Kecskemét, 1876. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1876-12-03 / 49. szám
IV. évfolyam Kecskemét, 1876. December 349. szám Megjelen minden Vasarnap. Szerkesztő. és kial Ahivatal , hova a lap szellemi és anyagi részét illető küldemények intézendők. Budai nagy utca, 18. sz. alatt, a törvényszéki épület átellenében. Előfizetési «UIi: Egész évre . 5 frt. Ukr. Félévre . . 3 „ — „ Negyedévre. 1 „ 50 „ Egy hónapra — „ 60 „ Egyes számára : 15 kr.KECSKEMÉT társalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. Hirdetés díjak: Magánhirdetéseknél: 1 centiméter magas hasáb-szeletért : 1- szer iktatva. . 20 kr. 2- szer „ . . 15 „ 3- szor „ . . 12 „ Hivatalos hirdetések: Minden beiktatásért külön 3 frt. Bélyeg-díj : minden iktatásnál külön 30 kr. saiár ■ UL. I ? — T~i~ . ■■ ■■ ------ ■---- ' ------- »• ....... t . ; , ....... .------i A mi érzelmeink. A keleti kérdés foglalkoztatja ma is a politikusokat, melynek zűrzavarából oly nehezen bontakoznak ki. Semmit nem látunk egyebet, mint az egyes államok határozatlanságát, ide-oda kapkodását az orosz jogtalan követelésekkel szemben. Hazánkat oly közvetlen közelről érdeklik a jelen események, hogy csak a vak nem látja azon közelgő vészteljes felhőket, melyek felénk közelednek s melyeknek muszka szele már is hideg borzongatást idéz elő testünkön. Nincs sem kedvünk, sem jogunk a politizálás tekervényes útjára átcsapni, de nem állhatjuk meg, hogy ki ne fejezzük aggodalmunkat hazánk sorsa felett, ha csakugyan bekövetkezik — a mitől Isten mentsen — a muszkabarátság megkötése. Sohasem szeretnénk oly hatalmas szövetségestársat, ki szeretetét irántunk agyonszorítással fejezné ki, s kinek érdeke a mienkkel nem azonos, hanem ellentétes. Hogy az egész országban mindenki — kinek nemzete jövője szivén fekszik — ellenszenvvel viseltetik minden oly lépés iránt, mely Törökország rovására az oroszhoz visz közelebb: ezt fényesen bizonyítják azon mozgalmak, melyek Törökország iránti rokonszenv nyilvánítására történnek. Alig lett kiejtve a szó „tüntessünk“, „segítsünk“ — az egész országban viszhangzik e kiáltás s eredményei már is tekintélyesek. Nem is lehet az, hogy e nemzet hálátlan legyen oly nép iránt, mely nyughelyet, menedéket nyújtott amaz örökké emlékezetes gyászos időben, jobbjainknak, mit hogy elfeledni nem tudunk, mutatja az 1848—49-diki honvédek november 27-kén tartott honvédegyesület országos nagygyűlésén tett indítvány, mely egyhangúlag a legnagyobb lelkesedéssel lett határozattá emelve. Közöljük ezen határozatot, mely hiven tükrözi vissza az egész nemzet érzelmét s mely következőleg hangzik: „Átalánosan ismert dolog, hogy az osztrák-magyar állammal barátságos viszonyban élő szomszéd török állam alattvalói között évtizedek óta mesterségesen szított és konok kiszámítással folytonosan ápolt nemzetiségi és vallási viszály, újra megtermő átkos gyümölcseit. A magyar állammal határos török birodalom a belháború minden iszonyatosságaival küzdvén, a vazallus fejedelemségek némelyike egy bizonyos nagyhatalom erkölcsi és tettleges támogatása által fölbátorítva, harczra kelt, s azon bizonyos nagyhatalom czéljainak megfelelőleg, Törökország feldarabolása és így állami megsemmisítésére törekedett. Hála a gondviselésnek és a vitéz török nemzet erélyének, e czél ma még elérve nincs, de azért a veszély nem múlt el, sőt még nagyobb, mint valaha , miután ez a véres drámának csak első felvonása : a folytatás és vég a bizonytalan jövő