Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

Kecskemét, 1921. február 24. Csütörtök, ül. éjt. 44. sz. Ara 2 korona. ELŐFIZETÉSI Anfti faialfi» uaFk. t O»*. KISS ENDRE. SsapkcuMaég­i III. ksz.g Szabadság-fér Föi^Arra* — — — — ~ 140 korona! ózó*» éra 2 korona. I. vám, II. emelet, S­ajtó. Telefon 120. Negyed évre - - - (20 koroné! «a*fala»ik et innen nap «(adóhivatal­i Széchenyi-tép ). TELEFON-TÁVIRAT. S április végéra Mszöl sí az új vdt. London. A Manchester Guardian írja :­­ A londoni értekezlet azzal kezdődik, hogy a tárgyaló felek véleményében nyílt szaka­dás állott be: Franciaország és Olaszor­szág szembekerülnek Nagybrittanniával.­­ Az angol képviselők nem hajlandók a sévresi szerződést területi tekintetben módosítani, míg a franciák és az olaszok a megváltoz­tatás mellett vannak. Kopenhága. A moszkvai Pravela, a szovjet kormány hivatalos lapja, egyik cik­kében rámutat arra, hogy Oroszország és Lengyelország között elkerülhetetlen a há­ború. Róma: Az olasz kormány elhatározta, hogy Triesztet szabad kikötővé nyilvánítja. Budapest. A nyugatmagyarországi kér­désben az osztrák kormánnyal megindult tárgyalásokat a napokban folytatja az e célból megbízott magyar küldöttség. Eze­ket a részletes tárgyalásokat ama irányel­vek alapján folytatják, amelyeket Gratz Gusz­táv külügyminiszter legutóbbi bécsi tartóz­­kodása alatt Mayr kancellárral megállapított. A rendőrség és a sajtó. A kecskeméti rendőrség és lapunk ál­landóan szoros együttműködésben dolgozott a közrend, a közbiztonság és a személy és vagyonbiztonság érdekében. Eddig a nyil­vánosságnak joga volt hozzá, hogy tájéko­zódjék: mint védi a rendőrség a rendet és mint őrködik a közbiztonság fölött. A kecs­keméti államrendőrség és a sajtó között ebben a tekintetben olyan szoros kapcsolat jött létre, mint talán sehol a vidéken. Ahol csak a nyomozás érdeke megengedte, vagy ahol a sajtó a bűnesetek nyilvánosságra hozásával elősegíthette a rendőrség műkö­dését, még be nem fejezett bűnesetekről is informálhattuk az olvasó­közönséget. A bel­ügy­miniszter egy nem­régiben kiadott ren­deletében az egész országban meg­oltotta a rendőrhatóságoknak, hogy olyan bűnügyeket hozzanak nyilvánosságra, amelyekben a nyo­mozást még nem fejezték be. Ezt a rende­letet a kerületi főkapitányságok többféleké­­rán értelmezik. Egyes vidéki vá­rsokban teljesen ki akarják zárni a nyilvános­ságot a rendőrségről. Más helyen kiadnak be nem fejezett bűnügyeket is, ha a rendőr­ség véleménye szerint a sajtó megkönnyít­heti a rendőrség munkáját. Nem­ lehet két­ségünk az iránt, hogy az utóbbi esetben jár el a rendőrség hivatásának megfelelően. Kecskeméten az államrendőrség továbbra is hivatásának magaslatán áll, így, ha lapunk rendőri híveinek száma csökken is és ha egyes esetekben idő előtt nem is tájékoztat­hatjuk az olvasóközönséget, bízhatunk ab­ban, hogy a sérelmes rendelet m­egváltoz­tatásáig is együtt­működhetünk a közbiz­tonság, a rend, a személy és vagyonbizton­­ság érdekében. — Pest megye tiltakozása a várme­gyei reform ellen. Pest vármegye törvény­hatósági bizottsága tegnap délelőtt 10 óra­kor ülést tartott, hogy tiltakozását fejezze ki a tervezett vármegyei reform ellen. A vármegye főjegyzője határozati javaslatot terjesztett be, amely kimondja, hogy Pest­megye a vármegyék szervezetének megboly­gatását veszedelemnek tartja és állást fog­lal az önkormányzat módosítása ellen. A határozati javaslathoz Patay Tibor volt fő­ispán és Weichert Miklós bizottsági tag szólottak hozzá. Húsz milliárdnyi összegnek megfelelő bankjegyet nyomtak.