Kecskeméti Közlöny, 1920. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-04 / 177. szám

Kecskemét, 1920. augusztus 4. Szerda 21. évfelpm, 177. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖIN I as h ELŐFIZETÉSI ÁRA ■ ti n Felelős szerk.­­ Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség­i III. ker., Szabadság-tér ■ * ~ ” *?9 korona. Egyes szám éra 1 korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. íjjh*éra-*- — — — — 20 korona! Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. A Club kávéházi gyilkosság két vád­lottját, Ilii Lászlót és Balogh Bélát ma dél­előtt vallatták. Ilii nem katona, 22 éves, lopásért már büntetett, foglalkozásnélküli. Beismerik, hogy részük volt a verekedés­ben, de a gyilkosságról nem akarnak tudni. Budapest. Az Országos Iparbankból Stefanics István Ferenc tisztviselő egy mil­liót sikkasztott s mielőtt észrevették volna, feleségével és minden értéktárgyával együtt autón megszökött József téri lakásáról. Folyik a lengyel hadsereg újjászer­vezése. Varsóból jelentik, hogy a lengyel hadsereg nagyarányú átszervezése sikeresen folyik. A jelek azt mutatják, hogy a vörö­sök a Narev partján készülnek Varsó felé nagy offensívára. Romanovszky a lengyel vezérkar főnöke kijelentette, hogy a hely­zet igen lényegesen javult és hogy nyugod­tan és elég erővel állhatnak az oroszok elé. A lengyel kormány proklamációban adta tudtul, hogy tisztességes békét akar, de en­nek feltétele, hogy mindenki, különösen a parasztok hűséggel, híven teljesítsék kirótt kötelességüket. ________________ A felvételi vizsga és a létesítendő fiú polgári iskola. A lalainer pályák már ezelőtt is túl­zsúfolva voltak, ez a túlzsúfoltság azonban igazán csak prost érezteti keserves gyümöl­cseit, most amikor Csonka-Magyarország le­hetetlen pénzügyi és gazdasági helyzete exi­stenciájuk alapjait kezdi ki. Ilyen viszo­nyok mellett a teljes szükségessége meg­van annak, hogy mesterséges eszközökkel zárják el ezeket a pályákat a megfelelő te­hetség híján oda tóduló ifjúság előtt. Ez a tendenciája a most elrendelt felvételi vizs­gálatnak, amelyhez ezentúl a középiskolába lépést kötik. Ezzel útját vágjuk annak, hogy a középiskolába oda nem való gyengébb tehetségek kerüljenek. A felvételi vizsgálat azonban csak fél­intézkedés. Mert a felvételi vizsgának minden­képen kívánatos szigorú keresztülvitele által előáll az a lehetetlen helyzet, hogy például nálunk Kecskeméten, ahol fiú polgári iskola nincs, ott a szigorúan vett felvételi vizsgá­lattal a középiskolából kirekesztett ifjúság minden alaposabb szellemi útravaló nélkül kénytelen rálépni az iparos, kereskedő, vagy a különféle munkáspályákra. Ez pedig a legszerencsétlenebb megoldás lenne, hiszen nemcsak az a cél, hogy a szellemi proleta­­riátust megakadályozzuk, hanem hogy ez­zel kapcsolatban intelligens, műveit, szak­májában kiváló iparos-, kereskedő- és mun­kásosztályt neveljünk. Ehhez a neveléshez pedig elengedhetetlenül szükséges a négy polgári iskola sikeres elvégzése. Ez a leg­kevesebb, mit az iparos-, kereskedő- és a különféle munkáspályákra lépő fiatalságtól megkövetelünk, hiszen még csak azután jö­hetnek a különböző szakiskolák, amit nekik el kell végezniük, ha azt nem akarják, hogy megint csak olyanok legyenek az állapotok, mint nem is olyan régen, amikor a kétség­­beesett apa azzal fenyegette meg gyenge tehetségű és hanyag fiát, hogy