Kecskeméti Lapok, 1869. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1869-09-11 / 37. szám

Második évfolyam. 37. szám. September 11. 1809. KECSKEMÉTI LAPOK Előfizetési díj: gy, Előfizetési pénzek és hirdetmények elfogadtatnak Hirdetési díjak: Ismeretterjesztő hetilap. Negedévre..........................................................1 frt 50 kr. Gallia FÜIöp könyvkereskedésében Kecskeméten. - Hír- 5 hasáboS petit Sörért’ egyszeri hirdetésnél 5 kr.; -több-Félévre.......................................................................3„ — „­szeri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. a­i­r­detések ezenkívül fölvétetnek még M. Zeisler hirdetési­t.gész évre..........................................................6 „ „ A nyílttérben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr IKff” Megjelenik e lap hetenként egyszer, Szombaton, irodájában. (Pest, Király­ utcza 60. sz.) számittatik. Haladjunk! A hason czimű sorokat, a­melyek a városi közügyek iránt kiváló közönyünket és hidegsé­günket, a város külalakjának kicsinosítása kö­rüli mulasztásainkat, a szép és díszes rend iránti fogékonytalanságunkat és zsugoriságunkat elég lehangolólag említik bár fel, — én még­is örömmel olvastam. Örömmel, mondom, mert abban, hogy az idézett sorok felemlítik a csak a maga czéljait s hasznát szemmel tartott volt rendszer alól fel­szabadult tágas önállóságunkat, mely most már városunk csinosodására is enged — sőt szerin­tem ösztönöz is — költekeznünk, — továbbá abban, hogy midőn Kecskemétnek díszes város­sá leendőségéről szól, ez úttal felejtve városunk régiségét és rendetlenségét, a lakosságnak nem­csak szükségét,de kényelme igényeit is fel­említi tényezőül, — én mint egy kezességet lá­tok arra, hogy a város utcza­ vonalainak szabá­lyozása még­is csak nem kicsinyeskedő, áldozni mit sem akaró fukarsággal fog megtörténni! A díszes és üdítő fasorokat egy ízben én is felemlítem volt a budai nagy­ utcza mértéke elemzésénél,­­ de az utcza szélességének le­hető legcsekélyebbre szállíthatása miatt akkor úgy, hogy felejtsük el őket. — Most azonban kétszeres örömmel üdvözlöm azok ültetésének javaslatba hozatalát! Ámde a felszálló fojtó por, a rekkenő nyári hőség, nemcsak a tévé­ken, nemcsak a szélesebb utczákon, de a keskeny közepén is egyformán gyakorolja lankasztó hatását. — A keskeny ut­­czákra szorult telkek szegényebb lakói pedig ép oly joggal igényelhetik a tiszta üde levegőt, — mint a tereken, a széles utczákon lakó tehető­sebbek. Igen is! — beültetni a tereket, a szélesebb utczákat, — de azután az utcza­vonalak szabá­lyozásánál lelkiismeretesen gondoskodni arról, hogy a legkeskenyebb utcáa is képesíttessék a gyalog és kocsi forgalomra kellő téresség mel­lett, a két oldalon­ beültetésre.­­ És ehez, sze­rintem a legkisebb szélesség­ű ölet igényel. Ámde, nehogy ismét félreértessem, monda­nom kell, hogy ez szerintem sem annyit teszen, miszerint hát rögtön essünk neki a most útban álló épületeknek, rontsuk-bontsuk azokat s ül­tessük be helyüket fasorokkal. Nem! — csak annyit teszen, hogy vegyük be a megbonthatlanná hitelesítendő szabályozási tervezetbe a­z éles mértéket mindenütt; — mert egyedül csak is így lehet remény ahoz, hogy ha nem épen mi is, de az utódok kivétel nélkül mindannyian élvezhessék a lakásaik előtti üdítő, és sok tekintetből tűz ellen biztosító fasorokat! De menjünk odább, — haladjunk! A nyári por- és hőségnél nem kevésbbé bo­szantó, dísztelen, s hátrányos az őszi s tavaszi sártenger is. Segítsünk a bajon. Kövezzük ki terein­ket és utczáinkat! Belátom, miszerint szerencsétlenségem ne­kem az, hogy a város csinosítására, kényelme­­sítésére eddig mindig olyanokat pendítettem meg, melyekért sokaktól idiótának, levegőbe járónak tartatom. Hát még most már városunk kikövezése! ? Ámde, váljon el annyira a mesék, a lehet­­lenségek országába tartoznék-e ez!? Nem tartozik, s kereken tagadom, hogy oda tartoznék! A közel­múlt napokban tartatott egy érte­kezleten már szóba jött, s meg is tárgyalt lóvo­­natú vasutat kiépíteni a Tiszáig minél előbb! — és állítani bátorkodom, hogy tereink és főbb utczáink — hogy nagyon keveset ne