Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1887

Az ó-franczia hősköltészet eredetéről és fejlődéséről, különös tekintettel a Roland-énekre. — Irta: Wilier József. — I. Bevezetés. Kétséget nem szenved, hogy a középkori franczia irodalom a többi európai irodalmakat úgy változatosságánál, mint sokoldalúságánál fogva felülmúlta, domináló állását azonban egyedül az epikának köszöni. Ennek virágzáskora a 11. és 14. század közti időszakba esik és leggyönyö­­rűebben van képviselve a hősköltemények , vagy — mint francziául mondják — a chansons de geste-k egész sora által. E költeményeknek egy része azon küzdelmeket festi, a­melyeket a francziák a spanyol földről betörő maurok ellen viseltek, más részök ismét azokat a harczokat tünteti fel, melyeket a királyok a lázongó vazallusok ellen vivtak; és van még egy harmadik része a chansons de geste-knek, melyeknek tárgya idegen földről, nevezetesen a breton és antik mondakörből vétetett. A költemények franczia népénekesek, trouvere­k és szorgalmas szerzetesek révén csakhamar messze elterjedtek Keletre, Nyugatra, Délre és Éjszakra, egészen a távol Islandig Európa miveit nemzetei majdnem kivétel nélkül lelkesedéssel fogadták e műveket és mindnyájan iparkodtak azokat nyelvekre átültetni, vagy utá­nozni , úgy, hogy e franczia irodalmi termékek a legnagyobb hatást gya­korolták az azokat felkaroló idegen nemzetek irodalmára. Természetes tehát, hogy a franczia hősköltészet keletkezése, fejlődése stb. nemcsak a szakemberre, a romanistára nézve bir érdekkel; nemcsak a germán philo­­logust érdekli, mint egy germán vegyületű népnek productuma, mely vegyü­­lék-nép a germánság jelleméből annyi szép tulajdonságot vett át, s melynek „epikus volta“ sok tudós szerint szintén germán örökség, vagy mint Gr. Paris mondja: „L’ épopée frainçaise du moyen âgé, c’ est l’ esprit ger­­manique dans une forme románe“, hanem mindenkire nézve, ki a középkori irodalommal általában, vagy a mondatörténettel foglalkozik. Mindennek daczára azonban az ó-franczia hősköltészet tanulmánya-1*

Next