Kecskemét és Vidéke, 1927. július-december (8. évfolyam, 25-51. szám)

1927-07-03 / 25. szám

2. oldal. fedezné, államsegélyt fognak kérni. A gyűlésen dr. Nyúl Tóth Pál, dr Iványosi Szabó László, dr. Kiss Béla, dr. Merétey Sándor, dr. Szarvas András és özv. Pócsy Györgyné fel­szólalásaikban sok értékes gondolattal szolgálták a nép­művelés ügyét, mely a nép­­művelési bizottság lelkes mun­kája nyomán a jövő évre még gazdagabb eredménye­ket ígér. aaaaaaaaaaaa Vass kórház Tapolcán. Tapolcán kettős ünnep volt Péter-Pál napján. A kórház új tüdőbeteg­-pavillonját Rott Nán­dor veszprémi püspök a nép­jóléti miniszter résztvételével megáldotta, utána pedig a vá­ros díszpolgárává választott Vass József dr. nép­jóléti miniszternek ünnepélyes közgyűlés keretében adták át a díszpolgári oklevelet. A kórház kapujánál Deák Jenő dr. egészségügyi tanácsos, a tapolcai kórház igazgatófő­orvosa fogadta a minisztert, aki Dréhl Imre és Scholtz Kornél államtitkárok kíséretében érke­zett. Az előkelő vendégek az üdvözlő szavak és a badacso­nyi munkásdalárda éneke után cserkészek és leventék sorfala között az új pavilion udvarára vonultak, ahol a püspök tábori misét celebrált. Utána az épület megáldása következett, majd dr. Deák Jenő igazgató nagy hatást keltő be­széde közben arra kérte a mi­nisztert, hogy az új paviliont a nevéről nevezhessék el. Majd Engelhardt Ferenc plébános, a kórházi bizottság elnöke mél­tatta a népjóléti miniszternek a tü­dővész elleni védekezés kö­rüli érdemeit. Vass miniszter elismerését fe­jezte ki a kórházi bizottságnak és a kórház igazgatójának a tüdőbetegpavilion létesítéséért és átadta a róla elnevezett pavil­iont a rendeltetésének. Azután a munkásdalárdához intézett buzdító szavakat és nemzeti­­szinü szalagot font a dalárda zászlójára. A megnyitó ünnep­ség a Himnusz eléneklésével ért véget. A kórházból a városházán tartott díszközgyűlésre vonultak a vendégek, ahol a minisztert Horváth Jenő főjegyző fogadta. A közgyűlésen a főjegyző ol­vasta fel a díszpolgárrá való megválasztásra vonatkozó ha­tározatot, utána pedig Stepha­neck János városbíró beszéd kíséretében átnyújtotta a dísz­polgári oklevelet. Vass miniszter nagy tetszés­sel fogadott válaszában a pol­gárok erényeit és kötelességeit fejtegette, amelyek verhetetlenné teszik a magyart.“ A közgyűlést 200 terítékes ünnepi ebéd kö­vette, amelyen több felköszöntő hangzott el. Két évvel ezelőtt a Ma­gyarság cikksorozatot közölt, amelyben rendkívül heves támadásokat intézett Petriche­­vich-Horváth Emil báró nép­jóléti államtitkár ellen. Az egyesített ügyekben mára volt kitűzve a tör­vényszéken a főtárgyalás, melynek megnyitása után Ki­rályi Aladár dr. védő, a Ma­gyarság szerkesztősége és a vádlottak nevében a Magyar­ság mai számában már kö­zölt alábbi nyilatkozatot ol­vasta fel: A Magyarság megjelent számaiban közzétett cikkeket a szerkesztőségen kívül álló egyének, részben menekül­tek által szolgáltatott adatok és információk alapján a köz­érdeket vélvén szolgálni, jó­­hiszeműleg írtuk meg­. Mint­hogy a cikkek megjelenése óta eltelt hosszabb idő le­folyása alatt a való tényál­lást módunkban állott meg­ismerni és a Petrichevich- Horváth Emil báró úr által közölt adatokból és bizonyí­tékokból is arra a meggyő­ő­ződésre jutottunk, hogy in­formációnk tévesek voltak, e téves információink alap­ján irt cikkekben foglalt és vád tárgyává tehető összes tényállítások és sértő követ­keztetések miatt őszinte saj­nálkozásunkat fejezzük ki. A Magyarság Szerkesztősége. — Petrichevich - Horváth Emil báró ő excellenciája,— folytatta a védő — a legtel­jesebb elégtételt kapta ezzel a nyilatkozattal és tisztelettel kérem őt, hogy az elégtétel­­adásnak e formáját elfogadni méltóztassék. Töreky Géza elnök erre Petrichevich-Hováth báró felé fordult, mire a volt államtit­kár a következő nyilatkozatot tette: " A Magyarság szerkesz­tősége, valamint a vádlottak­­ nyilatkozata tényként megál­­lapítja, hogy a kérdéses cik­keket, amelyeknek rágalmazó tartalmát felkérésemre a ki­rályi ügyészségnek adott mi-­ niszteri felhatalmazás alapján a vádhatóság vád tárgyává tette, a szerkesztőségen kívül álló egyének információja alapján írta meg. Ugyancsak megállapítja e nyilatkozat tényként, hogy ezek az in­formációk tévesek voltak, s azokkal félrevezették a szer­kesztőséget és a vádlottak, akik ezért az időközben meg­ismert helyes tényállás alap­ján e cikkben foglalt összes tényállítások