Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-12 / 81. szám

Kecskemét, 1921. április 12. ELŐFIZETÉS J­ARAI fitty övre — — — - — 480 korona. fél évre —— — — — — 140 korona. Negyed évre — — •- )*o korona. rAra 2 korona. Betel«» csork. • »r. »138 ENDRE Kgyo* ok­öny­éra 8 korona. Oagjalaalk­o­ a»*» «aa Kedd, III. évf. 81. az. IxerkasxiAaig i 019. ke r., 8xnhad«ae-Ur I. uáini, 9­. inn*l»r, 8 »­M. Telefon 12®. Riatad Hivatal • Stxeehonwi • tel* B. telefon-távirat. Washington. A New York Telegraph jelenti: Harding elnök új világbékekonfe­renciet akar összehívni Washingtonba, nem ismeri el a Páris külvárosaiban meg­kötött békeszerződéseket s a nemzetek meg­egyezése alapján akar új békét létrehozni. A francia kormány Vivianit Washingtonba küldte, hogy Hardingot eltérítse szándé­kától. Budapest. Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter kijelentette, hogy lemond, ha a válság sokáig tart, nem hajlandó pénzügyi politikáját veszélyeztetni. Budapest. A kormányválság teljes megoldását péntekre várják. Budapest. A Tisza-per tárgyalása ma délelőtt kezdődött meg. Elsőnek Kéri Pált hallgatják ki. Budapest. Vasárnapi football-eredmé­nyek: FTC-TTC 5: 3 MTK-Vasas 2:1. BAK— Ki­C 2:1. Berlin. Le Rond francia tábornok ki­jelentette, hogy Felsősziléziát ketté osztják. Az ipari területet Rybnitz, Pless, Kattowitz, Beuthen kerületekkel, valamint a Gleiwitz és Hindenburg kerületek egy részével Len­gyelországhoz kerül és csak a kreutzburgi rész marad Németországnak. London: Lloyd George tárgyalásokat folytatott a szállítómunkásokkal, reméli, hogy sikerülni fog az ipari háború katasztrófájá­nak elkerülése. A jelentősebb m­unkásvezé­­rek is folytatják a fáradozásukat a béke megóvására. Budapest. A belügyminiszteri tárca jelöltjei Gaál Gaszton és Koszó István. Budapest. Ezen a héten megkezdőd­nek Budapesten az osztrák és cseh kormá­nyokkal tervezett tárgyalások­ életet a világháborúban megcsappant ma­gyartól annak a saját fajtájának érdekében, mely a hadiszállítók kényelmes páholyából nézte haladásunkat és onnét akart most hurkot vetni a nyakunkba. Kellene nekik a sajtószabadság is. Ebben az egyben kisgaz­­dábbak a kisgazdapártnál. Ahhoz pedig most is elegendő szabadságuk volna, hogy a mun­kásokat kidobó és üzemeiket beszüntető kapitalista zsidókat legalább a Népszava megleckéztesse. A másik oldalon áll a magyarság. Igazságtalan dolog volna azt mondani, hogy a magyarság nagy tömegei széthúz­nak, nem egységesek. Az a veszedelmes csak, hogy épp az értelmiségi osztály nem áll feladata magaslatán. Ennek az osztály­nak újabb rétegei tele vannak építő szán­dékkal, de az anyagilag erősebbek miatt ez a réteg még nem tud szóhoz jutni. Vedd elő a magyar nemzeti lapokat, ame­lyek ennek a tehetősebb rétegnek kezében vannak és látni fogod azokat az undok kis viszály bacillusokat, amelyek ezúton akar­nak belemászni a csonka haza vérkeringé­sébe. Ezek a bacillusok a zsidóktól terjed­nek ugyan, de sok jóhiszemű magyar ter­­jesztgeti őket. Szerencsére sarjad már az új vetés, amelynél hatalmasabb sohasem volt még magyar földön : fejlődik az a magyar ifjú­ság, amelynek egy része egészséges szelek­­­cióval az elbetegedett rétegek helyére kerül. Egység és széthúzás. Egyik