Kecskeméti Ellenőr, 1904 (3. évfolyam, 79-155. szám)
1904-01-03 / 79. szám
1904. január 3. KECSKEMÉTI ELLENŐR 3. oldal juk csaknem kizárólag a földmives nép helyzetének javítását célozza. A másik, a budapesti párt nemzetközi párt mereven ragaszkodik Marx elméletéhez, mely szóba sem áll a polgári társadalommal, a burzsoákkal. Hasonló két árnyalat van a német szocialisták között, akiknek 83 képviselője ül benn a birodalmi gyűlésben. Az egyik a régiek, a Marxisták árnyalata, az intransigensek, s Bebel az ő vezérük, a másik az assimilálódóké, akik szívesen paroláznak a polgári társadalommal, még az új hadihajókat is megszavazzák, ha jó munkás törvényeket kapnak értük; ezeknek Bernstein a vezérük. Amik odakünn Bebelék, azok nálunk a nemzetköziek, s az újjászervezettek a Bernsteinék. De mindkét párt egybehangzóan követeli az általános titkos választói jogot, amelynek elérésére egy hatalmas lépés történt most, midőn az illetékes magyar intéző körök kötelezték magukat a parlamenti béke fejében a választói jog kiterjesztésére. Ha az megtörténik, akkor néhány szocialista képviselő okvetlenül be fog jutni a képviselőházba, amivel nagyon megváltozik majd a mi törvényhozásunk képe. Öregszik a mi királyunk. Túllépte hetvenkettedik életévét s bár még jó erőben, szellemi erejének teljes épségében van, aggódva gondolunk arra, mi lesz, ha ő már nem lesz. Isten óvja a mi hazánkat és a királyi házat! A magyar fővárosnak szeptember havában egy rettenetes eseménye volt: a Párisi Nagy Áruház égése. Aki nem látta ezt a négyemeletes lángoló poklot, a szédületes magasságú lángtengerből érett gyümölcsként potyogó félmeztelen nőket , az nem tud fogalmat alkotni magának erről a minden képzeletet fölülmúló irtóztató katasztrófáról. Százezernyi tömeg nézte végig ezt a hihetetlenül borzalmas katasztrófát, százezer embert fog el a borzongás, ha arra az eseményre visszagondol. Ne lásson olyant az ember soha életében, az ilyen látvány felér egy szerencsétlenséggel. Szerettük volna, ha a Párisi Nagy Áruház égését végignézték volna az összes polgármester és rendőrkapitány urak, hogy lássák micsoda következményei lehetnek a hanyagságnak és mulasztásnak. A botrányokért és pikantériákért, lelkesülőknek is volt most mulatni ebben az esztendőben. A szász trónörökösné egy gyermekkel a szíve alatt megszökött az urától, a trónjától egy nyelvmesterével, aki bizony nem volt méltó erre a szerelemre. Érdekes, hogy újabban dühöng a botrányos szerelem a legmagasabb körökben, nyelvmestereket, kocsisokat és inasokat szeretnek a hercegnők . . . Akkor még jobb ízlése volt Chimay hercegnőnek, aki egy cigányprímással szegte meg hitvesi hűségét. Odakünn a nagyvilágban nevezetesebb esemény kevés történt. Társadalmi és osztályharc minden művelt országban fokozott mértékben folyik s hogy ezek a harcok hogyan fognak kialakulni azt emberi elme előre nem sejtheti. Erőteljesen nyúl e harcokba az egyház, mely a pozícióját és a vagyonát félti s eregből mindenütt a világon mozgósítja avatott harcosait, a jezsuitákat. Rossz világ jár a jezsuitákra Franciaországban, de szíves vendégszeretettel fogadják egyebütt a kiköltözötteket, vagy Magyarországon is. Súlyos veszteség érte az egyházat Leo pápa halálával, aki egyike volt a legjobb és legnemesebb embereknek. Utóda Xik Pius azonban méltónak mutatkozik Krisztus helytartójának székébe. Örvendetes dolog, hogy az egyház hivatását nem az anyagi és politikai érvényesülésben látja, hanem a papi hivatás teljesítésében. Az új pápától várjuk a egyház által indított vagy az ellene folyó harcok megszüntetését. A tudomány terén nevezetes esemény alig történt. Két nagy probléma izgatja most a tudós világot: az egyik a kormányozható léghajós, a másik a tüdővész gyógyítása. Mindkét téren számos kísérlet, próbálkozás történt, nem egyszer azt hittük már, hogy megvan , de mindannyiszor csalódtunk. Nem tudunk még repülni és nem tudunk szert a halál legerősebb segítsége a tüdővész ellen. Pedig akik ezeket a problémákat meg fogják oldani, azok nagyobb szolgálatot tesznek az emberiségnek, mint a Caesarok, Napóleonok, mint a legnagyobb erők és művészek. Színház. Csütörtökön tekintve, hogy Karácsony előtt