és sértő követ­keztetések miatt őszinte saj­nálatukat fejezik ki, illetőleg bocsánatot kérek. A tények alapján a vád­lottak és a perben nem sze­replő és csupán erkölcsi fe­lelősség alatt álló egész szerkesztőség által nyújtott elégtételt a magam részéről elfogadom és éppen mert személyes bosszúvágy nem vezet, a vádlottak megbün­tetését nem kívánom. Ugyancsak elégtételt kapott az Országos Lakásépítési Mi­niszteri Bizottság és annak vezetője, Vasváry Géza mint tanácsos Thury Lajostól az 1925. augusztus 15-én írt cikke miatt és ez alapon Thury ellen ebben az ügy­ben emelt vádat is elejtették. Budapest és vidék. Hála Istennek évről-évre eny­hül az az ellentét, amit a forra­dalom lelki válsága mélyített az ország és annak fővárosa kö­zött. Ma már mindenki tisztá­ban van azzal, hogy Budapest és a magyar vidék hazafiságá­­nak összetett ereje viheti legsi­keresebben előre a magyar ügyet azon az úton, amely a béke igazságtalanságainak helyreho­zatalához vezet. A fenti tény felismerése hozza egyre köze­lebb és közelebb Budapestet és a vidéket egymással. Ilyen közeledési és találkozási alkalom a Szent István hét is, amelyet az idén is nagy fénnyel fog megülni Budapest és az or­szág vallásos és hazafias kö­zönsége. Az augusztus 18-án kezdődő és 25 éig tartó Szent­ István­ hét évről-évre gazdagodó nemzeti kultuszt jelent, amely­nek egyesítenie kell minden magyart, kicsinyt és nagyot, a legfőbb méltóságtól a legszegé­nyebb zsellérig. Azon a körmeneten, amely az idén még az eddigieknél is na­gyobb arányban fog végigzarán­dokolni Budavár utcáin, ott lesz a vidék minden eldugott köz­ségének küldöttsége, ott lesznek az ország nagyjai és egy szív­­dobbanásban, egy nagy egye­sülésben fognak összeforrni nagy királyunknak, Szent Istvánnak emlékezetében. Szent István királyunk áldott Jobbja, amelyet a körmenet kö­rülvisz ájtatos útjában, terem­tette meg a keresztény Magyar­­országot, vitt erőt és egységet abba a zűrzavarba, abba a lelki meghasonlásba,amiben ezer év előtt vergődött Magyarország. Akkor nagy Magyarországot kel­lett megteremteni, meg is terem­tődött, de ebből a nagyszerű örökségből mi maradt mi ránk? Legutóbbi meghasonlásunkból már kezdünk talpraállani, kez­denek gyógyulni az ország lelki sebei, magyar a magyarnak nem ellensége, hanem megértő ba­rátja kezd újból lenni. Ezt ta­nítja nekünk Szent István kirá­lyunk Jobbja és szimbolikus jelentősége van annak, amidőn száz és százezer ember megy a Jobbkéz nyomában és kö­veti annak útmutatását. De mi lett hazánkkal, Szent István Magyarországával ?­­ El­vették kétharmadát és a nem­zetek lelkiismerete hét eszten­dővel e szörnytett után most kezd ébredezni, hogy jóváte­­gyen­ egy hibát, amelyet nem­csak a magyarság, hanem a nemzetközi igazság ellen is el­követtek, ami a nemzetek biz­tonságának legerősebb funda­mentuma. Kezd felénk fordulni a kül­föld belátása s annál hamarább remélhetjük a béke hibáinak jóvátételét, minél nagyobb er­kölcsi erőt, egységet és megbíz­hatóságot tudunk mutatni. A magyar nemzet példás fegye­lemmel viseli a béke terheit. De ez nem a megnyugvást, hanem a jóvátételbe vetett bizalmat jelenti. Szükség van azonban rá, hogy minden alkalmat meg­ragadjunk arra, hogy lássa a külföld, hogy itt egy erős és egy­séges nemzeti gondolat uralko­dik a lelkeken. Ennek kifejezé­sére szolgálhat a Szent István napok sikere is. Minél nagyobb tömeg seregük össze augusztus 18-a és 25 e közt, de főleg aug. 20-án az évszázados múltú gyönyörű körmenet napján Buda­pesten, annál jobban fennakad ezen a külföld szeme és a kö­zönyös idegenből barát, az el­lenségből megbecsülő ellenfél fog válni. Budapest lesz a színhelye az idén is ennek a nagy nemzeti tüntetésnek. Ezért szólítja a ma­gyar főváros Budapestre az or­szág minden rendű és rangú lakosát, ezért könnyíti meg fél­árujeggyel a vasút, olcsó elszál­lásolással a város, a vidékiek Budapestre özönlését. Aki teheti, jöjjön Szent Istvánra Budapestre, vegyen részt a lelket elmélyítő ünnepségeken, a szívet és elmét gyönyörködtető sokféle látnivaló­ban, olcsó és ingyenes szóra­kozásokban és nézze meg ma­gát Budapestet, amely egyma­gában is szépsége, nagyszerű­sége, ígérete és­­­reménysége a magyarságnak. A Szent­ István héten találkoz­zon Budapesten és forrjon össze testvéri érzésben minden magyar. Elégtétel Báró Petrichevich-Horváth Emilnek. Kecskemét és Vidéke 25. szám Fizessen elő a Kecskemét és Vidékére.

Next