méhében rejlenek. Egész Európa lázban van, s kezébe erőszakolván a békéltetés eszközlését, midőn a vitéz török hadsereget leghatározóbb győzelmei közepett megállította, látszólagos igazelműsége daczára sem bírja a kellő utat és módot egyhamar föltalálni melylyel biztosítsa a török állam fönmaradása mellett leplezett czélok keresztülvitelére eszközül fölhasznált népeinek kibékítését és kívánalmaik lehető kielégítésével azok megelégedését, mert czéljaiban eltérő, tetteiben habozó és egymás irányában bizalmatlan. Az események fejlődése izgatottságban tartja Európa összes népeit, pedig a közelgő események Törökország után minket magyarokat érdekelnek legközelebbről. — Ha Törökország elbukik, a sor mi rajtunk van. Tudva, látva és ösztönszerűleg érezve is az eseményekből fejlődhető ezen szomorú következést , midőn a török nemzet, mint fajrokonunk s elszigetelt helyzetünkben úgyszólván egyedüli barátunk irányában rokonszenves érzületünknek kifejezést adni akarunk, nekünk nem szabad sem késnünk sem haboznunk, hanem helyzetünkből folyó férfias higgadtság és komolysággal kell elfogadnunk és magunkévá tennünk mindazon érveket, melyek a lelkes magyar ifjúságot rokonszenvük nyilvánítása alkalmával vezérelték. Ők reánk, apáikra hivatkozva mondtak köszönetet a nagy lelkű török nemzetnek, a hontalan bujdosó szabadsághősök iránt a legközelebb múltban tanúsított nemes és önzetlen védelem és vendégszeretetért. Midőn e hálára kötelező érvet is fölvesszük indítványunk támogatásául, ezáltal többszörözni véltük azon érdeket , mely bennünket, ezen indítvány beterjesztőit, és önöket, az 1848 —49-ik évi honvédek országos egyetemét a török nemzet iránti hálás s baráti rokonszenvünk nyilvánítására késztetett. Ily érzelmek hatása alatt indítványozzuk tehát: Jelentse ki az 1848/9-iki országos honvédegyesületek képviselőiből alakuló nagygyűlés, hogy az 1848 — 9-iki honvédek megemlékezvén a legközelebbi múltban a magyar nemzet bujdosó hű fiai iránt tanúsított igaz vendégszeretet és hathatós oltalomról, de másrészről fölismerve európai helyzetéből folyó elodázhatlan szükségét annak, hogy a török és magyar nemzet, egymást szeretve s minden körülmények között egymást támogatva egyesített erejével képes magát nemzeti és állami helyzetében föntartani és a fenyegető despotismus terjedése ellen gátul szolgálni és hogy e tekintetben egyenesen egymásra vannak utalva. Ily viszonyok között határozatilag mondja ki tehát az 1848—49-ki országos honvédgyűlés egyeteme, hogy teljes szívből óhajtja, miszerint a két nemzet között fönnálló testvéries és barátságos viszony még szorosabbá és bensőbbé fűződjék, valamint azon hő kivonatát, hogy a törökök eddigi győzedelmes fegyvereit a diadal ezután is folytonosan és kitartóan kisérje , hogy saját erejéből legyőzvén fondorkodó elleneit, félrevezetett népeinek, a tartós béke áldásai között, a czélba vett üdvös reformok útján hova hamarább oly helyzetet teremtsen , melyben a kielégített népek rokonszenve által, a török birodalom fölvirágzása nagygyá és erőssé fejlődése valósulhasson. Ha azonban a végzet könyvében más lenne megírva, és az áldást hozó béke helyett a harcz és pusztítás réme lepné meg újra Törökországot, legyen meggyőződve a nemes török nemzet, hogy az 1848—49-diki honvédek nemcsak szivük óhajával, hanem harcképes tagjai kipróbált karjaik erejével, életük és vérük kockáztatásával is készek el nem múló rokonszenvüket bebizonyítani TÁRCA. Tudományos eszköz kiállítás Londonban 1876. Felolvastatott a Kecskemét-vidéki term. tud. társulat 1876. Nov. 16-diki szakülésén. (Folytatás.) 