Kecskeméti Közlöny, 1920. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-04 / 177. szám
Kecskemét, 1920. augusztus 4. Szerda 21. évfelpm, 177. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖIN I as h ELŐFIZETÉSI ÁRA ■ ti n Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság-tér ■ * ~ ” *?9 korona. Egyes szám éra 1 korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. íjjh*éra-*- — — — — 20 korona! Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. A Club kávéházi gyilkosság két vádlottját, Ilii Lászlót és Balogh Bélát ma délelőtt vallatták. Ilii nem katona, 22 éves, lopásért már büntetett, foglalkozásnélküli. Beismerik, hogy részük volt a verekedésben, de a gyilkosságról nem akarnak tudni. Budapest. Az Országos Iparbankból Stefanics István Ferenc tisztviselő egy milliót sikkasztott s mielőtt észrevették volna, feleségével és minden értéktárgyával együtt autón megszökött József téri lakásáról. Folyik a lengyel hadsereg újjászervezése. Varsóból jelentik, hogy a lengyel hadsereg nagyarányú átszervezése sikeresen folyik. A jelek azt mutatják, hogy a vörösök a Narev partján készülnek Varsó felé nagy offensívára. Romanovszky a lengyel vezérkar főnöke kijelentette, hogy a helyzet igen lényegesen javult és hogy nyugodtan és elég erővel állhatnak az oroszok elé. A lengyel kormány proklamációban adta tudtul, hogy tisztességes békét akar, de ennek feltétele, hogy mindenki, különösen a parasztok hűséggel, híven teljesítsék kirótt kötelességüket. ________________ A felvételi vizsga és a létesítendő fiú polgári iskola. A lalainer pályák már ezelőtt is túlzsúfolva voltak, ez a túlzsúfoltság azonban igazán csak prost érezteti keserves gyümölcseit, most amikor Csonka-Magyarország lehetetlen pénzügyi és gazdasági helyzete existenciájuk alapjait kezdi ki. Ilyen viszonyok mellett a teljes szükségessége megvan annak, hogy mesterséges eszközökkel zárják el ezeket a pályákat a megfelelő tehetség híján oda tóduló ifjúság előtt. Ez a tendenciája a most elrendelt felvételi vizsgálatnak, amelyhez ezentúl a középiskolába lépést kötik. Ezzel útját vágjuk annak, hogy a középiskolába oda nem való gyengébb tehetségek kerüljenek. A felvételi vizsgálat azonban csak félintézkedés. Mert a felvételi vizsgának mindenképen kívánatos szigorú keresztülvitele által előáll az a lehetetlen helyzet, hogy például nálunk Kecskeméten, ahol fiú polgári iskola nincs, ott a szigorúan vett felvételi vizsgálattal a középiskolából kirekesztett ifjúság minden alaposabb szellemi útravaló nélkül kénytelen rálépni az iparos, kereskedő, vagy a különféle munkáspályákra. Ez pedig a legszerencsétlenebb megoldás lenne, hiszen nemcsak az a cél, hogy a szellemi proletariátust megakadályozzuk, hanem hogy ezzel kapcsolatban intelligens, műveit, szakmájában kiváló iparos-, kereskedő- és munkásosztályt neveljünk. Ehhez a neveléshez pedig elengedhetetlenül szükséges a négy polgári iskola sikeres elvégzése. Ez a legkevesebb, mit az iparos-, kereskedő- és a különféle munkáspályákra lépő fiatalságtól megkövetelünk, hiszen még csak azután jöhetnek a különböző szakiskolák, amit nekik el kell végezniük, ha azt nem akarják, hogy megint csak olyanok legyenek az állapotok, mint nem is olyan régen, amikor a kétségbeesett apa azzal fenyegette meg gyenge tehetségű és hanyag fiát, hogy csak tanuljon valahogy, különben