Katholikus Nevelés, 1911 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1911-01-01 / 1. szám
4 NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ERKÖLCSI OKTATÁS MÓDSZERÉHEZ Mivel emberek számára hozta az Úr ezt az életet, ez a krisztusi élet, mely örök életbe virágzik ki, föltételezi az emberi életet, de többnek kell lennie az emberi életnél, ha egy Isten rettentő Kálvária-járást végez ezen élet megszerzésére. Micsoda tehát a krisztusi erkölcsi oktatás tárgya? Semmi más, mint ez az új, ez a krisztusi élet. A cél pedig nem egyéb, mint kalauzolás, bevezetés a krisztusi életbe. Szent Pál, ezen új életnek tán legremekebb példája és páratlan szakértője, gyönyörűen jelzi az erkölcsi nevelés végső célját, mikor azt mondja: Vivo ego, sed non ego, vivit in me Christus. Az erkölcsi oktatás célja tehát nem ismeret, nem tudás, még az erkölcsiszabályok összességének a tudása sem, hanem élet, szép, nemes, boldogító élet. Aki tehát tantárgyává, az ész és emlékezet dolgává teszi az erkölcsi oktatást, teljesen félreismeri az erkölcsi oktatás természetét s nem fogja elérni a célt, melyre az erkölcsi oktatásnak törekednie kell. 1. Hogyan vezetjük az ifjúságot krisztusi életre? A felelet az erkölcsi oktatás módszere. Engedjék meg uraim, hogy e «hogyan» kutatása alkalmával pár percre «az isteni» Plato iskolájába vezessem önöket. Phaedrusa vége felé a következő nagyon tanulságos dolgokat olvassuk, melyek élénk világosságot vetnek kérdésünkre: Sokrates így szól fiatal barátjához: «Tegyük fel, hogy valaki fiatal orvos-barátodhoz, Eryximachushoz jő, vagy barátod atyjához s így szól hozzájuk: Én értem a módját, hogyan kell tetszésünk szerint hideget és meleget kelteni a testben, annak a titkát is tudom, hogyan kell a testet hányásra ingerelni s a többi titkot is értem, hogyan kell a testből ártalmas anyagokat eltávolítani. Én tehát szintén orvos vagyok, akár az orvosi tudomány tanítójának is felcsaphatnék; ugyan mit gondolsz, mit felelnének szavaira ? — «Mindenesetre megkérdeznék tőle — feleli Phaedrus — várjon tudja-e, micsoda szempontok szerint, micsoda körülmények és föltételek szerint s micsoda mértékben kell minden egyes szert alkalmazni.» «Hátha azt mondaná — folytatja Sokrates — hogy mindebből semmit sem ért, de hát