Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 118. szám

S Kesskemét, 1920. május 23. II. évfolyam, SIS. szám. Vasárnap ^ ^ ^ ^ ^ | ^ •• •mii . J-LJ55B5"1, ■ ■.■■ U HU ELŐFIZETÉSI ÁRA­­ ................ F­­3 évi*« ............. 120 korona. Negyed évre................................60 korona. Egy hóra .....................20 korona. Felelős szerk.­­ Dr. KISS ENDRE. Egyes szám­ára 1 korona. Megjelentik minden nap. Szerkesztőség­i III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal : Széchenyi-tér S. A Lélek eljövetele. „És mikor elérkeztek a pün­­köist napjai, mindnyájan e­g­y­­akarattal ugyanazon he­lyen valának ... és heteiének mindnyájan lélekkel.14 (Az apostolok cselekedetei.) A kereszténység ma a Lélek eljöve­telének f­nnepét ünnepli. Két ezredévvel ez­előtt történt, hogy pünkösd napján, mint a tűzláng, alászállott a Lélek és az uj keresz­tény község bátortalan tagjait fölerősítette Krisztus világhódításra hivatott eszméinek zászlósaivá. Csoda történt e napon. A fé­lénkek bátrakká, a kicsinyhitüek remény­kedőkké és a suttonfélék szorgosakká vál­tak. Elmentek a világnak mind a négy tája felé és hirdették az igazság halhatatlansá­gát. A Lélek pedig velük járt vala minden útjukban és beléjük öntötte titkos erőit, melyek a gyűlölködést szeretetre, a fönn­­héjázást alázatosságra változtatták. A keresz­ténység diadalmenetet tartott az egész vilá­gon. Értéket és értelmet adott az emberi életnek. Föltámasztotta az aláhanyatló tör­ténelmet és uj erőt öntött abba a haldokló világba, mely bűneit már sem elviselni, sem levetni nem tudta. Uj polgárosodási folyamatot indított meg az egyenlő egyéni szabadság és a nemzetiség elvének alapján. Ez a polgárosodási folyamat a harmadik ezredév küszöbén megroppant. A keresz­ténység nagyszerű alapeszméit kiforgatták eredeti értelmükből. Az államélet teljesen átalakult. A hatalmat mindenki szabadon befolyásolta és uralkodó planéta a népfel­­ség elve lett. Természetesen az egyenlőség azt jelentette, hogy a hatalmat gyakorló népakaratnak mindenki egyformán alá van rendelve. A nemzetiség gyönyörű elve utá­latos torzzá vált és egyenlő értelmű lett a népek olyan politikai és gazdasági szerve­zettségével, mely e népeket gépekké ala­kítja át és egyes-egyedül csak az anyagi sikert és haladást célozza. A harmadik ezerév küszöbén sorsdöntő feladatok előtt áll a kereszténység. A pün­kösdi lélek erejének most nagyot tévedett és vétkezett korunk felemelésével kell meg­küzdenie. Vissza kell fordítan­i a szavak ér­telmét ! Az emberiség haladásának szekerét az anyagiság útjairól a krisztusi jóság célja felé kell fordítani. Legyen szabadság! De ez a tehetséghez mért szabad egyéni érvé­nyesülést jelentse. Legyen egyenlőség! De csak azért, hogy mindenki hozzá tudjon jutni a szabadsághoz. Uralkodjék a nemzetiség gyönyörű elve ! Míg a nemzeti jellem önálló kifejtésére tö­rekszik. Azonban a túlzások kora lejárt. Láttuk, hogy a túlzások ellentmondásokba hajlanak. A szabadság és egyenlőség jel­szavaival folytatott lator vörös-zsidó uralom csak rabszolgaságot és egyenlő nyomorgást eredményezett. Hasonlókép vagyunk azzal a vasba-vértbe öltözött nacionalizmussal is, amelynek eszeveszett mámorában a győztes ántánt­ népek most hazánkat fojtogatják. A vakmerő kísérleteken túlestünk. Az emberi történelem csődbejutását csak úgy tudjuk elkerülni, ha visszatérünk a kereszténység ősi alapjaira és emberek, népek, társada­lom megtárják lelküket a Lélek előtt, aki­nek