csak tanul­jon valahogy, különben inasnak adják. A felvételi vizsga elrendelésével egy­idejűleg gondoskodni kellett volna fiú pol­gári iskolák felállításáról, már ott, ahol ed­dig nem volt, különben a felvételi vizsga behozatalából több kár lenne mint haszon. Ezért semmiképen sem lehet kitérni ez elől a követelmény elől, hogy fiú polgári iskolát kell létesíteni. De minél előbb. A csizma meg a búza. Miért nem esnek a kecskeméti árak ? Ha végigsétál az ember egy hetivá­sáron, láthat és kaphat mindent, ami szeme­­szája megkíván; élelmi cikkek, főzelékek, zöldségfélék, tej, tejtermékek, húsáruk, zsír, szalonna, kenyér van elég s olyan mennyi­ségben, hogy békevilágban sem volt több. Ipari cikkekben is nagy a kínálat, a vásárló közönség válogathat a kedve szerint; ruha, fehérnemű, csizma sok van a kirakodó vá­sáron, csak a vevők nem nagyon tolonga­nak a szabók, csizmadiák sátorai körül. Mostanában a termelők nem igen isznak áldomást a jó vásárokra s az iparosok sem örülhetnek áruik jó kelendőségének.­­ Na­gyon magasak az árak, a vásárló közönség nem tudja azokat megfizetni. A kenyér ára hónapok óta ugyanaz, egyéb élelmi cikkek árában sem mutatkozik jelentősebb esés. A termelő nem adja el a terményét, ha az árán nem veheti meg azt, ami neki kell. A gyümölcsöt le sem szedi a fáról, ha nem kaphatja meg a kívánt árat érte. Az iparos­ember pedig úgy szabja meg munkája dí­ját, hogy abból a békeviszonyoknak meg­felelően élhessen, illetve munkadíja s az élelmi és egyéb szükségleti cikkek árai egy­mással körülbelül arányban álljanak. „Majd ha olcsóbb, lesz a csizma, ol­csóbb lesz a búza is!" — mondja a ter­melő. „Ha majd olcsóbb lesz a megélhetés, én is olcsóbban dolgozom . . .!“ — mondja rá az iparos. Egyik sem akar engedni s a magas árak erősen tartják magukat. Kezünkbe került a cipész- és csizma­dia szakosztály hivatalos árkiszámítása az 1920. évi jun.­l­i árak szerint. Az alább közölt anyagárak ma is nagyobbrészt ér­vényben vannak, az egyes cikkek áraiban mutatkozó eltérés jelentéktelennek mond­ható. A bőrárakban ugyan a közel­jövőben nagy eséseket várhatunk éppen a budapesti árzuhanások következtében, de a kecske­méti cipész- és csizmadiamesterek, saját ki­jelentéseik szerint, nincsenek abban a hely­zetben, hogy portékáik anyagát olcsóbban szerezhessék be. Itt közöljük a hivatalos ármegállapí­tást, mibe kerül egy pár csizma: Árkiszámitás 1920. évi június 1-i ink szerint: jó minőségű box-, vikszes-, vagy száraz borjú-bőrből raktárra készült csizmáról: anyaghulladék 114 60 , 2407-20 K 25 */o polgári, haszon 601-80,, Csizma ára: 3009-1 K Megjegyzés: Megrendelésre mérték után készülő munkák 10 %-kal drágábbak. Az ármegállapítás 25%-os polgári ha­szon fejében 601 kor. 80 fillért számít fel, de ha a mester maga csinálja a felső és alj­ munkát, ezért is 280 koronát kap, így egy mester összesen 861 kor. 80 fillért kap egy pár vásári csizma elkészítéséért, mely összeghez joggal vehetjük az anyaghulladék címén felszámított 1,14 koronát hiszen az anyagot már egyszer megfizettette, amiből a hulladék megmarad, annak értékét tehát nem hozzáadni, de levonni kellene. Számít­sunk 300 munkanapot egy évre s egy ipa­rosra évenként 90 pár elkészített csizmát amit kényelmesen megcsinálhat, így egy önállóan dolgozó cipész vagy csizmadia évi keresete 89.622 koronát tesz ki. Ezen ki­mutatott összeg 1 személyre és 8 órás napi munkaidőre