inasnak adják. A felvételi vizsga elrendelésével egyidejűleg gondoskodni kellett volna fiú polgári iskolák felállításáról, már ott, ahol eddig nem volt, különben a felvételi vizsga behozatalából több kár lenne mint haszon. Ezért semmiképen sem lehet kitérni ez elől a követelmény elől, hogy fiú polgári iskolát kell létesíteni. De minél előbb. A csizma meg a búza. Miért nem esnek a kecskeméti árak ? Ha végigsétál az ember egy hetivásáron, láthat és kaphat mindent, ami szemeszája megkíván; élelmi cikkek, főzelékek, zöldségfélék, tej, tejtermékek, húsáruk, zsír, szalonna, kenyér van elég s olyan mennyiségben, hogy békevilágban sem volt több. Ipari cikkekben is nagy a kínálat, a vásárló közönség válogathat a kedve szerint; ruha, fehérnemű, csizma sok van a kirakodó vásáron, csak a vevők nem nagyon tolonganak a szabók, csizmadiák sátorai körül. Mostanában a termelők nem igen isznak áldomást a jó vásárokra s az iparosok sem örülhetnek áruik jó kelendőségének. Nagyon magasak az árak, a vásárló közönség nem tudja azokat megfizetni. A kenyér ára hónapok óta ugyanaz, egyéb élelmi cikkek árában sem mutatkozik jelentősebb esés. A termelő nem adja el a terményét, ha az árán nem veheti meg azt, ami neki kell. A gyümölcsöt le sem szedi a fáról, ha nem kaphatja meg a kívánt árat érte. Az iparosember pedig úgy szabja meg munkája díját, hogy abból a békeviszonyoknak megfelelően élhessen, illetve munkadíja s az élelmi és egyéb szükségleti cikkek árai egymással körülbelül arányban álljanak. „Majd ha olcsóbb, lesz a csizma, olcsóbb lesz a búza is!" — mondja a termelő. „Ha majd olcsóbb lesz a megélhetés, én is olcsóbban dolgozom . . .!“ — mondja rá az iparos. Egyik sem akar engedni s a magas árak erősen tartják magukat. Kezünkbe került a cipész- és csizmadia szakosztály hivatalos árkiszámítása az 1920. évi jun.li árak szerint. Az alább közölt anyagárak ma is nagyobbrészt érvényben vannak, az egyes cikkek áraiban mutatkozó eltérés jelentéktelennek mondható. A bőrárakban ugyan a közeljövőben nagy eséseket várhatunk éppen a budapesti árzuhanások következtében, de a kecskeméti cipész- és csizmadiamesterek, saját kijelentéseik szerint, nincsenek abban a helyzetben, hogy portékáik anyagát olcsóbban szerezhessék be. Itt közöljük a hivatalos ármegállapítást, mibe kerül egy pár csizma: Árkiszámitás 1920. évi június 1-i ink szerint: jó minőségű box-, vikszes-, vagy száraz borjú-bőrből raktárra készült csizmáról: anyaghulladék 114 60 , 2407-20 K 25 */o polgári, haszon 601-80,, Csizma ára: 3009-1 K Megjegyzés: Megrendelésre mérték után készülő munkák 10 %-kal drágábbak. Az ármegállapítás 25%-os polgári haszon fejében 601 kor. 80 fillért számít fel, de ha a mester maga csinálja a felső és alj munkát, ezért is 280 koronát kap, így egy mester összesen 861 kor. 80 fillért kap egy pár vásári csizma elkészítéséért, mely összeghez joggal vehetjük az anyaghulladék címén felszámított 1,14 koronát hiszen az anyagot már egyszer megfizettette, amiből a hulladék megmarad, annak értékét tehát nem hozzáadni, de levonni kellene. Számítsunk 300 munkanapot egy évre s egy iparosra évenként 90 pár elkészített csizmát amit kényelmesen megcsinálhat, így egy önállóan dolgozó cipész vagy csizmadia évi keresete 89.622 koronát tesz ki. Ezen kimutatott összeg 1 személyre és 8 órás napi munkaidőre van