227. sz. a. van egy porcelán léc, mely az angolji és a régi egyiptomi hoszmérték viszonyát tünteti fel. Egymás mellett van rajta a 25 angol hüvelyk és ugyanannyi a nagy gúlában talált mértékből. Kezdő,pontjuk összevág, az egyes hüvelykek különbsége jj/jjjj küvelyket tesz, azaz az egyiptomi mérték rj jjküvelykkel nagyobb mint az angol. Ezen mértékben az a nevezetes, hogy ennek t. i. az egyiptominak eredetije: a nagy gúlában talált hasonló beosztású hoszmérték , épen tízmiliomod része a föld forgási féltengelyének. Ezen eszméretűségből az tűnik ki, hogy a régi egyiptomiaknak a föld nagyságáról biztos tudomással kellett bírniük, és hogy mértékegységük épen úgy tudományos alappal bír, mint a méter, sőt bizonyos tekintetben még jogosultabb annál. Kiállítója Piazzi Smyth tanár, kinek a nagy gúla átfürkészésénél szerzett tapasztalatai, úgy hiszem , nem ismeretlenek a tisztelt t. társak előtt, mint amelyek , annak idejében kimerítőleg ismertetve voltak egy tudományos magyar folyóiratban. 241. A graci egyetem által kiállított különzéki cathetometer tükör leolvasással, használtatott a huzalok rugalmassági és hosszúsági változásainak megfigyelésére, melyet villanyáram okoz azokban. 265. A Fortin-féle osztógép. Csavarmenete épen 1 mm. készült 1787-ben és használtatott a meterrendszer behozatala alkalmával Franciaországban. 316. és 219. Az Amsler-féle polár- és a Wetli-féle orthogonal planimeter, vagy integráló készülék, a nagy pontosság miatt melylyel területek mérésére használható. Ügyesen kezelve 10 1 mm. területet mérhetni velők. 355. Ramsden híres mérlege mely jelenleg a Royal Society birtokában van , és 10 font tehernek Tannunnai részét megmutatja. 354. Edouard Sacra. Brüsselből oly érzékeny mérleget állított ki, mely 2 gramm teher mellett mgr. túlsúlyt megérez. 417. Azon ingamérleg mintája 1 nagyságban melynek eredetije a Royal Arsenalban van felállítva 1814 óta és a lövegek erejének mérésére használtatik. Az erőmérők közt fölemlítem még — bár nem ezen osztályban vannak kiállítva, Goldschmid — aneroid légsulymérőjét is a glycerin légsulymérőt. Amazt lesz szerencsém be is mutatni, a Gl. légsúlymérő a lépcsőházban volt felállítva — felső része üvegből van, a többi része — mely leért a földszínig — fémcsőből. A cső felső vége üvegcsappal van elzárva, a megtöltés végett, az üvegcsap fölé szinte glycerin van öntve. Amenynyiben a glycerin ritkább a higanynál — érzékenyebb is a higany légsúlymérőnél, de nem hiszem, hogy a glycerin mint szerves anyag és ezzel együtt az egész, idővel változást ne szenvedne. 438. sz. Clinometer of precision. Piazzi Smith Jr. használta a nagy gúlában hajlásszögek mérésére. Limbusa egy teljes kör volt 3 pár átellenben levő vernierrel ellátva, hogy mind a felosztási, mind a központkivüliségi hibák eliminálhatók legyenek. Amint tudjuk Cheops piramisának geogr. szélessége épen 30°. Északi oldalán a lejárat oly irányban van építve, hogy rajta mint egy óriási távcsővön keresztül nézve épen a világsark látható. Piazzi Smith ezen hajlás szögmérővel tett mérései által győződött meg arról, hogy a lejárat hajlása 29° 59' 59'' és így parrallacticus állása, a tudományos eszközök tökéletességének mai korszakában és a tudomány jelen állásában is kitűnően szabatosnak mondható. 