Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. február (2. évfolyam, 24-43. szám)

1901-02-01 / 24. szám

2. oldal. nagyobb rokonszenv megnyilvánulásá­val találkoztunk. Bécsben a császárt és a császárnét kevésbbé levertnek és be­tegnek találtuk, semmint hittük. Mel­lőzni akarom annak a leírását, hogy a mi drága Stefániánk mennyire kétségbe volt esve. A királyné és én megérke­zésünk után négy óra hosszat marad­tunk mellette. Nagyon fontos dolog, hogy az öngyilkosságról szóló föltevés megerősíttessék és fentartassék, mert a szigorúan katholikus nép nem igen ad hitelt annak a verziónak, hogy egy olyan érzületű családban, mint a Habs­burgoké, öngyilkosság történhetett volna. Az öngyilkosság és az őrültség ráfo­gása csak enyhíteni akarta azt a botrá­nyos véget, a­melynek Rudolf trón­örökös áldozata lett. A gyászos est rész­leteiről e levélben nem számolhatok be néked, de legközelebbi találkozásunk alkalmával (február 9.) elbeszélem az egész történetet. Péntek estére már Brüsselben leszünk és ő felsége enge­delmével Stefánia is elkísér bennünket. Kérlek, közöld e levél tartalmát Chimay herczeggel is. Biztosítalak téged, hogy ez az egyetlen levél a­mit elutazásom előtt írtam. Balduin odaadóan viselke­dik irányunkban és tartózkodó maga­tartása teljesen kielégít, sőt elragad. Lipót Az OMGE, az ipar terén. A kereskedelmi miniszter budgetje terhére ipari és kereskedelmi szakosz­tályt létesített az OMGE, mely tegnapelőtt tartotta alakuló ülését. Forster Géza igazgató meleg szavak­ban méltatja a kereskedelmi miniszter ál­dozatkészségét s lelkesen üdvözli Szterényi József miniszteri tanácsost, ki Hegedűs képviseletében jelent meg az alakuló ülé­sen. Azután javaslatba hozza, hogy el­nöknek Gaal Jenő műegyetemi tanárt, alelnöknek Bernáth Istvánt válaszszák meg, mit éljenzéssel fogadtak az egybe­gyűltek. Gaal Jenő megköszönő levelében ki­fejti, hogy a kitüntetést olyannak veszi, ami elől kitérni nem lehet, mert e hivatal átvállalását épp oly polgári kötelességnek ismeri, mint a hazafias vagy jótékony­­czélra való adakozást stb. A szakosztály élére annál örömestebb áll, mert kedvencz eszméje az ipar- és kereskedelem azon ágainak művelése, melyek reláczióban áll­nak a mezőgazdasággal. Bernáth István csatlakozik elnöktársa köszönő szavaihoz s a maga részéről is mindent el fog kö­vetni, hogy a kitűzött czélt elérje. Következett a programm megállapí­tása, mely hosszabb eszmecsere után kö­vetkezőleg lett elfogadva: A gazdaközönség serkentése arra, hogy lehetőleg magyar iparczikkeket használjon és fogyaszszon. E czél elérése szempontjából a gaz­dáknak felvilágosítást nyújt, hogy szük­ségleteiket magyar ipari gyártmányokból hol szerezhetik be. A meglevő mezőgazdasági iparok fejlesztésén közreműködik és új iparok meghonosítását kezdeményezi. A mezőgazdasági terményeknek, mint félgyártmányoknak feldolgozására figyelmet fordít. Gyárak felállításához a szükséges szaktanácsokat közvetíti. A gyárosokat mezőgazdasági ter­mények beszerzésében támogatja. A gazdasági házi­ipar fejlesztését előmozdítja és készítményeit forgalomba hozni segíti. A kereskedelmi és földmivelési mi­niszterekkel a mezőgazdasági iparok fej­ KECSKEMÉTI FRISS UJSÁG, 1901. február 1. lesztésére az állandó érintkezést fen­­tartja és a minisztereknek ez irányú kérdéseit tanulmányozza és azokra véle­ményt ad. Az ülés befejeztével Szterényi minisz­teri tanácsos a kereskedelmi miniszter nevében örömének ad kifejezést, hogy a szakosztály alakulásával sikerült a gazda­­érdekeltség közreműködését az ipar terén biztosítani s hogy a gazdák működése e téren sikeres lesz, arra nézve garancziát nyujt a vezetőség, mely az ügy élére állt s az OMGE derék tisztikara, mely teljes lelkesedéssel karolta fel ez ügyet s ismert buzgósásával fogja­ azt szolgálhatni. A kereskedelmi miniszter az ő részéről min­dig készségesen áll a szakosztály rendel­kezésére s mindig köszönettel fogja fo­gadni, ha a gazdák az ő, a mezőgazdasági iparok fejlesztésére irányuló törekvéseit támogatni fogják. Az idegességről. Irta: Hanusz István. (Folytatás.)­­ A mind sűrűbben föllépő agylágyulás­­esetek ez állapotoknak csak a követke­zése. Párisban és környékén aggasztó mértékben terjed az őrültség. 20 év előtt 2600 olyan egyént gyógyított az állam, ma többet hétannyinál. Az esetek túl­nyomó része alkoholikus jellemű. A saint­­ainei elme­betegek háza 1867-ben 1­/2 millió frank évi kiadással szerepel az állami háztartásban, ma közel 6 millióval. Hogy küzd az orvosi tudomány az ideges­ség ellen, kitűnik onnan is, hogy elfo­gyasztott Paris 1898 ban 220 kilogr­­anit­­pyrint, 60 kilogr. validolt, 315 kilogr. khinint, 800 kilogr. kólát, mind az ide­gesség orvosságait.