Kecskemét, 1876. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1876-03-26 / 13. szám

IV. évfolyam Kecskemét, 1876. Március 26. 13. szám minden V­a­sárnap. Szerkesztő­és kiadóh­i­vatal , h­ova a lap szellemi és anyagi részét illető kül­demények intézendők. Budai nagy utca, 18­. sz. alatt, a törvényszéki épület átellenében. Előfizetési díj : Egyes szám ára : 19 kr.KECSKEMÉT bi­rsalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. ? ■& Hirdetés díjak: Magán­hirdetéseknél­­ 1 centiméter magas ha­sáb-szeletért : 1- szer iktatva . . 20 kr. 2- szer „ . . 15 „ 3- szor „ . . 12 „ Hivatalos hirdetések: 1- szer iktatva 3 frt — kr. 2- szer „ 2 „ 75 „ 3- szor „ 2 „ 50 „ Bélyeg-díj : minden iktatásnál külön 30 kr. Megjelen Egész évre . 5 frt. —­ kr. Félévre . . 3 „ — „ Negyedévre. 1 „ 50 „ Egy hónapra — „ 60 „­­­ Figyelmeztetjük a t. közönséget, miszerint lapunkra előfizetést minden hónap kezdetével elfogadunk. A lap előfizetési ára félévre 3 frt., — negyed­évre 1 frt. 50 kr.,­­ egy hónapra 60 kr. A helybeli polgári leányiskola első félévi vizsgálata után. Nincs magasztosabb hivatás e föl­dön, mint a családanya hivatása. A nő nemes feladatának kétségkívül egyik legfontosabb része, gyermekei szellemi nevelése körül nyilvánul, mert ii van arra hivatva, hogy az első isme­reteket gyermekével közölje, s az ő kezében van a serdülő gyermeknek — az iskolainál is fontosabb — házi neve­lése. A nők műveltségi állapota kimond­­hatlan horderővel bír tehát egész nem­zedékek jövőjére nézve, s mégis mily csekély gond volt eddig fordítva a nő­nevelésre országszerte. Az állam, községek, felekezetek évenként százezreket költöttek a fi­­gyermekek taníttatására, a nőgyerme­­kek oktatásával azonban nem törődött senki. Ha ezelőtt a szülők azt akarták, hogy leányaik ne maradjanak tudatlan­ságban , kénytelenek voltak azokat az apácák mostoha kezére bízni, vagy szer­fölött drága növeldékbe küldeni, s az eredmény mégsem állott arányban a le­ánygyermek taníttatására fordított me­sés nagyságú kiadással. Nem hiszem, hogy volna e hazának egyetlen oly polgára, ki a nőnevelésnek ily állapotát látva, szivéből ne üdvö­zölte volna az 1868. 38. t. czikket, mely a polgári leányiskolákat felállítani ren­delte. Attól tartottunk, hogy valamint e törvénycikk egyéb üdvös része, úgy ez sem lesz végrehajtva városunkban. De ezúttal kellemesen csalódtunk, mert ta­lálkoztak e városban nemes keblű fér­fiak, kik a mai kor kívánalmait meg­értve , lelkesen felkarolták ezen tör­vénynek a nőnevelésre vonatkozó részét, s életet adtak a polgári leányisko­lának. Igen szomorú volna a kép, ha lefes­­tenék az állapotot, melyben a nőneve­lés ügye Kecskeméten ezelőtt állott, midőn négy-öt osztály volt egy tanár vezetésére bízva. Nagyon természetes, hogy ily körülmények között minden művelt ember örvendett, hogy a város kezébe ragadta ez ügyet, s a folyó isko­lai év elején a polgári leányiskola két osztályát megnyitotta. Midőn e sorokat írjuk, az intézet első félévi vizsgálatán is túlvagyunk. Gondoskodtunk róla, hogy e vizs­gálat a tanári kar működésének helyes fokmérője legyen; s hogy ezen vizsga az iskola állapotának valóban hű tükre volt,­­ arról kezeskedünk. E tükör pedig azt mutatja, hogy a polgári leányiskola minden tekintetben megfelel a hozzákötött reményeknek, s hogy a reá fordított költség egyátalá­­ban nem veszett kárba. Üdvözöljük ezért a tanári kart, s óhajtjuk, hogy valamint eddig, úgy ez­után is kedvvel, kitartással s