mondjak — 10—15 év alatt kövezettek leendnek; sőt erő­sen hiszem, hogy majdan idővel városunk vala­mennyi utczája is kövezett leend. Egy lóvonatú vasútnak a Tiszáig leendő ki­építése előtt pedig semmi technikai akadály, annál kevésbbé lehetlenség nem áll,­­ hacsak mit sem tevő közöny, avagy vállalkozási félénk­ség nem. Továbbá városunk kikövezése mellett van­nak még egyéb erős érdekeink is, melyek a fel­említett vasút kiépítését nagyon is hangosan követelik, — és melyek a vasút építési költsé­geit, a mint én hiszem, és a mint az érintett értekezlet derék tagjai majdani kimutatása be is fogja bizonyítani, — ki fogják jövedelmezni, és pedig nyereségesen. De ha mindjárt nem volnának is ez egyéb érdekeink, városunk kikövezketése már magába véve is oly nyomós érdek, mely az áldozatot bizonnyára megérdemli. Építsünk tehát magunknak egy legfölebb 4 mértföldnyi vonalat a Tiszáig, a 8 mértföld­­nyi czegléd-szolnoki vonal helyett, — és ez ál­tal szabadítsuk fel a Tiszáról, — s a Tiszántúl­ról jövő szállítmányainkat egy idegen társaság nyerészkedése alól, — tegyük továbbá ez­által lehetővé azt, mi egyébként lehetetlen: városunk kikövezését. Sz. L. A tankerületbeli összes községi népoktatási intézetek ügyeit az oktatásügyi miniszter által kinevezett tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli,­­ a hitfelekezeti iskolák felett pedig a tanfelügyelő közbejöttével gyako­­roltatik a főfelügyelet. A tankerületi iskolatanács következőleg alakul: 1- e1. Minden vallásfelekezet, melynek a vármegye területén egyházközségei vannak, vá­laszt saját kebeléből egy-egy tagot; 2- ot. A tanmegye területén levő összes köz­ségi nyilvános tanítók maguk közül négy tagot választanak; 3- ot. A többi tagokat a vármegyei bizott­ság választja saját kebeléből, ezek száma leg­alább 14, legfölebb 34, 4- et. A mely megyében királyi városok van­nak, a 3-dik pontban meghatározott tagoknak egy részét ők választják, azon arányban, mely­ben lakosságuk létszáma a vármegye összes la­kosságának létszámához van. A szó szerint idézett föntebbi törvénynek foganatot szerzendő, a közoktatási miniszter úr ő nagyméltósága folyó évi ápril első napjáról 491. elnöki szám alatt kelt közintézményével utasítani méltóztatott az ország törvényhatósá­gait , hogy a megyei iskolatanács szerveztethes­­sék, abba saját illetményüket válaszszák meg, s a megválasztott tagok névjegyzékének megkül­désével, arról a minisztériumot értesítsék. Megérkezett e közintézménynek Kecskemét szabad királyi város közönségéhez intézett pél­dánya hozzánk is, s a községi tanügyi bizottság azonnal utasíttatott a közgyűlés által, hogy az iskolatanács e város részéről megválasztandó tagjainak számáról adjon javaslatot, egyszers­mind iskolatanácsosokul megválasztandó alkal­mas egyéneket is név szerint hozzon javaslatba.Most azon kérdés merül fel, hogy az idézett törvény által kitűzött legmagasb számú 34 tag közül Pestvármegyében szervezendő iskolata­nács tagjaivá hányat választ Pestvármegye bi­zottsága , és népességi arány szerint hány esik Kecskemét szabad királyi város közönségére? Felfogásunk szerint, a­melylyel nem is kés­tünk a városi bizottságnál föllépni — irányadó­nak jelenben az 1857-ik évi utósó országos nép­­összeirás eredménye vétethetik, mely „a magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma várme­gyék és járások szerint“ czimü, Fényes Elek által összeállított és a magyar tudományos aka­démia által kibocsátott könyvecske szerint (Pest 1867. 42. lap.) Pestvármegye területére nézve 564,331 lélekszámot mutat. Ebből azonban levonandó Buda szab. kir. főváros 43,980 és Pest szab. kir. város 81,483 s összesen 125,463 lélekszámot tevő lakossága, minthogy e két város külön tankerületet képez. A pesti tankerület iskolatanácsa. A népiskolai közoktatás tárgyában alkotott nagy horderejű törvény — az 1868: XXXVIII. tcz. — VIII. fejezete a népiskolai hatóságokról, a 123—127. §§-ok tüzetesen a tankerületi is­kolatanácsról szólanak. Ezekhez képest az egész ország vármegyék szerint azoknak megfelelő számú tankerületekre osztatik fel; a királyi városok közül csupán Buda-Pest együtt képez külön tankerületet.

Next