Testvériség, 1888 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-16 / 38. szám
Ötöd.Il£ ет7-£о1зга,т-33. szám. 1=Becslé:e:n£Lét, ±33©. szept. ±3. keresztény társadalmi és vegyestartalmú képes hetilap. ME3JELE]Sr MIl^TEE^T T7' S E2 3ST EQ TEEG-GEL. A „Kreuzzeitung“ egy újabbi czikke a zsidókérdésről. A berlini „Kreuzzeitung“ konzervatív lap derekasan folytatja a felvett küzdelmet a zsidósággal. Egyik, augusztus vége felé hozott ily irányú czikkéből közöljük a következőket: „Frigyes császár állítólag úgy nyilatkozott az elhalt Magnus zsidó előtt, hogy az antiszemitikus mozgalom szégyen a német népre nézve. Hogy ezeket a szavakat valóban mondta-e a néhai Frigyes császár, tán sohase lesz biztossággal megállapítható. Hogy Magnus így mondta el a dolgot, az bizonyos. Azonban valamely dolgot igaznak tartani csupán azért, mert élő zsidóbarátok azt mondják, hogy egy meghalt zsidó állította azt, a bizonyításnak ez a módja bizonyára kevés ember előtt fog elfogadhatónak találtatni. Hát megengedve, hogy Frigyes császár ilyenformát mondott, Treitschke tanár már ítélt a fölött, hogy a korona herczeg a hosszú csendélet alatt néha elvesztette az érintkezést a hatalmasan feltörekvő idővel, s az új eszmékkel nem igen tudott egyenlépést tartani, s hogy ő azért az antiszemitikus mozgalommal, a melynek pedig az alapját a zsidóságnak az elkapatottsága képezi, a haragos rosszalásnak néhány szavával vélte végezni. És II. Vilmos császár Treitschket azon czikkéért, a melyben ezen ítéletben foglaltatott, császári köszönetéről biztosította. A „szabadelvűségnek“ nem fog többé sikerülni, de nem igazolt mondásával sikerrel házalni járni. Az élőnek van igaza. — Hogy ha kiderül az, hogy a zsidóknak a hatalma a börzéken szintúgy, mint a sajtóban, a kereskedelemben szintúgy, mint az ipar terén veszélylyé lett a német népre nézve, úgy az egészen önmagától értetődik, hogy elkövetett hibák abbanhagyatni és jóvá tétetni fognak. Gyerekes dolog az, hogy a fél millió zsidó végett Németországnak 45 millió lakosa folytonosan társadalmi, politikai, erkölcsi és vallási fájdalmakat szenvedjen. Annak idején a zsidók helyeslése mellett az egyházi szabadság paragrafusait kitörölték, miért ne szüntetnénk meg hát a zsidó emanczipácziót, amelyre a zsidók érdemetleneknek mutatták magukat? Elkobozták az egyházi javakat, a „holt“ kéz javait, miért ne szorítanánk meg a zsidó szerzeményt, a túlságosan eleven kéznek a javait? Oly sokat beszélnek az emberek a nemzeti szellemről és tapsolnak e szavaknak hallatára, hogy t. i. a német senkitől mástól nem fél, csak az Istentől; hát miért kellene a zsidóktól félnünk? Valójában csak az lehet a kérdés, hogy lehetséges-e még a segítség ? Hogy ez szükséges, abban a zsidók iránt oly jóságosan hangolt Frigyes császár is egyetértett velünk. Hogy az még lehető-e, ez csakis a praktikus politikának lehet a kérdése, s mi föltétlenül igeneljük ezt a kérdést.* Csakis államférfiúi belátásnak a hiánya, vagy a politikai bátorságnak a hiánya zárkózhatik el az elől a szükségesség elől, hogy a zsidókérdésbe bele kell fogni, ha csak a zsidóktól anyagi előnyök miatt végkép le nem lettünk kötve s ezzel elveszve. Bizonyára vannak ezeren meg ezeren a befolyásos körökben, akik ezek által a zsidókérdésben elfoglalandó helyes állásfoglalásban akadályozva lettek s még ma is akadályozva vannak. Ezeknek azt kiáltjuk oda: már korábban kellett volna valamit tenni, még most is kell valamit tenni; a legvégső ideje ugyan, de még nem késett el a dolog. Abban a pillanatban, amelyben belefognak a komoly küzdelembe, biztosak vagyunk a győzelem fölött is. Hogy Európának a legközelebb jövendő „belügyi államférfia“ a küzdelmet felvenni fogja s fel is kell neki vennie, az bizonyos. A mindenütt ellenállhatlanul feltörekvő nemzetiségi eszmék nem tűrik tovább a zsidó túlsúlyt, s azok a socziális veszélyek, amelyek Németországra nézve felidézve lettek, parancsolólag követelik nálunk is a védekezést. Rómában I Cato a „Caeterum censeo“-t mindaddig hangoztatta, Szerkesztőség: Kiadóhivatal: IV. tized, varjú-utca 235. sz. Minden pénzbeli küldemény ide címezendő. Előfizetési ár: Egész évre . . . 4 frt Félévre............2 frt ! Negyedévre ... 1 frt Egyes szám ára 10 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyílttéri közlemények jutányos árakon számíttatnak. A é 1 - e g díj 30 kr. minden beiktatás után. IV. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adatnak vissza.