Kecskeméti Lapok, 1869. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1869-10-09 / 41. szám

Második évfolyam, 41. szám. October 9. 18M. KECSKEMÉTI LAPOK ( X Ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési díj: Előfizetési pénzek és hirdetmények elfogadtatnak Hirdetési díjak: Negedévre...................................................1 frt 50 kr. Galla Fülöp könyvkereskedésében Kecskeméten. - Hir- 5 hasáboS petit Sörért’ e^Szeri hirdetésnél 5 kr.; -több-Félévre..............................................................3 „ — „ szeri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. .. . . „ detések ezenkívül fölvétetnek még M. Zeisler hirdetési t.Tesz erre.................................................... „ „ ..... ... . ... .. .. „„ „ A nyilttéríven való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr Megjelenik e lap hetenként egyszer, Szombaton, irodájában. (Pest, Király­ utcza 60. sz.) számittatik. Előfizetési felhívás „Kecskeméti Lapok“ tisztelt közönségéhez. Lapunk egy éves pályáján egyetlen szám sem jelent meg, mely tüzetesen helyi érde­keinket s legégetőbb napi kérdésein­ke­t ne tárgyalta volna: egy „helyi lap“ hi­vatását eképen hittük leginkább betölteni s azt a rendelkezésünk alatti erővel igyekeztünk is teljesíteni. Alig hinné az ember, ha valóságban tapasz­talnia nem kellene, mennyi ellenséges elemmel kellett ez egy év alatt megküzdenünk, annál­­fogva nyíltan bevalljuk, hogy az első év ki­tartása valóságos erkölcsi és anyagi áldozatunk­ba került, mert nemcsak a kezdet nehézségei súlyosították e Lapok pályáját, hanem azok is, kiktől teljes joggal támogatást vártunk vol­na, elvonták tőlünk segélyüket, sőt némelyek minden indokolható alap nélkül Lapunk ellen izgatni meg nem szűntek. Hisszük, hogy jövőben mindez elmarad, mi­dőn sok tekintetben új átalakulás küszöbén ál­lunk , s midőn helyi viszonyaink fejlesztése min­den jóravaló polgár közreműködését igénybe veszi, erősen hisszük, hogy városunk minden értelmes polgára kezet fog velünk, városunk és vidékünk felvirágzására, a szellemi és anyagi haladás előmozdítására, mert közös c­él, közös jólét elérhetésénél véleménykülönbség lehet ugyan az eszközök megválasztásában, de a siker kivívásánál egy értelem és egy akarat fog vezé­relni mindnyájunkat. Politikai kérdések vitatásába jövőre sem bocsátkozunk, de a közművelődés, gazdászat, ipar és kereskedelem terén reánk vonatkozó egyetlen mozzanatot sem mellőzendőnk, mert azokat saját viszonyaink alkalmazásával fejte­getni , elengedhetetlen hivatásunknak tekintjük. Lapunk előfizetési díja marad a régi, úgy­mint házhoz hordatással vagy postán küldéssel negyedévre..................................1 frt 50 kr. félévre.......................................3 „ — „ egész évre..................................6 „ — „ Annálfogva kérjük a t. közönséget, hogy ez évnegyed lejártával további megrendeléseit Gal­lia F­ü­l­ö­p úr könyvkereskedésében megtenni méltóztassék; tisztelt munkatársaink pedig be­cses közreműködésükkel lapunkat elősegíteni szíveskedjenek. Szerkesztőség. Teendőink városunk érdekében. Lapunk olvasói e czimű szentiványi ének hosszadalmassága czikk sorozatainkat hihetőleg már mégis unták, de nem tehetünk róla, mert ez is annak legbizonyítóbb jele, hogy nagyon sok még mit szellemi és anyagi előrehaladásunk, és városunk felvirágzása érdekében tenni múl­­hatlanul kötelességünk, mert még nagyon de nagyon sok az még a legszükségesebbek közül is, minek még hijával vagyunk; — és mi le­gyünk bár még unalmasabbak, nem szűnünk meg polgártársaink figyelmét azokra újból és mindaddig felhívni, még figyelmeztetésünknek előbb vagy utóbb némi hasznát nem látjuk. Mi is azon igen praktikus ref. lelkészszel tartunk, kihez midőn hívei egy alkalommal egész ünnepélyes küldöttséggel járultak azon kéréssel, hogy miután az igen tiszteletes úr minden ün­nepnapokon már 20 év óta ugyanazon beszéde­ket tartotta, legyen szíves már egyszer másról beszélni, mert már a hívek mind tudják és is­merik minden ünnepi