421. Legérdekesebbnek találtam a dr. Siemenstől kiállított Bathometert. — Engedjék meg hogy ezt bővebben megmagyarázzam. Az egész föld vonzereje, az egyes részek vonzerejének eredője. Ezeknek vonzása — Newton törvénye szerint — a tömeggel egyenes — a távolság négyzetével fordított viszonyban áll. A tenger víz sűrűsége P026, a föld külső kérgét alkotó hasalt, földpát, homokkő, gránit stb.-eké — közép értékben — 2’763. E szerint a tenger mélységének észrevehető befolyással kell lenni a testek súlyára, mint hogy a tömöttebb rétegek távolabb esnek. A Bathometer lényegében áll egy függőleges higany oszlopból, mely acél csőben van, az acélcsőnek mind a két végén lapos tölcsér alakú kibővülése van. Az alsó edény hullámos acéllemezzel van elzárva , és a higany oszlop súlyát, a higany oszloppal egyenlő hosszúságú , gondosan edzett csigarugók ellensúlyozzák, melyeknek nyomása a diaphragma középpontjára hat, alulról fölfelé. Ezen sajátságos berendezés azt eredményezi , hogy a készülék parathermal , amenynyiben a hőemelkedés általi gyengülése a csigarugók rugalmassági erejének compensáltatik a hő által megritkított higanyoszlop nyomásának kevesbülése által. Mely kevesbülés a cső és a tölcsér terület viszonyával szabályozható. A készüléknek cardan felfüggesztése van , súlypontja felett, hogy mindig függélyes helyzetben maradhasson, megóva a hajó ingásaitól. A függélyes hintázást pedig, az acélcső nyílásának kicsinysége mérsékli. A leolvasás ezen készüléken a közlekedő csövek alapján a higanynál könnyebb folyadék által, tehát nagyítva történik. A légnyomásnak nincs befolyása a higanysúlyára és így a mérés eredményére, de a lég sűrűségének igen , ami némi correctiót igényel. Ezen készülék használhatósága ki lett próbálva a Thomson-féle acélhuzal-mélységmérővel összehasonlítólag. Az eredmény mindenkor teljesen összevágott, tekintve azt, hogy a huzal közvetlen a hajó alatti mélységet méri, a bathometer pedig a középmélységet adja. Legbecsesebb alkalmazása lesz a bathometernek olyankor, midőn astronomiai észleletek hiányozván, sziklás, zátonyos helyek veszedelmei fenyegetik a tájékozatlan hajóst. Majd ha a tenger egyenmélységű vonalakkal térképezve lesz, ezen eszköz leend egyedüli kalauz a scillák és charibdisek között, úgy hiszem eltalálom azon tisztelt tagtársaim gondolatát, kik geológiával foglalkoznak. „Tökéletesítsétek a bathometert, mi azzal nemcsak a tenger vizén fogunk keresztül látni, hanem bepillantunk a hegyek belsejébe is, a rétegeken keresztül látunk, és megmérjük az alattunk mélyen elterülő rétegek tömegét, csak adjatok kezünkbe a mostaninál 10-szer 100 vagy 1000-szer érzékenyebb eszközt“. Mi pedig azt feleljük erre, hogy: All Right majd megpróbáljuk. (Folytatjuk.) A költők királya Shakspeare és koráról. (Folytatás) És most talán áttérhetünk a nagy költő király jellemzésére s röviden körvonalazhatjuk életét, hatását kortársai s az utókorra. Páratlanul áll ő a világ legnagyobb szellemei közt. De páratlan azért is , mert annyi szerencsétlen körülmények között se tántorodott el; a rosz példa, melynek csábító hatása alatt áll, meg nem ronthatta , mert ha fiatalabb éveiben könnyelmű cimborák közé keveredett, tette ezt azon öntudatossággal s óvatossággal — mely egy kedvelt alakját Henrik herceget jellemzi — midőn ez, dőzsölő cimboráira Falstaff Poins és Bardolphia ezeket mondja: Ismerlek én, de még kissé csak óvom Henyeségtek szilaj szeszélyeit: Követni vágyom ezzel a napot Mely tűri hogy tespedt, alanti felhők Takarják fényét a világ elől;