való nap volt, csak délután tartottak előadást. Gyermek előadásul a „Tót legény Amerikában“ című darabot adták félhelyárakkal sok-sok apró emberke örömére és gyönyörűségére. Pénteken Karácsony napján délután félhelyárakkal szép számú közönség előtt a „Postásfiú és a huga“t adták. Este a „Drótostót“-ot hozták színre, melyet majdnem telt ház nézett és élvezett végig. Szombaton Karácsony második napján délután félhelyáras előadásul a „Peleskei nótárius“ került színre. Este Gárdonyi, „Bor“ című pompás népszínművét nézte végig nagyszámú közönség. Vasárnap a régi jó népszínművek közül a „Piros bugyelláris“-t elevenítették föl. Jó előadásban élvezte a közönség és sokat tapsolt a szereplőknek. Hétfőn ünnepi díszelőadásul, II. Rákóczy Ferenc emlékére, nagyszabású műsort hirdettek a színlapok. A színház egészen megtelt előkelő szép közönséggel, hogy a változatos tartalmú színházi estét végigélvezze és áldozzon a dicső fejedelem halhatatlan emlékének. A műsort Kéler Béla „Rákóczi nyitánya“ kifogástalan előadásával kezdte meg a színházi zenekar. Következett a legszebb szám, Gál Ferenc „Szent hamvak“ című darabja, melyet a Városi Dalárda adott elő pompásan és kifogástalan szabatossággal. Harmadiknak Almássy szavalata. Negyediknek Mikó Ernő szép éneke Bátky Margit zongora kísérete mellett. Ötödiknek Farkas Jenő tárogatón előadott Rákóczi nótái következtek sorban. Ezek után a színtársulat adta elő „II. Rákóczi Ferenc fogságát“ három képben, melynek előadása keretében Aitner Ilka Zrínyi Ilonája érte el a legnagyobb hatást. Megható közvetlenséggel és természetességgel alakított, melyért nyílt szinen is megérdemelt tapsokban részesült. De tapsokban részesítették még a felvonások végén Almássyt és Nagy Dezsőt is, amit szintén meg kell említenünk. Hetedik pontját képezte a műsornak Koller Ferencnek, a kecskeméti közönség közkedvelt hegedűs tanárának biztos tudású játéka, melyet Bátki Margitka jól alkalmazkodó zongorajátéka kísért. Rollernek meg kellett ismételnie remek játékát. Hála fejében Lavotta kesergőjét játszotta el és sok hallgatójának könnyeket csalt a szemébe mélységes hatású játékával. „Rákóczi zászlója“ című melodrámát, melyet Prónai Antal írt és Szentgály Gyula zenedei igazgató zenésített meg, Gőzön Béla adta elő a színházi zene és énekkar kísérete mellett szintén nagy hatással. Rózsa Sándor baritonista énekelt kuruc nótákat a színházi zenekar kísérete mellett. Az ünnepség befejezése egy apotheozissal záródott, melyet a színházi személyzet adott elő nagy tetszésre. Kedden Rákosy-Guthy kitűnő vígjátékát a „Sasok”-at adták páratlan bérletben. A zamatos humorú, ötleteinél fogva mindvégig érdekes és lekötő darab tetszett a szép számban megjelent közönségnek és jókat mulatott a benne finoman szerkesztett és művésziesen kidolgozott kacagtató helyzeteken és mondásokon. Elég jó előadásban is adták és a szereplők is jók voltak az alakításaikban, csupán a szerepváltozás folytán létrejött sántítás volt rajta látható és érezhető. A hősnő, Makó Aida szerepét ugyanis ennek betegsége miatt, hirtelenében Hevessy Gusztika csicsergő kedves naivánk vette át. Ideje sem lévén a szerep betanulására, igy hát szinte küzdött a szerep nem tudással és különösen az első felvonásban többet ismétlésekbe esett. Máskülömben csodálatos volt egyéniségének és művésziességének ereje, hogy a hősnő szerepét tiszteletreméltóan kiállta. Egy szó gáncs nem érheti az alakítását. Mert ő azt adja ami legjobb tellik az erejéből s képességéből. És elismerjük a tehetségét, közömben igazságtalanság volna tőlünk az ellenkező. És a mai előadás sántításáért sem ő volt a felelős, hanem a vezetőség, mely nem gondoskodott, hogy ha már a naivával helyettesíti a hősnő szerepét, ami ugyan más naivával talán képtelenség lett volna, legalább kellő időben tette volna meg a gondoskodását, hogy a közönség elé bocsáthassa a hősnő betegsége folytán létrejött kénytelen helyettesítést. Legalább akkor a mai sántítás, a naivával való kénytelen helyettesítés folytán, nem jött volna létre. Külömben levehette volna a műsorról a darabot addig és várt volna, mig a hősnő fölgyógyul. A címszeg önálló magyar nemzeti bankért küzd minden magyar.