beszédét. Nagyon, helyes, hogy kigyelmetek már mind megtanulták beszédeimet, felelt a tiszteletes, mert éppen azért mondom azokat, hogy kigyel­metek megtanulván akként cselekedjenek . . . tehát mondja el bíró uram a pünkösdi beszé­demet. Hiszen úgy még nem tudom, hogy el is tud­jam mondani, felelt a küldöttség feje. No, ha még bíró uram sem tudja, hogy tud­nák a többi híveim, ugyanazért addig mondom azon beszédeimet, még figyelmetek mind meg nem tanulják. Tehát én is addig nem szűnöm meg polgár­társaim figyelmét teendőinkre felhívni, míg azok egy része legalább életet nem nyer. Tudom én, hogy nagyon sok idő kell még nekünk, hogy városunk mind azt megszerezze, és magát mindazzal ellássa, miket akár vagyo­­nossága, akár lakossága nagy számánál fogva megkövetelhetne és megérdemlene, — és ennek azon végtelen közöny az oka, melylyel lakosai­nak nagy része, és azoknak átalános többsége, kikre a kivitel vagy kezdeményezés volna bízva, viseltetnek közügyeink iránt. Az egyik mindenre azon feleletet adja, hogy nincs miből. A másiknak a legkisebb gondja is nagyobb városunk közügyeinél. A harmadik a másiktól várja a sült ga­lambot. A negyedik, ki maga mit sem tesz, gán­csolja és akadékoskodik a munkálni akarók cse­­lekvényében. De ezen dolgok sokáig így nem maradhat­nak, nem szabad így maradniok. A múlt évben a közlegelőkön járó jószágok legeltetési díjja úgy határoztatott meg, hogy a közlegelőkbe fektetett tőke 6-tos kamatja és az évi adója vettetett ki, és így a közönség semmi hasznot nem vett a jószág­tulajdonosoktól a le­geltetésért. A folyó évi május 24-én tartott közgyűlés­ben pedig, mivel a tavaszszal a közlegelők nem valami dús legelőket ígértek, még a múlt évi legeltetési díjból is 5000 forintot engedtetett le. Ezen eljárást nincs szándékunkban a legke­­vésbbé sem gáncsolni, sőt nagyon helyesnek tartjuk, hogy oly mostoha időben mint a ter­mesztő gazda közönségünkre e folyó év is volt, a közönség méltányos is tudjon lenni. És az 1863. és 1866-ks évek u­tán kétel-­ kedőket nagyon is meggyőzték arról, hogyha­ nálunk rosz körülmények közt van a gazdakö­zönség vagy ínség van a gazdára, nagyon érzé­kenyen sújtja az városunk lakosságát, de külö­nösen a munkás és kézműves osztályt. Nem lehet tehát a gazdaközönségnek tenni szokott kedvezményeket irigyelni. Azonban a többi lakosok sem mostoha fiai városunknak és azoknak is joguk van megköve­­vetelni, hogy az ő érdekeikben is tegyen a kö­zönség valamit. És a­hol még a jogosan és méltányosan megszabott árból is 5000 forintot lehet elen­gedni, ott nem lehet azon kifogással elodázni valami szükséges életbe léptetését, hogy nincs pénz, mert ott bizonyosan van, ott kell lenni. Városunk közönségének évenként kiváló gon­doskodásának tárgya szokott lenni, hogy a köz­legelőkön vannak elég számú kutak és hogy azok jó karban vannak-e? Hogy a lakosság számára van-e elég jó és iható vizű kutunk, csak igen csekély gond szo­kott rá fordíttatni, — ez évben többnek csinál­­tatása elhatároztatott, egy el is készült fél év alatt, a másik és a harmadik is csak el­készül a mostani nemzedék életében . . . talán. Évenként nagy érdekeltség van a közönség intézkedéseiben aziránt is, vannak-e elég tiszta vizű és jó karban levő birka usztatóink .. na­gyon helyes, mert erre szüksége van a birka­tartó közönségünknek. De volt-e valaha tanácskozás tárgya azon kérdés, hogy tán a lakosságnak is szükséges lenne egy közfürdőhelyet felállítani. Vagy tán nincs is szüksége a lakosságnak a fürdőre? De bizony van, mert az életszükség az egész­ség fentartásához múlhatatlanul megkívántatik, hogy fürdőhelyünk legyen, — és pedig közfür­dőnk. De erre eddig semmi figyelmet sem fordí­tottunk, pedig a természet megmutatta, hogy igen alkalmas és egészséges közfürdőt lehetne nálunk előállítani az úgynevezett széktóban, csak akarnunk kell. Megmutatta Szabadka,­­ hogy mit képes a szorgalom és kitartó akarat eszközleni, — a palicsi tóval, melynek szinte nincs bővebb vize, mint a mi Széktónknak, mert az a száraz évek­ 7 ) .*

Next