­­ A bankok már­ciusban fizetik be a vagyonváltságot A pénzügyminiszter a küszöbön álló pénzügyi intézkedésekről informálta a kép­viselőket Nyilatkozatát alább közöljük. A bankjegykicserélésről kijelentette, hogy április 28 ára készül el a magyar kor­mány által megrendelt bankjegymennyiség és májusban megkezdődik a lebélyegzett osztrák magyar bankjegyek kicserélése. Tizenöt mil­liárdra számítják a kicserélésre kerülő bank­­jegymennyiséget, előrelátásból azonban­­5 milliárddal többet, vagyis húsz milliárdnyi összegnek megfelelő bankjegyet nyomtak. A kicserélésnél — mint már megírtuk — öt százalék levonást eszközöl, de ez az öt százalék csak meghatározott időre szól. Ké­sőbb 15, 20 és 30 százalék lesz a levonás. A pénzkicserélés november végére befeje­ződik és ettől az időtől kezdve a lebélyeg­zett osztrák-magyar bankjegyek érvényüket vesztik. A kicserélést a bankok végzik. A bankok részvényei után vagyonváltság cí­mén beszolgáltatásra kerülő 5 milliárdnyi összeget márciusban kapja meg az állam. A birtokosok ugyancsak 5 mil­iárdra tehető vagyonváltságukat szeptemberben fizetik be. Dömütöör Pál nagyszerű adománya, 8 drb háztelek hadováknak. Dömötör Pál földbirtokos az áldozat­­készségnek és önzetlen magyarságának olyan nagyszerű tanujelét adta, ami a nehéz na­pokban példaképen ragyoghat a tehetősek elé. A tulajdonát képező úgynevezett tégla­gyári földeken, a Máriaváros mellett elte­rülő háztelkekből 8 drbot adományozott a város közönségének azzal a kikötéssel, hogy azok egy-egy érdemes és szegény, a világ­háborúban hősi halált halt kecskeméti ka­tona árváinak adassanak át. A háztelkek fölött a városi tanács ren­delkezik. Felhívja tehát az érdekelteket, hogy a házhelyek kiadása iránti kérelmei­ket március 15 ig a városi iktató hivatalnál nyújtsák be. A kérelmezésnél hiteles okmá­nyokkal igazolandó: 1. hogy tényleg hadi­árva e? 2. vagyoni állapot, 3. életkor és családi körülmények. A városi tanács már most jelzi, hogy ezek a házhelyek olyan telekkönyvi korlá­tozással adatnak át, hogy azok az átadás­tól számított 50 éven belül élők közötti vagyonátruházás tárgyát nem képezhetik. A hadicsalók statisztikája. A zsidóság számarányát sokszorosan felülmúló módon vett részt a hadicsalá­­sokban Tom­csányi Vilmos Pál igazságügymi­niszter a nemzetgyűlés hétfői ülésén ter­jesztette elő a hadicsalók statisztikáját. Eszerint a hadiszállításokból kifolyó­lag eljárást indítottak 1097 esetben. A meg­szállás folytán az eljárás lefolytatása korlá­tozva volt és így a hivatalos adatok 529 esetben állanak rendelkezésre 1018 terhelt ellen. Már most tekintetbe véve azt, hogy a zsidó faj Magyarországon 5 százalékot tesz ki, a lefolytatott vizsgálatok részletes vallási és faji statisztikájának adatai a kö­vetkezők : Vallás szerint 1018 terhelt közül zsidó 741, keresztény 277. Faj szerint zsidó 741, magyar 171, egyéb 106. Jogerősen el­itéltek vallás szerint 156 