Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1903
, hogy annak a madárnak nem turul a neve, csak Kézainál olvasták rosszul a karul nevet, a karvaly az. A Kállayak ősének, Balog Semjénnek (Bolok Simian) csukát fogott a sisakja, midőn a vitéz a Tisza partján elszunnyadt és a feje a vizre lógott. Ez a csuka hozta meg a szerencséjét, a miatt tette meg őt hadnagynak a honszerző Árpád s a tőle leszármazott család címerében sisakos ifjú feje van, akinek a sisakja rostélyáról hal lóg le. A Duna-Tisza közét, hol ma a magyarság legerőteljesebben gyarapszik, Árpád vezér 12 fehér lovon vette meg a bolgár Zalántól. Más forrás szerint Szvatopluk dunamelléki szláv fejedelem volt az, kinek a honfoglaló magyarok feje Ond és Ketel vezérek által a tartomány vételárába 12 fehér lovat, 12 tevét, 12 hermelin- és 12 nyusztbőrt küldött. Márk krónikája ellenben így beszéli el az esetet: Kosid, Árpád követe vitt a Duna vizéből, a tartomány földjéből s a mező füvéből Árpádnak. Megnyerték azok a tetszését és érezték cserébe egy pompás fehér lovat szánt Szvatopluknak. A szerszámja merő ékesség volt, aranyos a fékje s arábiai arannyal bevont nyereg diszitette. Szvatopluk azonban rossz vételt látott a cserében s fenyegetőzött, hogy a lovat bunkós bottal üti agyon, az aranyos féket a rét füvébe rekkenti (rejti), a nyerget a Dunába dobatja. Mire Kosic azt felelte, hogy Árpádnak abból ugyan nem lesz kára, az ő ebei híznak rajta, ha a lovat agyonütik; az ő kaszálói gazdagodnak, ha a fűbe rekkentett aranyos féket föllelik; az ő halászai kincse lesz, ha az arannyal bevont nyerget a Dunából előhúzzák. A nézetkülönbség fölött csata döntött s abban Szvatopluk lett a vesztes, a fehér lóval, fékkel, nyereggel a Dunába ugratott s ott veszett el. 933-ban Zsolt vezér követei kövei kutyát kaptak Henrik német császártól a 10-ik évi békénhagyás adója fejében, mi annyira fölbosszantotta a magyarokat, hogy megtorlásul betörtek Németországba, de az a vállalatuk a merseburgi csatavesztéssel végződött. Úgy tartja Kecskeméten a néprege, hogy Szent-István király ott a mai öreg sétatér helyén, a Déllő mocsár partján pihent a seregével egykor s midőn a szúnyogok milliárdjai kezdették a hadát kínozni, fogadalmat tett, hogy templomot épit a közelben, ha Isten a csapást elhárítja. Szét is hordta hirtelen kelt heves vihar a szúnyogokat és hálából épített kápolnát Szent Anna tiszteletére a szent király a mai Széchenyi-utca végén, ahol a Csikayféle ház áll, de ma már a kápolna nincs meg, romjainak kövéből a saját házaikat építették föl a XIX. század elején a városi tanácsbeli urak. Mások azt a kápolnát Gordián nevére emeltnek mondják, akinek nevét viseli a zöld (május 10.) vásár. Szent István király fiáról, Szent Imre magyar királyi hercegről, az első magyar koronaörökösről azt írják, hogy 1031. szeptember 2-án vadkan