Homok, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-26 / 46. szám

Kecskemét 1921 február 20 Si. Ősfolyam # 46» sátán*. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP i«Hae'&aiKB0SBaMsseaiz&HHBiHmMe3imiaK3aBM«nH&K£XBMWi'^i9*MHW*B!*aB3HaEa Szerkesztőség és kiadóhivatal: 111. kerület, Széchenyi-tér 6. sz. Telefonszám: 127. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZIGETHY JÓZSEF A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Előfizetési árak: Egész évre 240 K. Fél évre 120 K. Negyed évre 60 K. Egyes szám ára: 1 K A politikai élet szekere. Minden ország parlamentje kénytelen akár akarja, akár nem egyetemes elveket és érdekeket respektálni, mert a parlamentarizmus lényege kizárja, hogy a nemzetcsalád egyetlen rétege, bármely hatalmas és nagy legyen is, a maga érdekeit juttassa kizárólagos érvényesülésre. Ha ez így történnék, felesleges lenne a parlamenti erők mérkőzése az osztályérdekek érvényesítése s előbb-utóbb az illető osztály diktatúrájához vezetne. A régi magyar országgyűlést a szocialista és radikális sajtó osztály parlamentnek bélyegezte, bár kétségtelen, hogy bizonyos osztályokból került ki a képviselők zöme, de ezek nem voltak saját osztályérdekeiknek tudatában, mert különben nem csoportosultak volna közjogi elvek hivé is nem pusztult volna el a középosztály, mely a politikai fórumon szerepelt. A régi magyarországi országgyűlés minden volt, csak nem osztályképviselet. Ennek mi sem erősebb bizonyítéka, minthogy Tisza alig néhány hónappal a forradalom előtt meghiúsította egy agrárpárt kialakulását. A forradalom tette tulajdonképen osztályok ügyévé a politikát. Eleinte nemzeti érdekek jelszavával a nemzeti önállóság, függetlenség közismert jelszavával indult a forradalom. Pár hónap múlva már jelentkezik az osztályuralom igazi kontúrja, a nemzet hadseregéből munkás hadsereget igyekezett teremteni és ezzel egyidejűleg az államhatalmat a szakszervezetek és más szocialistaegyesületek kezébe juttatta. De várjon hozott-e ez az osztályuralom, a parlamentarizmus teljes negációja békét és nyugalmat magának a munkás osztálynak. A proletár diktatúrával a legelégedetlenebb a munkás osztály volt. Rájött, hogy a munkásságnak csak ígéreteket nyújtottak, de lényegében nem javítottak rajta. Az osztályuralom rendszer, a proletárdiktatúra utolsó hetében bukott meg a tökkáposzta és gersli korszakban s az oláh támadás már csak a kegyelemdöfést adta meg neki. Ma már nincsen hazánkban olyan ember, aki be ne látná annak a végzetes itatását, hogy a mústban nálunk agrárpárt nem volt és a kisgazda érdekek csak néhány képviselő útján jutottak szóhoz az országgyűlésen. Egész bizonyos, hogy bármiként forduljon hazánkban a politikai élet szekere, egy erőteljes kisgazdapártra mindig szükség lesz. Bizonyos az, hogy, akik parlamentáris ismeret híjján próbálkoztak a politikai irányítással, a kisgazdapárt helyzetét teljesen félreismerték. Amikor egy nagy erő nekilendül egy falnak, amelyet továbbra is épségben akarnak tartani, azt az ellenkező irányból ugyanolyan erővel kell megtámasztani, különben a fa kidől. Ilyen jelentősége volt a forradalmak alatt a kisgazdapárt mozgalmainak. Egy esztendeje, amikor a nemzetgyűlés összeült a kisgazdapártban komoly hangok emelkedtek oly irányban, hogy az első választás által adott szótöbbség alapján vegye át a kormányt a párt. Az első pártülésen történt figyelmeztetést meglehetős félelemmel hallgatták, hogy abból a kisgazda mozgalomra katasztrófa származhatik. Később azután rájöttek, hogy kizárólagos osztálycsoportosulások alapján nem lehet átvenni a kormányt, különösen akkor nem, midőn az osztályuralmak gazdasági voltának feltételei adva nincsenek. Ma kénytelen a kenyérjeggyel és a szabadforgalom megszorításával biztosítani az ellátatlanok megélhetését, pepedig az ellentétben áll a kisgazdapárt programmpontjával: a szabad gabonaforgalommal. De várjon az éhség forradalom veszedelme nélkül merne-e ma ezzel a rendszerrel bármely kormány szakítani. A kisgazda kormány saját vezetői előtt vesztené hitelét, ha ezt meg nem tenné, viszont forradalmat idézne elő, ha az ellátatlanok olcsó gabonáját nem biztosítaná. Ezért volt égető szükség egységes pártra, nemcsak a nemzet egyetemes érdeke, de a kisgazdapárt okosan megítélt helyzete szempontjából. A régi kisgazdák ezt jobban megértették, mit az új apostolok, akik csak a pillanatnyi sikert értékelik. Ha a nemzet minden rétegét felölelő gazdapárt olyan, mint amilyennek az egységes kormányzópártnak kellett volna lenni, nem alakul, úgy a párt egy része kénytelen lesz egyetemes nemzeti célokat maga elé tűző frakciókká szakadni, amely agrárius marad az alapvető kérdésekben, de ezek megoldását nem állítják elsősorba. Amilyen mértékben növekszik az idegen államok beavatkozási kedve Magyarország belügyeibe politikai és közgazdasági téren, és oly mértékben fog megnyilvánulni ezzel szemben a viszszahatás és valószínű, hogy az integritás olyan célszerűségi politikává fog jegecesedni, amely a kisgazdapárt csoportjait külön fogja választani az anyapárttól, anélkül, hogy e csoportok az alapvető agrárkérdésekben más álláspontot foglalnának el. A jövőben ily módon meg lesz az agrárfelfogás többség a parlamentben, de ez nem jelent kényszert, hogy a párt a kormányt átvegye. Az eredeti kisgazda gondolat, az igazi parlamenti osztályképviselet szintén megmarad a maga nagy vonzó és ütőerejével nagyobb frakciók talizmánja gyanánt, amely változó körülmények között vagy a kormányon, vagy az ellenzéken érvényesül, de mindig távol marad a veszedelemtől, hogy pár heti vagy pár évi kizárólagos kormányzásban magát véglegesen lejárattassa. A kisgazdapárt jól megélemett előtérbe nyomulása tartós csak úgy maradhat, ha vezérek okulnak a szociáldemokrácia kudarcából és maguk is arra igyekeznek, hogy olyan egységes párt keletkezzen, amely az egyetemes nemzeti érdekeket írja zászlajára, amellett azonban gazdasági politikájukban agrárjellegűek, így biztosítva lesz a kisgazda érdekek állandó érvényesülése a kormányzatban anélkül, hogy a lejáratásnak és a hívek bizalomvesztésének katasztrófája érné őket. Mert, mint államfentartó pártra, mindenkor nagy szüksége van az országnak a kisgazdapártra. Szíj. A bugaci közigazgatási kirendeltség felújítása és elhelyezése tárgyában folynak a tárgyalások, ennek megvalósításához az ottani gazdák is nagymértékben hozzájárulnak és úgy remélhető, hogy rövid időn belül a dolog nyélbe lesz ütve.