Katholikus Nevelés, 1913 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1913-01-01 / 1. szám

4 A GYERMEKKORI KÓROS LELKI FOGYATÉKOSSÁG Amellett a képzelőtehetségük is megkezdi, őrült játékát és figyelmüket nem engedi egy tárgyra összpontosítani. Természetes, hogy ily körülmények között a gyermek a tanulásban eredményt felmutatni sem fog tudni, annál ke­vésbé, mert akarata is, amely hivatva volna e tüneteket le­küzdeni, képtelen legalább hosszabb ideig tartó küzdelmet elle­nük folytatni. „Egyéniségükből gyakorta hiányzik az egységes­ség , mintha többféle felfogású, többféle erkölcsi énjük volna. Ennek megfelelően gyakran igazi akaratuk sincs, mindegyik motívum maga felé húzza, szuggerálja őket s erkölcsi egyé­niségük állandóan harcban van ösztöneikkel.“­ A reprodukálóképesség hiánya igen gyakran ama félelem­érzetre vezethető vissza, amely adott alkalmakkor az ideges és még gyakrabban az ideggyenge gyermeken erőt vesz. Ha például egy ideges gyermeket felelni hívnak fel, akkor csakhamar keresztülvillan elméjén a gondolat, hogy hátha nem fogja elégségesen tudni a feladatát, esetleg megbukik és ezzel jövőre tönkre lesz téve stb. Világos, hogy ilyenkor az emlékezőtehetség csökkent és a gyermek még azt is el­felejti, amit megtanult. A lelki túlérzékenység talaján egyéb kóros félelem is kifejlődhetik. Mint Krafft-Ebing említi, az ideggyengék kép­telenek vért látni anélkül, hogy ájulás ne környékezné őket, másokat páni rettegés fog el, ha égiháború közeleg, mások megint kétségbeesve kiabálnak, ha kígyót, békát vagy egeret látnak. Az is gyakori, hogy az ideggyenge gyermek fél az egyedülléttől, de különösen a sötét szobától. „Rendesen öröklött terheltség talaján fellépő ideges hajlam tüneteként kell felfogni azt az állapotot is, amely egyes gyermeknél abban nyilvánul, hogy este lefekvéskor szorongó és félelem érzés vesz rajtuk erőt. Ugyanez az érzés uralkodik rajtuk éj­jel is, ha felébrednek és jóformán ellenállhatatlan kényszert éreznek valakinek az oltalma alá menekülni.’1­2 Érettebb korban 1 Ranschburg i. m. 157. 1. 2 Als Ausdruck einer gewöhnlich auf erblicher Belastung beruhenden nervösen Disposition ist auch ein Zustand aufzufassen, der sich bei manchen Kindern darin äussert, dass sie abends zurzeit des Schlafengehens von einer grossen Bangigkeit und Furcht befallen werden. Schloss, i. m. 91. 1.

Next