­ Magyarországon 1899-ben 4 állami elmekór-intézet 3088 embert ápolt. Leg­többet fogadtak be november, deczember, január hónapokban, mikor a létküzdést a tél is nehezíti, még júliusban, mikor a meggyöngült szervezet nem bír ellenállni a hőségnek. A legtöbb beteg 31—35 éves volt 17% izraelitával. Létszámuk foglal­kozás szerint következőleg oszlott meg: napszámos 699 tisztviselő 457 fuvaros 565 cseléd 450 foglalkozás nélk. 488 kereskedő 439 Az ideg-kapitális meg az ideg-gyü­­mölcsöztetés, vagyis az erő meg a végzett munka között való egyensúly megzavaro­dása hozza ezt elő, belesegít az alkohol élvezete is és ez napjainkban mind foko­zottabban érezhető. Nem eléggé táplálják az idegrendszert a mai szűk lakásviszo­nyok, mikor sokan összezsúfoltan szállá­solnak kivált a nagyobb városokban. A lakások magas haszonbérét alig is lehet egyébnek tekinteni, mint az éltető levegő­nek adó alá vonása gyanánt. A házak adója is nem a szobák kiterjedése, űrmé­­rete, hanem a száma szerint van kiszabva. A folyosóból elkerített alkovent, ha eset­leg ablaka van, épen oly magasan adóz­tatja meg a kincstár, mint a tágas termet. A táplálkozás is hiányos. Aligha mondja kellő alap nélkül Board, hogy élelmezésünknek a zsiradékokban való megfogyatkozása szintén egyik ok az ál­talános idegesség növekedése körül. A hús és zsiradék a mai idők szellemi mun­­kássaira nézve nélkülözhetetlen táplálék, mihez képest ő erősen elítéli a vegetá­­riánokat. Népünk nem minden ösztön nélkül fogadja a húst egyedül kielégítő eledelnek és bizony lehetőleg zsírosan étkezik, a székely asszony a zsiradékot egyenesen „költségének nevezi és az eledelt szűken-szűznek, ha nem elég kövér. Azt is megrója Beard, hogy étkezé­sünkben határon túl szerepeltetjük az alkoholt, kávét, t­eát, melyek zsugori ta­karékosságot űznek a szervezetben, meg­lassítják az anyagcserét. Végül baj az, hogy folyton vétünk az állambeli szük­séglet ellen , holott étel, ital, álom , szük­séges a három. És kivált az utóbbi az, mi idegerőnk valódi megtakarító fölhal­mozója, mondhatni kincstárnoka. Élet­rendünk mesterkéltsége hanyatlást idéz elő idegzetünk tenyészetére nézve. (Folyt. köv.) Gazdasági előadások. A Kecskemét-vidéki Gazdasági Egye­sület részéről tartani rendelt népies gaz­dasági előadások folytatásául folyó évi február hó 3-án, vasárnap délután 3 óra­kor a Gazda­kör helyiségében, a követ­kező tárgyak tűzettek ki: 1. Czélszerű gazdasági építkezések kis gazdaságokban. Előadásra fölkéretett: Ottó Sándor, Kecskemét th. városi mérnök. 2. Elnöki előterjesztés több dolgokról. Az előadások nyilvánosak, ezekben való részvételre a gazdálkodással foglal­kozó összes lakosságot teljes bizalommal meghívja a Gazd. Egyesület Elnöksége. HÍMEK. •— január 31 — Bagi főjegyző betegsége. Köztisz­teletben álló főjegyzőnk iránt általános a részvét minden körben. Tegnap éjjel visszajött Budapestről, szombaton kell föl­­mennie ismét, hogy vasárnap Csapody István dr. az operác­iót végrehajthassa. Hetekig kell odafönt maradnia, azután idehaza kell mérsékelt világosságú szobá­ban hat hétig bent maradnia. Hosszú ideig nélkülözni fogjuk tehát az ő szak­tudását és nagy szorgalmát, munkabírását. — Répatermesztés. A vasvármegyei czukorgyár megbízásából a napokban Kecs­keméten járt Sipos L. felügyelő, aki ér­tesülvén arról, hogy az itteni termelők az általánosan elfogadott szerződés egyes pontozata ellen kifogást támasztottak, be­hozta a szerződési mintát a Gazda­kör helyiségébe és ott felolvasta, megmagya­rázta és jó részben m­ódosította. Kijelen­tette, hogy a szerződést csak egy évre kötik. Azért pedig, hogy a termelőközön­ség is, a gyár is teljes tájékozást nyerjen, hogy érdemes-e folytatni a termelést. A gyár kötelezi magát, hogy a termett ré­pát föltétlenül átveszi a termelőktől, te­kintet nélkül arra, hogy van e abban a kívánt czukortartalom. A termelők tehát semmi károsodásnak és semmi kellemet­lenségnek így kitéve nem lesznek. Ezek­nek a feltételeknek bejentése után idősb Szappanos Elek kinyilatkoztatta, hogy így próbát tesz. Ugyan­így nyilatkozott ott nyomban Széll János és ifj. Szappa­nos Elek. A gyár képviselője még tovább ment, fölajánlotta, hogy vizsgáltassák át a szerződést arra nézve is, hogy jogi te­kintetben nincsen-e kifogás ellene.­­ A Gazda­kör elnöksége e czélból Grasselli Miklós földm­­iskolai igazgatót fölkérte a szerződés áttekintésére, aki azt jelentette ki, hogy a feltételeket be lehet tartani. Zombory László városi főügyészt pedig arra kérte föl az elnökség, hogy jogi szempontból nincs-e kifogásolható benne ? Ilyen formán minden aggályt el lehet oszlatni és a magunk részéről is ajánljuk

Next