buzgalom­mal éljenek ez ügynek, és figyelmükbe ajánljuk, hogy a rendet és pontosságot ezután is oly szigorral tartsák fenn az in­tézet jó hírneve érdekében, mint eddig. Az elemi leányiskolák tanítóit pedig figyelmeztetjük, hogy kellő szigor al­kalmazásával igyekezzenek oda hatni, miszerint a vezetésük alatt álló növen­­­dékek elég készültséggel léphessék át a polgári iskola küszöbét, mert csakis úgy lehet eredményt elérni, ha e fontos ügynek minden egyes szereplője lelkiis­meretesen betölti helyét. Igen kényes és szerfölött nagyfon­tosságú ügy ez, melyhez még sok szó férhetne, de ezúttal mellőztük az ide vonatkozó nézeteink kimerítőbb fejtege­tését , azon reményben, hogy e téren bővebb tapasztalatokat szerezve, a szi­ves olvasóval nem sokára viszont látand­­juk egymást. Bagi Béla Törvényhatósági rendes közgyűlés. 1876. március 9. 10. 11. (Vége.) A gazda­hivatal jelentése szerint, a köz­­legelők következőleg véleményeztetnek fel­oszlatni, úgymint: 1. A bugac-monostori járásra 4 barom és 4 ménes, továbbá az úgynevezett bugaci telelők 2 ökörcsorda és a magán őrizet alatt levő lovaknak hagyatik fenn. 2. A sertések számára a szentkirályi, kis és nagy nyíri erdők jelöltetnek ki, az egy és két éves vágásokon kívül. 3. Az úgynevezett nyomási földekből haszonbérbe ki nem osztandó részek a tehén és sertés csordák, valamint az igás lovak legelőjéül hagyatnak fel. Végre: 4. A ballószegi, vágójárási és szikrai közlegelők birkajárásoknak jelöltetnek ki. Ezen felosztás a közgyűlés által is jóvá hagyatott. A pénzügyi bizotts. jelentése szerént, az 1876. iskolai költségszámítás 42,868 frt. 34 kr. Erre fedezet van .... 25,025 „ 38 „ Mutatkozik tehát hiány . . 17,842 frt. 96 kr. Ezen hiány következőleg határoztatott pótoltatni. A nyomási közlegelőkből még mintegy 1000—1,200 hold azonnal haszon­bérbe kiosztandó ; továbbá: az iskolába járó gyermekektől félévenként 1 — 1 frt. tandíj lesz fizetendő. Ha pedig még ezek által sem lenne a hiány fedezhető , utasíttatott a gazd.­oszt. tanácsnok, hogy a földek kiosztásá­nak eredményéről azonnal tegyen jelentést, és a további szüségletről egy rendkívülileg összehívandó közgyűlés fog intézkedni. A gazdászati iskola részére gyakorlati oktatás céljára kijelölt földeken, építkezési és felszerelési költségekre 9,678 írt. lévén előirányozva, miután ezen összeg fedezé­sére , a jelen mostoha körülmények között, valamely fekvő vagyon eladása csak tete­mes veszteséggel járna s így a kellő alap hiányzik; de különben is midőn ezen inté­zet felállítva lett, a kormány által kilátás nyújtatott arra nézve, hogy annak idején, ezen intézet is kormánysegélyben fog része­­síttetni, segélynyújtás iránt a vallás és köz­oktatási ministériumhoz felirat intéztetni határoztatott. A könyvelői osztályhoz 2-dik számtisztté Fördős Dezső úr megválasztatott. A törvényhatósági bizottságban 1876. év­re belépendő 86 legtöbb adót fizetők név­sora felolvastatván — mint az a bizottság által megállapítva lett — jóvá hagyatott. A választott bizottsági tagok közül pe­dig : a 2-dik kerületben Pap György elhal­ván, a 3-dik kerületben Csilléry Benő 1876. évben a virilisek közé belépvén, Huszthy Pál pedig elhalván, valamint a 4-dik kerü­letben Szűcs Imre és Benkő János is elha­­lálozván, ezek helyébe a választások elren­deltetnek, határidőül f. márt. hó 26-dik napja tűzetvén ki. Választási elnökök : a 2-dik kerületben Sziládi Lajos, helyet­tes Szappanos Sándor. a 3-dik kerületben Csilléry Benő , helyet­tes Id. Szabó László. a 4-dik kerületben Gyenes Imre, helyet­tes S. Kovács László. A tiszai rév jövedelme utóbbi három évre haszonbérbe adatni rendeltetett.