zsidót, 55 keresz­tényt. Faj szerint 156 zsidót, 45 magyart, 10 más nemzetiségűt. Ezek a számadatok tehát minden két­séget kizárólag igazolják, hogy a zsidóság számarányát sokszorosan felülmúló módon vett részt a hadicsalásokban, ugyanakkor, midőn számarányát megközelítő módon sincs képviselve a front statisztikájában. Még meg­­döbbentőbbé teszi ezt a statisztikát az igaz­­ságügyminiszter kommentárja, amely szerint a keresztén­y terheltek száma csupán azért érte el a feltüntetett arányt, mert a rossz időjárás folytán gyakran megrothadt széna­mennyiségeket újból be kellett szállítani. E körül merültek fel differenciák a hadügyi kormányzat és a szállítók között és igen sok esetben az eljárás megindítása is erre a körülményre vezethető vissza. Elveszett nemzeti vagyon. Irta: Tóth Jósáét. Befejező közlemény. A szőlőgazdaság terméke a szűrt bor s természetszerű folyománya a borkezelés. Ami a szüretelés idejét illeti, azt tapasztal­juk, hogy szőlősgazdáink inkább mennyi­ségre dolgoznak, mint minőségre s ez he­lyes is, mert a borárak különbözete nálunk még nem áll arányban a terméstöbblettel. De ha már a szőlősgazda nem adja el a kiforrott mustját, hanem megtartja, akár ab­ból a szempontból, hogy jobb árakat vár, akár azért, mert a már meglevő hordóanya­­gát ki akarja használni, akkor úgy a saját, mint a köz érdekében, úgy mondjam, köte­lessége arra ügyelni, hogy borai egészsé­gesen meg is maradjanak. Mert ha a ke­reskedő kész bort vásárol, akkor megköve­teli azt, hogy piacképes legyen az, vagy legalább is olyan állapotban, hogy annak bizonyos leküzdhető betegségeit helyre­hozhassa. Az elhanyagolt bérkezelésnek első­sorban a tulajdonos vallja kárát, másod­sorban a közönség, mert ugyanazért a bér­ért, ha az kissé több munkával, jobban mondva gonddal van kezelve, sokkal ma­gasabb árat érünk el, mintha annak helyes kezelésével keveset törődünk. Annál is in­kább fontos ez, mert alig van más kiviteli cikkünk ma s ha bár mennyiségre dolgo­zunk is, de mennyivel több érték jön be az országba, ha kész borainkat jóságához mér­ten tudják értékesíteni. Ha figyeljük állattenyésztésünket, jó­­szágállományunkat, annak kezelését, tartá­sát, rájövünk ott is, hogy mily nagy érté­kek kallódnak el megtérítés nélkül. Igaz, hogy itt már amellett, hogy a kezelés, gon­dozás semmiféle munkatöbblettel nem jár, de a befektetések határoz­ottan megnöveked­nek, igen, de a befektetések meg is hozzák a maguk gyümölcsét. Vegyük befektetésnek már azt is, hogy jószágainkat jól takarmányozzuk, nemcsak a munka ideje alatt, hanem teszem azt a telelő marhákat is. A telelő növendékjó­szágainknak, ha aránylag kissé jobb és több takarmányt juttatunk, hamarabb kinövik ma­gukat, hamarabb jutnak abba az állapotba, hogy azokat a gazdaságban megfelelő célra felhasználhassuk. Ugyanegy jószágot etetünk, akár rossz az, akár jó kondícióban­­van, a munka ugyanegy vele, csupán takarmányt igényel valamivel többet és jobbat s az eredményt minden bizonnyal megtaláljuk a gyorsabb fejlődésben. Szintúgy van ez vemhes jószágaink­nál, amelyek kiadós takarmányozását szük­ségessé teszi még a magzat is, amelynek .a táplálására szintén szükséges bizonyos meny- •. % * nyiségü takarmánnyal többet juttatnunk .* & a°

Next