Reformátusok lapja, 1938 (24. évfolyam, 1-36. szám)

1938-01-09 / 1-2. szám

1­-2. szám REFORMÁTUSOK LAPJA 3 az áldott szövetségbe és Isten aranylánca, amely a terem­tés első napjától a végítélet utolsó napjáig tart, őbennük megszakad. Isten ugyan az ő célját véghezviszi és amit akar, azt megteszi, de, aki megszegte az ő szövetségét, hűtlen lett a féltőn szerető Úrhoz, jobb annak, ha meg sem született volna. Azzal a biztos reménységgel és forró imádsággal, hogy a gondjaimra bízott gyülekezetek megállanak ebben a bol­dog szövetségben s a belőle vett áldást átadják egy hí­vőbb, jobb és boldogabb nemzedék számára, kívánok id­­vességes karácsonyi ünnepeket és áldott újesztendőt. Budapest, 1937 december 22. Atyafiságos szeretettel: Ravasz László püspök. OOG'DOOOOOeeOOOOOOOOOGOOOOOQOOOOOOOOG BIBLIAI NAPTÁR Január 10., hétfő: I. Mózes 24:1—9. — Január 11., kedd: I. Mózes 24:10—21. — Január 12., szerda: I. Mó­zes 24:22—31. — Január 13., csütörtök: I. Mózes 24:32 —41.­­­ Január 14., péntek: I. Mózes 24:42—49. — Ja­nuár 15., szombat: I. Mózes 24:50—58. — Január 16., vasárnap: I­. Mózes 24:59—67. — Január 17., hétfő: I. Mózes 37:1—11. — Január 18., kedd: I. Mózes 37:12— 24. — Január 19., szerda: I. Mózes 37:25—36. — Január 20., csütörtök: I. Mózes 28:10—22. — Január 21., pén­tek: Máté 26:14—25. — Január 22., szombat: Máté 27: 1—10. — Január 23., vasárnap: I. Kir. 3:5—15. Karácsonyi ének a magyar vérről Írta: dr. Ravasz László püspök A 17. század második felében járta egy ének, amely így kezdődött: Tűz­víz között Megütközött Kis Magyarország Végromlásra S hervadásra Jutott szép virág. Jaj, mire jutál, Hogy el nem futátt. .. Kívül-belül Mint egy asszú ág. Nem az első felhorkanása a magyar léleknek arra a megdöbbentő tapasztalatra, hogy vére fogy. A magyar sorsérzések közé így kerül egy kettős gondolat: a világon legdrágább nedű a magyar vér, s ez is szakadatlanul fogy. Ebben az érzésben megint annak jutott tudatára a magyar, hogy életformája a létben való fenyegettetés. Azt hiszem, ezt mindenkinek látnia kell, aki felelősséget hordoz a magyar nemzetért. Ide kell lenyú­lnia és innen kell táplálkoznia annak a ha­lálos komolyságnak, amellyel nemzetünk sorsáról beszélnünk kell. Ez mutatja meg nekünk azt a tényt, hogy a létünkben való fenyegettetés érzése Kecskemét város társadalma még ma is Hajdú József hirtelen halálának a megdöbbentő hatása alatt áll. Mint a Függetlenségi Párt elnöke, megköszönte Hankovszky Zsigmond előadását s utána élettele­nül hanyatlott barátai karjai közé. Halála mélységes gyászba borította hitvesét, akivel 38 éven keresztül a szeretet példás egyes­­ségében élt, fiát dr. Hajdú Józsefet s a nagy­számú rokonságot. Temetése folyó hó 4-én ment végbe az Újkol­­légium előtti térről nagy részvét mellett. A gyász­beszédet dr. Hetessy Kálmán lelkipásztor tar­totta, méltatva az elhúnyt egyéniséget. Imádko­zott Vass Vince dr. lelkipásztor, Pásthy János gimnáziumi igazgató a gimná­zium nevében. Révész László dr. pedig a Függet­lenségi Párt nevében mondtak megható búcsú­szavakat. A sírnál a volt tanítványok nevében Barcza József fejezte ki a volt kedves tanár, majd jóbarát iránt érzett tiszteletük és kegyeletük el­ismerését, nem pesszimizmus, nem képzelődés, hanem hideg és kőkemény valóság, s aki ezt nem számítja be egyéni élete alakításába és közéleti szolgálatába, nem lehet felelős és komoly magyar. Különösen elhatalmasodott ez az érzés Trianon után, mert a veszedelem még fokozódott. A ma­gyarságnak alig kétharmada él e csonka ország­ban, több mint egyharmada az ország lecsatolt részein, idegen, ellenséges és roppant felszívó erejű népközösségek között él, mint feldolgozás alatt álló­ kisebbség. Az egyharmad résznek me­gint egyharmada szét van szórva a történelmi Magyarország határain túl, széles e világon. Nagy része Amerikába vándorolt ki, s ott családos életet él. Kanadában van olyan földterület, ahol ezer holdas magyar gazdák élnek olyan tanyai életet, amely az itteni viszonyok tízszeres megna­­gyításával képzelhető el. Az Egyesült Államok­ban vannak ipari városok, amelyeknek egy-egy külvárosában több magyar szót lehet hallani, mint valamelyik Budapest környéki községben. Ezenkívül mindenütt a világon akad magyar, a Csendes Óceán szigetein éppen úgy mint a nagy európai fővárosokban, egy-egy elgurult szeme az ősi fa hulló gyümölcsének. Ebből az következik, hogy a tizenkét millió tiszta magyarság egyhar­mada, négymillió egészen különös veszedelmek­nek van kitéve, s valósággal a magyar lélek cso­dájának kell neveznünk, hogy ennyire is meg-

Next