Reformátusok lapja, 1938 (24. évfolyam, 1-36. szám)
1938-01-09 / 1-2. szám
1-2. szám REFORMÁTUSOK LAPJA 3 az áldott szövetségbe és Isten aranylánca, amely a teremtés első napjától a végítélet utolsó napjáig tart, őbennük megszakad. Isten ugyan az ő célját véghezviszi és amit akar, azt megteszi, de, aki megszegte az ő szövetségét, hűtlen lett a féltőn szerető Úrhoz, jobb annak, ha meg sem született volna. Azzal a biztos reménységgel és forró imádsággal, hogy a gondjaimra bízott gyülekezetek megállanak ebben a boldog szövetségben s a belőle vett áldást átadják egy hívőbb, jobb és boldogabb nemzedék számára, kívánok idvességes karácsonyi ünnepeket és áldott újesztendőt. Budapest, 1937 december 22. Atyafiságos szeretettel: Ravasz László püspök. OOG'DOOOOOeeOOOOOOOOOGOOOOOQOOOOOOOOG BIBLIAI NAPTÁR Január 10., hétfő: I. Mózes 24:1—9. — Január 11., kedd: I. Mózes 24:10—21. — Január 12., szerda: I. Mózes 24:22—31. — Január 13., csütörtök: I. Mózes 24:32 —41. Január 14., péntek: I. Mózes 24:42—49. — Január 15., szombat: I. Mózes 24:50—58. — Január 16., vasárnap: I. Mózes 24:59—67. — Január 17., hétfő: I. Mózes 37:1—11. — Január 18., kedd: I. Mózes 37:12— 24. — Január 19., szerda: I. Mózes 37:25—36. — Január 20., csütörtök: I. Mózes 28:10—22. — Január 21., péntek: Máté 26:14—25. — Január 22., szombat: Máté 27: 1—10. — Január 23., vasárnap: I. Kir. 3:5—15. Karácsonyi ének a magyar vérről Írta: dr. Ravasz László püspök A 17. század második felében járta egy ének, amely így kezdődött: Tűzvíz között Megütközött Kis Magyarország Végromlásra S hervadásra Jutott szép virág. Jaj, mire jutál, Hogy el nem futátt. .. Kívül-belül Mint egy asszú ág. Nem az első felhorkanása a magyar léleknek arra a megdöbbentő tapasztalatra, hogy vére fogy. A magyar sorsérzések közé így kerül egy kettős gondolat: a világon legdrágább nedű a magyar vér, s ez is szakadatlanul fogy. Ebben az érzésben megint annak jutott tudatára a magyar, hogy életformája a létben való fenyegettetés. Azt hiszem, ezt mindenkinek látnia kell, aki felelősséget hordoz a magyar nemzetért. Ide kell lenyúlnia és innen kell táplálkoznia annak a halálos komolyságnak, amellyel nemzetünk sorsáról beszélnünk kell. Ez mutatja meg nekünk azt a tényt, hogy a létünkben való fenyegettetés érzése Kecskemét város társadalma még ma is Hajdú József hirtelen halálának a megdöbbentő hatása alatt áll. Mint a Függetlenségi Párt elnöke, megköszönte Hankovszky Zsigmond előadását s utána élettelenül hanyatlott barátai karjai közé. Halála mélységes gyászba borította hitvesét, akivel 38 éven keresztül a szeretet példás egyességében élt, fiát dr. Hajdú Józsefet s a nagyszámú rokonságot. Temetése folyó hó 4-én ment végbe az Újkollégium előtti térről nagy részvét mellett. A gyászbeszédet dr. Hetessy Kálmán lelkipásztor tartotta, méltatva az elhúnyt egyéniséget. Imádkozott Vass Vince dr. lelkipásztor, Pásthy János gimnáziumi igazgató a gimnázium nevében. Révész László dr. pedig a Függetlenségi Párt nevében mondtak megható búcsúszavakat. A sírnál a volt tanítványok nevében Barcza József fejezte ki a volt kedves tanár, majd jóbarát iránt érzett tiszteletük és kegyeletük elismerését, nem pesszimizmus, nem képzelődés, hanem hideg és kőkemény valóság, s aki ezt nem számítja be egyéni élete alakításába és közéleti szolgálatába, nem lehet felelős és komoly magyar. Különösen elhatalmasodott ez az érzés Trianon után, mert a veszedelem még fokozódott. A magyarságnak alig kétharmada él e csonka országban, több mint egyharmada az ország lecsatolt részein, idegen, ellenséges és roppant felszívó erejű népközösségek között él, mint feldolgozás alatt álló kisebbség. Az egyharmad résznek megint egyharmada szét van szórva a történelmi Magyarország határain túl, széles e világon. Nagy része Amerikába vándorolt ki, s ott családos életet él. Kanadában van olyan földterület, ahol ezer holdas magyar gazdák élnek olyan tanyai életet, amely az itteni viszonyok tízszeres megnagyításával képzelhető el. Az Egyesült Államokban vannak ipari városok, amelyeknek egy-egy külvárosában több magyar szót lehet hallani, mint valamelyik Budapest környéki községben. Ezenkívül mindenütt a világon akad magyar, a Csendes Óceán szigetein éppen úgy mint a nagy európai fővárosokban, egy-egy elgurult szeme az ősi fa hulló gyümölcsének. Ebből az következik, hogy a tizenkét millió tiszta magyarság egyharmada, négymillió egészen különös veszedelmeknek van kitéve, s valósággal a magyar lélek csodájának kell neveznünk, hogy ennyire is meg-