Alföldi Hiradó, 1909. november (2. évfolyam, 247-270. szám)
1909-11-03 / 247. szám
nak hasznukra lenni, akik a mi segítségünk nélkül is már elég hatalmasak megküzdeni az élet hatalmas versenyével, hanem állítsunk fel magunk hajóstársaságokat, bírjuk reá a kezdetleges, embriójában élő, magyar kereskedelmi társaságokat, hogy folytonos és újabb hajók építésével járuljanak ahhoz a szent, ahhoz a magasztos célhoz, mely a magyar tengeri kereskedelmet majdan megvalósítja. Ha karöltve törekszünk arra, hogy megteremtsük a magyar tengeri kereskedelmet, ha igyekszünk már meghódított piacainkat meg is tartani, ha nem fogjuk könnyelműen beleélni magunkat abba a csalóka illúzióba, hogy a sült galamb amúgy is szájunkba repül, ha nem engedjük, hogy miként Brazíliában, hol eddig a magyar lisztversenyen kívül szeretetnek örvendett, az élelmesebbek által kiszoríttassék, akkor, de csakis akkor remélhetjük, hogy a magyar név ismét nagy, ismét fényes lesz, be- aranyozva attól a gazdagságtól, mely egy kiviteli, külföldi, tengeri kereskedelem útján lehetséges. .. Tengerre magyar! Ezt kiáltsuk bele tele tüdővel, az új életpályákat kereső magyar ifjúság fülébe. S kiáltsuk addig, mig megértik, hogy hol nyílik ut a boldogulásra, hol érvényesülhet az egyén s az egyénnel együtt a köz. Szüntelenül, fáradhatatlanul agitáljunk egy magyar iskolahajó megépítésén s ne unjuk meg szünös szüntelen hangoztatni ennek fontosságát, okvetlen szükségességét. Tengerre magyar! Ez legyen mindennapi imádságunkban, minden fohászunkban s ha majd tényleg valóra válik az, mi most még csak éber álmunk fantáziájának szülötte, ha majd a magyar trikolorral diszitett hatalmas koloszusok ringanak az Óceán szeszélyes hullámain, s magyar vezényszó dirigálja az óceánon járó gőzösöket, akkor, akkor beszélhetünk a magyar nagyhatalomról, a magyar nép jövendőjéről, fenmaradásáról. Magyar bor az angol piacon. Londonban most bortőzsdét szerveznek, melynek bizottsági tagjai közé Magyarország képviselőjét is felvették. A bortőzsde tagjai csakis oly kontinentális érdekeltek lehetnek, kik igazolják, hogy nagyobb szőlőbirtokuk van, vagy mint kisebb szőlőbirtokosok, szövetkezetbe vannak tömörülve. Felette fontos Magyarországra nézve, hogy a londoni bortőzsdén a magyar boroknak piacot biztosítson. Ismerjük a mai nehéz borértékesítési viszonyokat. A magyar bor, beleértve a homokit is, kevés kivétellel jobb, mint a kontinens más országaiban termelt tömegbor. Mégis nincs külföldi piaca. Ennek az az oka, hogy a közvetítő kereskedők, különösen az ausztriaiak, formálisan elzárják a magyar bort a külföldi piac elől, csupán azért, hogy ezzel az árakat lenyomva, maguk olcsón összevásárolhassák s külföldön hangzatos címeken, drágán értékesíthessék. Míg ezen az állapoton segítve nem lesz, addig a magyar bortermelő mindig bizonytalanságba fog érni, hogy vájjon drága pénzen megmunkált szőlőjének termését el tudja-e szüretkor megfelelő áron adni. Ezért fontos dolog, hogy a londoni bortőzsdén a magyar bor méltólag képviselve legyen. Az angol ember a legjobb fogyasztó. Drága árt ad mindenért, de megköveteli,, hogy jót kapjon s ha jót kap, azt meg is becsüli s állandóan vásárolja. Az angol általában az erősebb szesztartalm borokat kedveli s ha megismeri a zamatos és erős szesztartalmu magyar borokat, akkor bizonyára állandó vásárlója is lesz annak. Ha pedig az angol bortőzsde felveszi a magyar borokat, ezzel a magyar borok számára megnyílik az egész világpiac, ami azt jelenti, hogy bármennyi jó bort termelünk, azt aggodalom nélkül el tudjuk adni méltó árért. E piac megnyíltával le lesznek rontva azok a korlátok, melyeket az ausztriai és más közvetítők a magyar bor kivitele ellen szándékosan emeltek. Magyarországon a közgazdasági ágak között a szőlőkultúra ma már oly jelentős és fontos tényező, hogy a magyar borkereskedelem helyes alapra való helyezése nemcsak a szőlősgazdák érdeke, hanem az egész ország gazdasági közérdeke. Mindezekért a megnyitandó londoni bortőzsdén a magyar borok képviseletét nem szabad bizonytalan magánkezekre bízni, hanem magának a kormánynak kell ez ügyet kezébe venni. Létesíteni kell a londoni bortőzsdén hivatalos magyar állami képviseletet, mely hivatalosan tartozik minden hozzáforduló magyar szőlőtermelő borának közvetítését ellátni; létesíteni kell raktárházakat, hol a magyar bor hírnevét ellenőrző állami közeg felügyelete alatt minden szőlősgazda beraktározhatja borait eladás céljából. Fődolog azonban a szigorú állami ellenőrzés. Mert ha a magyar bort a londoni tőzsdén kezdik megkedvelni , ami majdnem bizonyos, akkor nyomban