van kiszámítva ! Ha számításba vesszük, hogy a bolt­bér, világítás, fűtés, a beszerzett anyagkész­letbe és a szerszámba fektetett tőke kamata, adó stb. egy esztendőben a mai árak mel­lett sem tehet ki 24 ezer koronát, marad kereset a mester és családja fentartására 65.000 korona. Úgy véljük, ez kissé magas összeg s ma, mikor a fogyasztók nagy része nélkülöz, talán kevesebbel is be lehet érni. Meg azután javítás munka is akad, ha tehát az úton nem keresnek is annyit, az nem volna baj. A vigasztaló az egészben csak az, hogy a mesterek józanabb része maga sem tartja az árszabályt s olcsóbban dolgozik, így talán majd meg is esik a csizma és cipő ára s utána másé is. 7 quadrat bőr á 160 „ 1120 — K 60 dkg. talpbőr á 460 „ 276'— „ 20 „ sarokbőr á 350 . 70­— „ 15 . kéregbőr á 350 . 52 50 „ 15 „ talpbélés á 350 „ 42­50 . 10 „ lágyék- és bab­bőr á 350 м 351— „ 6 . talpráma á 850 „ 21'— . 40 „ birkabőr (fej- és szárbélésnek) á 500 K 200'— „ 1/2 quadrat kéregbőr á ICO . 50‘— , Keményvászon szárhoz 30 — „ 125 cm. húza 20'— . 25 dkg. arany (búza) csiriz á 840 „ 60'— . Szegőbőr 10 — „ Szurok és fonál 5 — „ Viaszk, pulitur, tinta apretur, spiritusz, üvegcserép, üvegpapír, gummidragant 122­— „ Faszeg, siffni és drótszeg 5­60 „ 10 m. erős cérna 4­— „ Felsőrész munkadíja 130 — „ Alj munkadija 150­— „ Önköltség (készpénzkiadás) 2292 60 K 5 % üzemköltség, veszteségszámla és Rendezi!) a rokkantilletmények kifizetését. A hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák illetményügyeit intéző Katonai Rokkantellátási Hivatal budapesti központ­jába, az V. kerületi Fálk Miksa­ utca 9. sz. alatt levő laktanyába költözött és működé­sét ismét megkezdte. Az ügyek elintézésének gyorsítása érdekében illetékes helyről a kö­vetkezőket közüik: Azok a vidéki hadirokkantak, akik idő­legesen lettek ellátva és a nyugdíjilletmé­­nyek odaítélésének ideje lejárt, vagy a le­járathoz közeledik, nehogy nyugdíj nélkül maradjanak, mielőbbi felülvizsgáltatás végett forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes nyilvántartó tiszthez, vagy ha ez még nem volna kinevezve, a legközelebbi vármegyei katonai parancsnoksághoz. Azok a rokkantak akik illetményeiket nem kapják rendesen, panaszukat adják elő az elöljáróságnál, amely azt hivatalos levelezőlapon minden pana­szosra nézve külön-külön a Katonai Rokkant­ellátási Hivatal (röviden R. E. H.) 4-ik osz­tályának tudtul adja. Ezen a levelezőlapon a rokkant I. P. (számfejtési lap) száma ok­­vetetlenül közlendő. Azok, akik illetményt még egyáltalán nem kaptak, bár felülvizsgálatuk már leg­alább két hó előtt megtörtént, panaszukkal forduljanak az elöljárósághoz, amely arról jegyzőkönyvet vesz fel és igazolási záradék­kal ellátva a K. E. H. I. osztályához beküldi. Az özvegyek és árvák ügye, akikről a kimutatás és iratok az elöljáróság által an­nak idején Bécsbe vagy Budapestre már régebben fel lettek terjesztve, de részükre kiutalás nem történt, minden özvegyre, ár­vára nézve külön-külön a bécsi magyar ki­rályi katonai missziónál, illetve a K. E. H. 3. osztályánál — az annak idején történt be­­küldésre vonatkozó adatok feltüntetése mel­lett — szintén hivatalos levelezőlapon sür­getendő az elöljáróságok által. Az említett missziónak szóló levelezőlapok összegyűjtve egy megcímzett borítékba teendők és szin­tén a K. E. H. 3. osztályához küldendők, amely azt futárpostával továbbítja.

Next