oldalon áll a zsidóság. Erre az oldalra mindig bizonyos lekicsinyléssel néz­tünk. Az ellenfelet pedig nem szabad lebe­csülni, mert akkor elbizakodottság, köny­­nyelműség, nemtörődömség lesz úrrá ott, hol éber és erőskarú harcosokra volna szük­ség. Lássuk meg tehát végre azt a hatal­mas egységet, melynek kötelékei egy tá­borba szorítják a zsidóságot, minden osz­tálykülönbség, világnézeti árnyalatok, eset­leg felekezeti elkülönítés dacára is. Ha va­lamely sorsdöntő kötélhúzásban az egyik fél erejének javával egyszerre húzza meg a kötelet, a másik félnek el kell vágódnia, ha külön külön mindenik embere rángat és birkózik is. Azon az oldalon pedig megvan az egység. Vedd elő lapjaikat a kapitalista Az Esttől kezdve a Népszaváig és meggyő­ződhetsz róla, hogy igazat beszélünk. Látni fogod, hogy azok a seregek, melyeknek az Az Est és a Népszava a harsonái, jerikói trombitái, egységes kommandó alatt álla­nak, bár mint a hajdani kalózok különféle lobogó alatt küzdenek. A mozirendelet például a Magyaror­szág és Népszava hasábjain is a magántu­lajdon szentségének megsértését jelenti és nint ilyen égbekiáltó bűn, holo­t ezek a lapok 18—19 ben röhögve rugdosták a ma­gántulajdont és a zsidófalánkságot igy uszí­tották a magyar magántulajdonra. Most egy­két zsidómozi kisajátítása szentségsértés — ugyanezeknek. És hogy fáj Az Eszéknek az állam­vasutak nagytakarítása, mikor pedig ez a kp uszított a magyar értelmiség színe virága­iben, ez követett még több vért, még több Félegyházának sürgős a pénzügy­igazgatóság. Kecskemét ráér várni. Ismeretes a kormánynak az a terve, hogy Pest megye kettéosztása esetén, sőt már ezt megelőzőleg is, amikor Kecskemét az erre szükséges hivatalos helyiségeket bizto­sítani tudja, városunkban pénzügyigazga­tóságot óhajt felállítani. Mikor az e tervről szóló hír Kecskemétre eljutott, a város kö­zönsége őszinte örömmel fogadta, abban a reményben, hogy akik a közügyek hordozói, minden eszközzel igyekeznek ezt a városunk fejlődésére nagyjelentőségű tervet megvaló­sítani. Tapsoltak a tervnek először a tanács­ban és közigazgatási bizottságban is, s a kérdés már a pénzügyi bizottság elé került a mérnöki hivatal,építési terveivel, amiről annak idején hírt is adtunk. Itt jött közbe az a váratlan fordulat, amely Kecskeméten, mikor a város fejlesztéséről vagy más jövőt építő munkáról van szó, mind­g várható. A pénzügyi bizottságban a megindult átalaku­lás miatt nem tartották alkalmasnak az idő­pontot az építkezés megkezdésére. Úgy ta­lálták, hogy Kecskemét ráér várni a pénz­ügyigazgatósággal is, amint még mindig várakozó álláspontot foglal el a postapalota építésével is. Tőke ugyanis ez időszerint nem áll rendelkezésre, kölcsönt felvenni nem idő­szerű. A város 50.000 boldogi földjéről tel­jesen megfeledkezve így kimondták, hogy nem lehet. Pedig azt talán szükségtelen hang­súlyozni, hogy a város vagyona tulajdon­képen ingatlanában van, amelynek minden körülmények között megvan a viszonylagos értéke. Ez a vagyon az építkezések meg­kezdésére bármely időben előnyösen bizto­síthatná a szükséges összeget. A legvégső esetben, ha a birtok határai megszűkülné­­nek, ezt a veszteséget a mérleg másik ser­penyőjében gazdaságosan ellensúlyozná a pénzügy