ma ünnepeljük eljövetelét. . Ez az egyetemes keresztény újjászü­letés dönget most mindenféle kaput és fa­lat. Az egész világ lázas vergődéssel vajú­dik. A forradalom szele végigsüvölt az egész földön, megrázza és porba dönti a rosszul rakott építményeket, de a kereszténység év­ezredes pillérei büszkén állják a vihart és emelt fővel várják az új hidak építését. Ezek a hidak embertől emberhez, földről az égbe vezetnek majd. Munkára hát építő­mesterek ! Itt, e kicsire szabott magyar földön most minden bús borús. Fáradt az ész, er­nyedtek az izmok és nincs sem ölés, sem ölelkezés, csak nagy, halotti, közömbös csönd. Pünkösd ünnepén kopogtat-e majd nálunk is a Lélek ? Ktt gyúladt ki az új csillag, mely népeket válthatott volna meg és vezérelhetett volna jobb útra, de a nagy­szerű magyar erőket vesszőfuttatásban her­dálták el és most tikkadt, epedő lélekkel várunk más, jobb sorsokra. Várjuk a pün­kösdi Lelket, aki majd lángra lobbant ben­nünket és kiemel a közömbösség és nem­törődömség sivárságából. Abban az esetben, ha mi is építő­ akaratra teszünk szert, bele­­kapcsolódunk abba a nagy világáramlatba, mely a világot megmenti. A magyarság és a kereszténység sorsa szerves kapcsolatban van egymással. A kereszténység új diadala a megegészségesedett magyarság diadalát is jelenti. A küzdelmeket egy akarattal vál­laljuk­­ ____________ fel. A borértékesítés kilátásai. A helyzet. Kecskeméten még mindig nagyobb bor­mennyiség van a termelők kezén, nemcsak a múlt, de az 1918-as évről is. A ter­méskilátásokat a sajtó sok helyütt, majdnem általánosan kitűnőnek tünteti fel. Akinek érdeke, hogy a bor árát lenyomja, nem szá­mít azzal, hogy májustól novemberig még hány éjszakát ér szabadban a termés, az a reményt biztos váltóként forgatja. Közben a borpiacon a forgalom megáll, az árak es­nek. A termelők nagy része kishitű, szük­ség nélkül piacra dobja készletét s ezáltal még jobban szorítja az árakat, a kereske­delem tartózkodik a vételtől, majd a vásár­lás teljesen beszűnik. A jelenség kezdete már látható nálunk is, sőt nálunk bizonyos okokból jobban, mint másutt. Tessék csak megkérdeni akármelyik borkereskedőt, szol­gál magyarázattal, amire azonban már előre megmondhatjuk, hogy nem az igazi ok. Az üzlettelenség oka. A szőlővirágzás idején a legbékésebb békében is üzlettelenség szokott beállani. A borok utóerjedésen mennek át, mely alatt a szállítás nem hat előnyösen a borra, a bornagykereskedelem pedig a terméskilátá­sokat igyekszik az összes borvidékekről be­érkezett jelentések alapján megállapítani, hogy esetleges kedvezőnek mutatkozó ter­més hírével az árakat a termelőnél lenyom­hassa, avagy pedig, ha általánosan rossz termés ígérkezik, a birtokában lévő nagy készletek árát és így saját nyereségét emel­hesse s az áremelést indokolhassa. A borpiac mai üzlettelensége azonban nemcsak ezen szokásos jelenségen alapszik, hanem sokkal mélyebb okai vannak. Ma­­gyarország jelenlegi politikai irányának le­törésére nemcsak a szabadkőműves-zsidó­­kommunista-szocialista világszervezet feszíti meg minden erejét, de a területrabló szom­szédok is elkövetnek mindent, hogy a ha­zafias irány fejlődése gátoltassék, mert jól tudják, hogy egy gazdaságilag erős és ha­zafias kis Magyarország nem sokáig ma­radhat meg a szűk keretekben. Az eszköz­ben nem válogatnak. Ezért karolják keb­lükre a csehek a hűtlen gaz hazaáruló Ká­rolyit, ezért ünnepük apostolként a romá­nok a magyarországi zsidóuralom szellemi