­­ Utazás Philadelphiába. (Folytatás.) Most pedig elmondom , hogy mindegyik úton mi nevezetest láthat az utazó. Az 1-ső szám alatti úton nevezetes he­lyek a következők: 1. Prága, Csehország fővárosa a Moldva partján, Bécstől a vasúton 50 n. mf., 70 ezer lélekkel. Nevezetes benne a 15. században épített 1855 láb hosszú, kőszobrokkal díszí­tett kőhíd. Több szép középületei és tem­plomai között nevezetes a hajdani cseh kirá­lyok szilárd, pompás palotája, és a sz. Vitus temploma, egy gazdagon díszített gothus modorú épület, melyben van a Nép. sz. János sírboltja, 37 mázsa nehézségű ezüst kopor­sójával. Nevezetes az egyeteme, melyet IV. Károly 1348-ban építtetett. 1842-ben volt benne 71 tanár és 2741 tanuló. Ezen kívül sok tudományos és jótékony intézetei vannak. 2. Drezda, Szászország fővárosa az Elba folyó partjain, Prágától vasúton 19 u. mf. A folyó balpartján van a magas, de piszkos házú, keskeny utcájú régi város; a jobb parton pedig a nem oly magas, de jó izlésű, kertes épületekből álló, szélesebb utcájú uj város. Nevezetes itt a nagy, régi királyi palota, benne a királyi könyvtárral és egy r. kath. templommal, melyen 378 láb magas torony van*); a hires drezdai képcsar­nok , világhírű festmény-gyűjteményével; a 8000 személyre épített szép operaház, több pompás templomai és úri palotái, gyönyörű dísztérei és kertjei. Lélekszám 100 ezer, melyből 94 ezer Luther-követő és 6 ezer róm­. kath. 3. Lipcse, Szászország második nagy városa, Drezdától vasúton 15 n. mf. s Né­­methon nagy kereskedő városa, egy kövér nagy lapályon, az Elster partján. Utcái kes­kenyek, de egyenesek és tiszták, s gázzal jól világítottak. Nevezetes benne az „Augus­teum“ , egy új modorú pompás épület, benne az egyetemmel, mely 1400-ban épült, 110 ezer kötetből álló könyvtárral, 45 rendes és 30 segédtanárral s 1900 tanulóval. Van a városnak is egy 90 ezer kötetből álló könyv­tára. A városnak általában virágzó ipara és kereskedése van, de legnevezetesebb az, hogy van 130 könyvárusa, 31 nyomdája 250 sajtóval, melyek évenként 50 millió ívet nyomnak; van több betűöntődéje. Igen ne­vezetesek országos vásárai, melyre nemcsak Európa minden részéből, hanem még Ázsiá­ból is mennek, még­pedig annyian, hogy a vásárra menő, mondhatni, annyi, mint a lakosság. Ezen vásárokon 80 — 90 millió frt. árú portéka szokott rendesen más kézre átmenni, és ebből 10 millió frt. értékű könyv. — Lélekszám mintegy 80 ezer, mely majd mind Luther-követő. 4. Hanover, a kis hanoveri királyság fővárosa , Lipcsétől vasúton 34 n­­mföldnyire, a Leine folyamnak a Weserbe szakadásá­nál , annak két partján homok lapályon, 15 ezer lakossal­ A régi város épületei csú­nyák , utcái görbék és piszkosak, de az új városrész csinos, rendes utcájú s gázzal *) Mintegy 24 öllel magasabb, mint a helyi nagy torony, világított. Itt nevezetes a Leibnitz emlék rotundája és a Waterloonál elesett hanove­­riek emlékére emelt 156 láb magas oszlop, a királyi palota és más középületei. Van benne 1 r. katholikus, 4 Luth. és 3 Kálvin templom. 