében, egy sziklára van helylyezve, honnan ép olly nagyszerű mint felvidító kilátást élvezhetni. A széles kék szalagban tova hömpölygő Duna balpartján, mindjárt a viz szélén fekszik Párkány mezőváros, honnan hajóhíd vezet át Esztergomba, szemben e benyílóval emelkedik a vár, elkorhadt, színgazdag bástyákkal és sziklacsoportozatokkal, miknek tetején a székesegyház áll, 36 ölnyire a víz színe felett, és jobbra, hullámzó zöldben pihenve terül el a város, egész a hegyövig, élénken emlékeztetve Heidelbergára. A székesegyház első tekintetre bár jótékony hatással van s általában öszhangzatos, de azért korántsem meglepő. A valódi roppant mérvarányok azokhoz képest, mellyeket szemünkkel látunk, olly ellentétben vannak, mikép az ember egy közép nagyságú kördét (rotunda) vél látni egy nem igen magas sziklán, s ezen, az egész épület öszhangjából származó délibáb nem tűnik el minél közelebb érünk az óriás épülethez, csak midőn már egészen oda lépünk a még később alkalmazandó propyllumokhoz, akkor fogjuk fel csak megközelítőleg az egész építvény nagyságát. Egyébiránt a székesegyház terének minden vonalai óriási mérvben vannak elrendezve,s miután e sik helyek még egészen üresen állnak, legélénkebben emlékeztetnek a Mars-mezőre Parisban a rokkantak palotája előtt. A felfelé menő széles háttér tető magasságát egy alagút metszi keresztül, mellyet még Rudnay áldornagy ásatott, s melly az egész épülettervhez tartozik, hogy a székesegyházat annak idejében körül fogó diszépületi phalanstert összekösse; ez alagút felényi olly hosszú, mint a budai, nagyszerűségre azonban ezzel versenyzik. A templom külseje képek által többnyire már ismeretes. Én részemről nem vagyok különös barátja a pompás, de üres római basilikaidomzatnak. Bármilly hatalmas volt is a benyomás, mit reám Szent Péter temploma Rómában, Sz.Pálé Londonban s a párisi rokkantak palotája jön, a góthépitészet benyomásai mégis költészetibb mélységűek, s a milánói és orviettoi székesegyházak fehér márvány kristállyodásai, vagy a strassburgi, bécsi, roueni, yorki, vagy a Westminster — Notre-Dame és a freiburgi székesegyházak óriás kryptogamm alakzatai hasonlíthatlanul lélekemelőbbek maradnak, mint a legroppantabb kúpkördék, mellyekben a véghetetlen tér nagyszerűsége inkább visszafojtja 44