előkészítőjét, Jászi-Jakabovics Oszkárt, akit, midőn még a Károlyi-kormány tagja volt, zsidó-vigécnek neveztek, mikor velük tár­gyalni akart. Ezért őrzik féltve Kun Bélát és gyil­kos társait az osztrákok és nem adják a magyar igazságszolgáltatás kezébe. A ma­gyarországi zsidók tele üvöltötték fajroko­naikat a fehér terrorral, pedig ezideig még egy milliomod rész bántódásuk sem esett, ahhoz képest, amit a magyar fajnak, a menekülők, a megkínzottak százezreinek szenvednie kell azért, mert a zsidó forra­dalmak Magyarország háromnegyed részét szabad prédává tették. Az eltiport magyarság jajkiáltása sü­ket fülekre talál s a bosszúért kiáltó fáj­dalmat a magyarság már már némán tűri. Az ő hazug üvöltésüket azonban meghall­ják a fajrokonok mindenütt és szervezked­nek. Szolgálnak mindenütt tanácscsal, itteni összekköttetéseik révén ismerik gazdasági viszonyaink minden csínját-binját. Jól tud­­ják a területrabló ellenségek is, hogy egy borkatasztrófa nagy csapás lenne a mai hazafias irányzatra. Az aknamunka Ausztriában vezetett először eredményre. Renner osz­trák-zsidó államkancellár, a magyar borra literenkint 14 bor. 40 fillér beviteli illetéket vettetett, ami a behozatalt már magában is megnehezíti. De tovább is mentek: keres­kedelmi szerződést kötött Ausztria Olasz­országgal, amely az olcsó és a mi boraink­kal minőségben nem vetekedhető olasz bor számára Ausztria piacát kedvező feltételek mellett nyitotta meg. A líra áresése pedig nagy bortételek behozatalára nyújthat alkal­mat. A faji szolidaritásnál fogva az osztrák zsidó borkereskedelem, mely eddig szük­ségletét Magyarországból fedezte, az olasz borokra vetette magát, bár híradásaink szerint az osztrák piacon még ez idő szerint érezhető az olasz bor versenye. Viszont igen komoly oldalról arról értesítenek, hogy az olasz bor versenyétől nincs mit tartanunk s az osztrák borvámot a bornagykereskedők érdekében hozták, hogy a meglévő nagy készletektől magas áron és versenytárs nélkül megsza­badulhassanak. Viszont a magyar bor árát a borkereskedők sztrájkja által lenyomják. Csehországban is csehül állunk. A gazdasági összeköttetés eddig is barátságtalan volt velük, most pe­dig 220 cseh korona, kb. 900 magyar korona beviteli vámot szednek május 10- től a magyar bor ht.-jétől. Így nincs kizárva, hogy a csehek politikai okokból szintén az olasz bor behozatalának egyengetik az utat. A többi piacok. Németország a vesztett háború keser­veit szenvedi, a bort fényűzési cikknek nyilvánította s a behozatalt inkább gátolja, mint sem elősegíti. A háború alatt a magyar bor piacot szerzett Svájcban, Hollandiában, Dániában és Svédországban. Ide azonban épp úgy, mint Németországba Ausztrián, illetve Cseh­országon keresztül megy az út. A csehek­­hez azonban szomorú tapasztalatok alapján mi vagont, mozdonyt csak úgy eresztünk be, ha ugyanannyit előzetesen ők hozzánk áttolnak. Németország sem áll velük barát­ságosabb lábon és így minden egyes szál­lítmány átvitele szinte leküzdhetetlen aka­dályokba ütközik. A kivitel itthoni akadályai. A fenti nehézségeken felül nem cse­kély akadályt okoz itthon az a kormány, rendelkezés, amely a kivitelt állami ellen­őrzés alá helyezi, hektóliterenként 200 bor. kiviteli vámot szed és kötelezte az exportőrt arra, hogy a bor árát idegen valutában az Osztrák-Magyar bank budapesti fiókjához szolgáltassa be. A kiviteli vám eltörléséről Szilády Károlyné dalestélye hétfőn d. u. 8 lírakor lesz az Új­ kollégiumb­an­.

Next