5. Bremen, vagy Bréma, egy a Némethon négy szabad városai közül, a Weser folyó partjain, Hanovertől 15, és a tengertől 9 ne­mföldre. A folyó jobb part­ján van a régi- s a balon az új­ város. A régi­ város utcái keskenyek s kanyargók, az épületek a középkori modorban épül­tek ; az­ új város utcái pedig szélesebbek, rendesebbek s házai jelenkori izlésűek. — Bréma tengeri kereskedő város, csinos széles rakpartokkal, de nagy hátránya az , hogy a Weser vizének nem elég mélysége miatt, nagy tengeri hajók hozzá fel nem mehetnek. Ezen bajon az által segítettek , hogy a folyó torkánál, Brémától 9­0. mér­­földnyire, a Bremerhafen nevű kikötőt épí­tették. Legtöbb Amerikába költözködő ezen kikötőből indul. — Bréma nemcsak keres­kedő , hanem iparos város is. Vannak neki nagyhajó-, szőr-, gyapotszövet-, papir-, ke­ményítő- , festék-, b­ikór­-, szivar-, cukor-, sör-és szeszgyárai. Lakosai száma 80,000, csaknem mind protestáns. Ezen az úton Bécs a tengerhez 142 n. mföld. A 2-dik sz. alatti úton nevezetes főhe­lyek : Prága, Drezda, Berlin és Hamburg. A két elsőt fentebb már leírván, még Ber­linről és Hamburgról fogok szólni. 1. Berlin, Poroszország, illetőleg most már a Német császárság fővárosa, Drez­dától 23 ne­mföldre, a Spree folyó partján , homokos lapályon, 6,800 hold téren fekszik. Németország legnagyobb városa Bécs után. Épületei nagyságát és szépségét, utcái ren­dességét, tudományos és művészeti intézeteit, a város iparát, szorgalmát és kereskedését tekintve, Európa első városának mondható.­­ A város 16 láb magas fallal van beke­rítve, rajta 16 kapuval, melyek között ne­vezetes a nyugati oldalon levő „Branden­burg kapu“, mely nagyszerű szilárd épít­mény , tetején a győzelem szobrával győzel­mi kocsiban, 4 ló által húzva , mely az Euró­pában létezők egyik legszebbike. Ezt 1807- ben Párisba vitték, de 1814-ben visszaada­tott. — A 40 bld között, melyek a város­részeket összekötik a legnevezetesebbek : a „Schlossbrücke“, rajta hős-szobor csoportok­kal márványból, és a 8 boltozatú „Fridriks­­brücke“ vasból. — A város átalában szép , de a házak nem igen magasak. Legszebb utcái a Fridrichs Stadtban és Dorothea Stadtban vannak, melyek között legszebb az „Unter den Linden“ nevű, mely széles pompás utca , négy sor hársfával kiültetve , és Nagy Fridrik szobrával díszítve, egyik végén a Brandenburgi kapuval, a másikon a királyi palotával. — Van a városban sok szép középület, királyi és hercegi palota és 30 templom, melyek között legszebb a parochiális templom a „Lusztgarten“ben , de építészeti tekintetből egy sem nevezetes. Ber­linnek pompás hoteljei és kávéházai vannak, s a városbani közlekedés a legjobban rendezett. Nyáron által több mint 1000 „droske“ *) áll az utcákon a járókelők, vivésére. Megnézésre ér­demes , az állatkert, a Brandenburgi kapun kívül, a benne levő futtató térrel, és a Kentzberg, mely egy homokdomb, a Halle kaputól délre, melyen áll az I. Napóleon­nak háborúban elesett poroszoknak emelt vas emlék. Ezen dombról a várost legszeb­ben lehet látni. — Berlin Némethonban a nevelés, műveltség és művészet közép­pontja és erre a célra sok és szép intézetei van­nak. — Nevezetes itt a királyi könyvtár is, melyben 600 ezer kötet nyomott, és 500 írott könyv van; a királyi kép és szobor csarnok, a ritkaságok s régiségek múzeuma, a csillagász és delejészlelde és a füvészi kert, mely az európaiak között a leggaz­dagabb s legteljesebb; a rokkantak palotája 300 katonára és 12 tisztre. — Berlinben az ipar minden ága annyira ki van fejlődve. *­ „Droske“ egy Orosz és Poroszországban utcai személyszálitásra használt négy kerekű, sajátságos jár­mű. A négy kerék között van egy keskeny hoszú lóca, melyen az utasok mint lóháton ülnek, lábaik majd a földet érve.

Next