kiszámítva ! Ha számításba vesszük, hogy a boltbér, világítás, fűtés, a beszerzett anyagkészletbe és a szerszámba fektetett tőke kamata, adó stb. egy esztendőben a mai árak mellett sem tehet ki 24 ezer koronát, marad kereset a mester és családja fentartására 65.000 korona. Úgy véljük, ez kissé magas összeg s ma, mikor a fogyasztók nagy része nélkülöz, talán kevesebbel is be lehet érni. Meg azután javítás munka is akad, ha tehát az úton nem keresnek is annyit, az nem volna baj. A vigasztaló az egészben csak az, hogy a mesterek józanabb része maga sem tartja az árszabályt s olcsóbban dolgozik, így talán majd meg is esik a csizma és cipő ára s utána másé is. 7 quadrat bőr á 160 „ 1120 — K 60 dkg. talpbőr á 460 „ 276'— „ 20 „ sarokbőr á 350 . 70— „ 15 . kéregbőr á 350 . 52 50 „ 15 „ talpbélés á 350 „ 4250 . 10 „ lágyék- és babbőr á 350 м 351— „ 6 . talpráma á 850 „ 21'— . 40 „ birkabőr (fej- és szárbélésnek) á 500 K 200'— „ 1/2 quadrat kéregbőr á ICO . 50‘— , Keményvászon szárhoz 30 — „ 125 cm. húza 20'— . 25 dkg. arany (búza) csiriz á 840 „ 60'— . Szegőbőr 10 — „ Szurok és fonál 5 — „ Viaszk, pulitur, tinta apretur, spiritusz, üvegcserép, üvegpapír, gummidragant 122— „ Faszeg, siffni és drótszeg 560 „ 10 m. erős cérna 4— „ Felsőrész munkadíja 130 — „ Alj munkadija 150— „ Önköltség (készpénzkiadás) 2292 60 K 5 % üzemköltség, veszteségszámla és Rendezi!) a rokkantilletmények kifizetését. A hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák illetményügyeit intéző Katonai Rokkantellátási Hivatal budapesti központjába, az V. kerületi Fálk Miksa utca 9. sz. alatt levő laktanyába költözött és működését ismét megkezdte. Az ügyek elintézésének gyorsítása érdekében illetékes helyről a következőket közüik: Azok a vidéki hadirokkantak, akik időlegesen lettek ellátva és a nyugdíjilletmények odaítélésének ideje lejárt, vagy a lejárathoz közeledik, nehogy nyugdíj nélkül maradjanak, mielőbbi felülvizsgáltatás végett forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes nyilvántartó tiszthez, vagy ha ez még nem volna kinevezve, a legközelebbi vármegyei katonai parancsnoksághoz. Azok a rokkantak akik illetményeiket nem kapják rendesen, panaszukat adják elő az elöljáróságnál, amely azt hivatalos levelezőlapon minden panaszosra nézve külön-külön a Katonai Rokkantellátási Hivatal (röviden R. E. H.) 4-ik osztályának tudtul adja. Ezen a levelezőlapon a rokkant I. P. (számfejtési lap) száma okvetetlenül közlendő. Azok, akik illetményt még egyáltalán nem kaptak, bár felülvizsgálatuk már legalább két hó előtt megtörtént, panaszukkal forduljanak az elöljárósághoz, amely arról jegyzőkönyvet vesz fel és igazolási záradékkal ellátva a K. E. H. I. osztályához beküldi. Az özvegyek és árvák ügye, akikről a kimutatás és iratok az elöljáróság által annak idején Bécsbe vagy Budapestre már régebben fel lettek terjesztve, de részükre kiutalás nem történt, minden özvegyre, árvára nézve külön-külön a bécsi magyar királyi katonai missziónál, illetve a K. E. H. 3. osztályánál — az annak idején történt beküldésre vonatkozó adatok feltüntetése mellett — szintén hivatalos levelezőlapon sürgetendő az elöljáróságok által. Az említett missziónak szóló levelezőlapok összegyűjtve egy megcímzett borítékba teendők és szintén a K. E. H. 3. osztályához küldendők, amely azt futárpostával továbbítja.