igazgatóság, postapalota stb., ame­lyek bizonyára jobban szolgálnák a városi közösség érdekeit, mint az alig jövedelmező homokföldek. Ezzel szemben Kiskunfélegyháza ön­­maga keresi a módokat, amelyekkel fejlő­dését szolgálhatja. Pest megye főispánjának közbenjárására sikerült odáigjuttatni az ügyet, hogy a múlt héten egy pénzügyigazgatósági kirendeltség felállítása ügyében értekezletet tartottak. Az értekezleten elhatározták, hogy a város fejlesztésére jelentős tervet minden eszközzel keresztül viszik. A kirendeltségnek a kereskedelmi iskola helyiségében adnak ideiglenes helyiséget. A hivatalos helyisé­geket pedig törlesztéses kölcsön útján épí­tik fel. A kirendeltség különben már július 1-én már meg is kezdi működését . Félegy­házának reménye van arra, hogy rövidesen pénzügyigazgatósággá szervezik át. Kecskemét ráér. Mennyi hadikölcsönt nosztrifikáltak ápr.9-ig. A hadikölcsönök nosztrifikálásának meg­hosszabbított terminusa folyó hó 9-én lejárt. Mindenkit érdekel bizonyára a kérdés, hogy mennyi hadikölcsönkötvényt ismert el Ma­gyarország. Körülbelül nyolc milliárdra be­csülhető az az összeg, amit a lebélyegzett hadikölcsönkötvények névértéke kitesz. Budapesti jelentések szerint a pénz­intézeteknél több mint három milliárdot, a postatakaréknál 330 milliót, az Osztrák Ma­gyar Banknál 1200 milliót, az OKH-nál 460 milliót s az állampénztárnál 150 milliót nosztrifikáltak. Kecskeméten eddig a következő pénz­intézetek készültek el kimutatásaikkal: A Leszámítoló- és Pénzváltó Bank nosztrifi­­kált 4,348.000 K névértékű hadikölcsönköt­­vényt, ebből a banké 2,000.000 K értékű; a Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank­nál 8214 db kötvényt adtak be a klek, az intézet 8 millió értékű kötvényeivel együtt 14,774.350 K névértékben. A Központi Ta­karékpénztár 2823 db kötvényt nosztrifikált, ezek értéke 4,666.750 K, a bank hadiköl­­csön állománya 1,600 000 K értékű. A Ta­karékpénztár Egyesületnél beszolgáltattak 7523 db 8,429 000 K névértékű hadiköl­­csönkötvényt. A Hitelbank kecskeméti fiókja 2046 db 2,900 000 K értékű kötvényt nosz­­tifikált, a Néptakarékpénztár 718 db 318 700 kor értékű, az Orsz. Központi Hitelszövet­kezet kecskeméti fiókja pedig 880 db 338 ezer K névértékű hadikölcsönkötvényt. Részletes kimutatást holnapi számunk­ban hozunk. Eső kellene! Hivatalos jelentés a vetések állásáról. A földmivelésügyi miniszter az alábbi hivatalos jelentést adta ki a vetések állásá­ról és a mezőgazdaság állapotáról: A leg­utóbbi hivatalos vetésjelentés, vagyis már­­cius hó­t-ika óta eltelt öt hét időjárásét majdnem teljes esőhiány jellemzi. Az éjjeli lehűlés többnyire minden éjjel — és pedig sokszor tetemesen — a fagypont alá sülyett. A nagyfokú nappali melegek a növényzet fejlődésére általában erősen serkentőleg ha­tottak, ezt a hatást azonban az éjjeli hide­gek és a nagy esőhiány nagy mértékben ellensúlyozták. A száraz, enyhe időjárás a gazdasági munkálatok elvégzésére igen kedvezett, úgy, hogy a tavaszi kalászosok vetése mindenütt befejezést nyert, sőt helyenkint, főleg a dé­libb részeken a kapások vetését, illetve ül­tetését is megkezdik már. Az őszi gabona­vetések általában jól átteleltek, a nagy Szá­razság és az éjjeli fagyok azonban fejlődő­

Next