Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1903

Állatregék hazai történetünkben és népmondáinkban. 1. Történetünk állatregéiből. Hunor és Mago г (hun és magyar) testvérek a Maeotis (kerek) tenger ingoványaiban vadászat közben szarvas-ünőre bukkantak és az az elölök menekvő vad mutatta meg nekik, mennyire alkalmas ott a föld barom­tenyésztésre , le is telepedtek oda nyájaikkal, népeikkel együtt. Attila lova nyomában fű nem nőtt, í­gy beszélték felőle a nyomorga­­tott nyugateurópai népek krónikásai, de azt is följegyezték felőle, hogy vol­tak gólyái. Mikor 452-ben Aquileia itáliai várost ostromolta és a népe már kételkedni kezdett annak bevételén, a hun király a gólyákra mutatott, amint a város tornyain épült fészkeikből épen a fiókáikat röpitgették ki. Íme, mondta, menekülnek fegyvereink elől azok a városlakók és mentik, ami­k van, mert tudják, hogy megvesszük bizonnyal Aquileját és ez a fur­­fang új erőt öntött vitézeinek a karjaiba és övé lett a pátriárka város, amelynek menekvő népe azután Velencét alapította meg, az Adriai tenger hozzáférhetetlen lagúnái között. Turul (karvaly) madár volt Attila hadverő zászlainak a jelvénye, s meg­hunyászkodott előtte a római büszke sas is. Hadi jel az őseinknél szintén, vezeti őket a mai hazába; a vezérek korában zászlódisz. Erdély még 1381-ben turul-cimer alatt küzd. Úgy őrzi az Álmos monda, hogy turul­madártól szülte Emese Álmost s azért az Árpád-házat Turul-nemzetségnek is nevezték. A bánhidai csata emlékét hatalmas turul-madárszobor őrzi. Komárom vármegye 1898-ban állíttatta; az óriási madár szárnyai 14,26 m. szélesek, alakja 12'84 m. magas, a karmai között Árpádnak 13­4 m. hosszú kardját tartja. Szép képe van dr. Thirring Gusztáv „Budapest környéke gyakorlati kalauza 1900.“ című könyvében. Van turulkép a fehéregyházi honvédszobron és a zilahi Tuhutum-emléken, de komoly kutatók mondják.

Next