Testvériség, 1888 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

Ötöd.Il£ ет7-£о1зга,т-33. szám. 1=Becslé:e:n£Lét, ±33©. szept. ±3. keresztény társadalmi és vegyestartalmú képes hetilap. ME3JELE]Sr MIl^TEE^T T7' S E2 3ST EQ T­EEG-G­EL. A „Kreuzzeitung“ egy újabbi czikke a zsidókérdésről. A berlini „Kreuzzeitung“ konzervatív lap dere­kasan folytatja a felvett küzdelmet a zsidósággal. Egyik, augusztus vége felé hozott ily irányú czikké­­ből közöljük a következőket: „Frigyes császár állítólag úgy nyilatkozott az el­halt Magnus zsidó előtt, hogy az antiszemitikus moz­galom szégyen a német népre nézve. Hogy ezeket a szavakat valóban mondta-e a néhai Frigyes császár, tán sohase lesz biztossággal megállapítható. Hogy Magnus így mondta el a dolgot, az bizonyos. Azonban valamely dolgot igaznak tartani csupán azért, mert élő zsidóbarátok azt mondják, hogy egy meghalt zsidó állította azt, a bizonyításnak ez a módja bizonyára kevés ember előtt fog elfogadhatónak találtatni. Hát megengedve, hogy Frigyes császár ilyenformát mon­dott, Treitschke tanár már ítélt a fölött, hogy a ko­rona herczeg a hosszú csendélet alatt néha elvesztette az érintkezést a hatalmasan feltörekvő idővel, s az új eszmékkel nem igen tudott egyenlépést tartani, s hogy ő azért az antiszemitikus mozgalommal, a melynek pedig az alapját a zsidóságnak az elkapatottsága ké­pezi, a haragos rosszalásnak néhány szavával vélte vé­gezni. És II. Vilmos császár Treitschket azon czikké­­ért, a melyben ezen ítélet­ben foglaltatott, császári kö­szönetéről biztosította. A „szabadelvűségnek“ nem fog többé sikerülni, de nem igazolt mondásával sikerrel házalni járni. Az élőnek van igaza. — Hogy ha kide­rül az, hogy a zsidóknak a hatalma a börzéken szint­úgy, mint a sajtóban, a kereskedelemben szintúgy, mint az ipar terén veszélylyé lett a német népre nézve, úgy az egészen önmagától értetődik, hogy elkövetett hibák abbanhagyatni és jóvá tétetni fognak. Gyerekes dolog az, hogy a fél millió zsidó végett Németország­nak 45 millió lakosa folytonosan társadalmi, politikai, erkölcsi és vallási fájdalmakat szenvedjen. Annak idején a zsidók helyeslése mellett az egyházi szabadság pa­ragrafusait kitörölték, miért ne szüntetnénk meg hát a zsidó emanczipácziót, a­melyre a zsidók érdemetle­­neknek mutatták magukat? Elkobozták az egyházi ja­vakat, a „holt“ kéz javait, miért ne szorítanánk meg a zsidó szerzeményt, a túlságosan eleven kéznek a ja­vait? Oly sokat beszélnek az emberek a nemzeti szel­lemről és tapsolnak e szavaknak hallatára, hogy t. i. a német senkitől mástól nem fél, csak az Istentől; hát miért kellene a zsidóktól félnünk? Valójában csak az lehet a kérdés, hogy lehetséges-e még a segítség ? Hogy ez szükséges, abban a zsidók iránt oly jóságosan han­golt Frigyes császár is egyetértett velünk. Hogy az még lehető-e, ez csakis a praktikus politikának lehet a kérdése, s mi föltétlenül igeneljük ezt a kérdést.* Csakis államférfiúi belátásnak a hiánya, vagy a politi­kai bátorságnak a hiánya zárkózhatik el az elől a szükségesség elől, hogy a zsidókérdésbe bele kell fogni, ha csak a zsidóktól anyagi előnyök miatt végkép le nem lettünk kötve s ezzel elveszve. Bizonyára vannak ezeren meg ezeren a befolyásos körökben, a­kik ezek által a zsidókérdésben elfoglalandó helyes állásfogla­lásban akadályozva lettek s még ma is akadályozva vannak. Ezeknek azt kiáltjuk oda: már korábban kel­lett volna valamit tenni, még most is kell valamit tenni; a legvégső ideje ugyan, de még nem késett el a dolog. Abban a pillanatban, a­melyben belefognak a komoly küzdelembe, biztosak vagyunk a győzelem fö­lött is. Hogy Európának a legközelebb jövendő „bel­ügyi államférfia“ a küzdelmet fel­venni fogja s fel is kell neki vennie, az bizonyos. A mindenütt ellenáll­­hatlanul feltörekvő nemzetiségi eszmék nem tűrik to­vább a zsidó túlsúlyt, s azok a socziális veszélyek, a­melyek Németországra nézve felidézve lettek, paran­­csolólag követelik nálunk is a védekezést. Rómában I Cato a „Caeterum censeo“-t mindaddig hangoztatta, Szerkesztőség: Kiadóhivatal: IV. tized, varjú-utca 235. sz. Minden pénzbeli kül­demény ide címezendő. Előfizetési ár: Egész évre . . . 4 frt Félévre............2 frt ! Negyedévre ... 1 frt Egyes szám ára 10 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadó­tulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyílt­téri közlemények jutá­nyos árakon számít­tatnak. A é 1 - e g d­í­j 30 kr. minden beiktatás után. IV. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adat­nak vissza.

Next