tömegesen fognak a hamisítók jelentkezni, kik értéktelen bortömegeiket magyar bor címén kísérlik meg forgalomba hozni s ezzel tönkreteszik a magyar bor hírnevét. Példa erre a tokaji bor. — Évtizedekkel ezelőtt még világhírű volt a tokaji bor, jelentősen szerepelt a világkereskedelemben, nem volt külföldön valamire való vendéglő, hol tokaji bort ne árusítottak volna. — Ekkor azután az ausztriai és külföldi — sajnos, néhány magyarországi cég is — rávetette magát a tokaji bor hírnevére s hihetetlen mennyiségben hamisították a tokaji borokat úgy, hogy egész Európát elárasztották értéktelen s az egészségre káros tokaji borhamisítványokkal. Ennek az lett a következménye, hogy a tokaji és hegyaljai borok hírneve elveszett s ma már alig találjuk a külföldi borjegyzékeken a hegyaljai borokat. Ha a londoni bortőzsdén az állam gondoskodik képviseletről, e képviseletnek fő feladata lesz a magyar bor meghamisításának meggátlása. A szegedi gazdasági egyesület átírt a kecskeméti gazdasági egyesülethez, melyben részletesen indokolva kéri, hogy sürgősen írjanak fel a kormányhoz, hogy haladéktalanul gondoskodjék arról, hogy a megnyitandó bortőzsdén a magyar bor képviselete kormányhatóságilag oldassék meg s az állam ott tranzit raktárházakat létesítsen. — A gazdasági egyesület lelkesen felkarolja az indítványt s bortermelésünk érdekében reméljük, hogy annak foganatja is lesz. Halála gyermekágyi lázból következett be. A korán elhunyt fiatal asszony férjén kívül egy 17 napos csecsemőt hagyott hátra. A városban nagy a részvét a mélyen súlytott fiatal ügyvéd iránt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Mezei Pál férj úgy a maga,, mint 17 napos kis leánykája Mariska nevében, nemkülönben a szülők Igó Lajos és neje Sárközy Krisztina, továbbá a testvérek László, Lajos, Krisztina, Terézia és Sándor, a napa özv. Mezei Péterné Zólyomi Julianna, a sógorok Mezei Sándor és Imre, a sógornő Igó Lászlóné Beke Irénke s a mindkét félről való rokonság fájdalomtól mélyen lesújtva jelentik, hogy a páratlanul jó hitves, a legeszményibb anya, a legjobb gyermek, rokon és legtökéletesebb aszszony dr. Mezei Pálné Igó Mariska nincs többé. Kínos vergődés után 1909. évi november hó 2-án délelőtt 9 órakor 27 éves korában, legszebb reményeinek kezelése után szólította magához az Úr, hogy övéit mély gyászban hagyva, szaporítsa odafenn az angyalok számát. Utolsó útjára a református temetőbe 1909. évi november hó 4-én délelőtt 11 órakor kisérjük a VII. tized Halasikis utca 62 szám alatti gyászba borult háztól. Kecskemét, 1909. évi november hó 2-án. Emlékezete örökké áldott lesz, jóságát soha nem feledjük! — Halottak napján. Tegnap az egész város kegyelettel ülte meg a halottak napját. Valóságos népáradat indult a temetők felé és minden család kegyelettel kereste föl szeretteinek sirhantját és fölékesitette az ősz által már letartott sirhantot virággal és fénylő gyertyákkal. Városunk nagyjait fölkeresték az iskolák, és elvitték megemlékezésük koszorúját a sirhantra. A kegyesrendi főgimnázium ifjúsága szokásosan kizarándokolt tanáraival a Szentháromság temetőbe, hol fölkeresték Katona József sírját. Mahóczy Rezső mondott szép beszédet, majd Szirmák Béla szavalt egy alkalmi ódát. A színtársulat szintén kivonult Katona József sírjához, hol Margittay Gyula mondott csinos emlékbeszédet és elhelyezte a társulat koszorúját a síron. Este csillogó fényárban úszott a temető, a legszegényebb család is elhelyezte gyertyáit a méhlepte siron. Meglátogattuk este Katona József sírját. A nagy drámairó sírján nyolc kis gyertya pislákolt s ezek közül egyet szemünk láttára egy kis gyermek helyezett el siron. Katona József Kör! Tegnap halottak napja volt! — Doktorrá avatás. Sántha Györgyöt, a kiskunfélegyházi főgimnázium tanárát szombaton avatták fel a bölcsészettudományok doktorává. — Előléptetés a Máv.-nál. A tegnapi hivatalos lap örömet hozott a vasutasoknak: a kinevezéseket. Kecskemétről a kereskedelmi miniszter Wist József már ellenőrt főellenőrré nevezte ki. Fauber Jakabot a IX. fizetési osztály harmadik fokozatából a másodikba léptette elő. ALFÖLDI HÍRADÓ 1909. november 3. NAPIHIREK. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy dr. Mezei Pál ügyvéd felesége Igó Mariska, f. hó 2-án életének 27-ik évében rövid betegség után elhunyt. Saját pénzének ellensége, aki kedves halottjai részére SÍRKÖVET , nem Vidovics Pál kőfaragónál szerzi be, Kecskeméten. Collégium-tér, I I mert ott a legszebb sírkövek gyári áron lesznek elárusítva. I f Ugyanott régi sírkövek becseréltetnek vagy rendkívüli olcsó árban újjá alakíttatnak.