Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-06 / 1. szám

Előfizetési felhívás. Lapunk jelen számával ötödik évi pá­lyafutását kezdi, melyre vonatkozó előfize­tési felhívásunkat máit évi 51. és 52-ik szá­mokban közlöttiik: tisztelettel kérjük an­nál fogva a t. Közönséget, hogy hogy e lap további megrendeléséről mielébb gondos­kodni sziveskedjék, hogy a szükséges számú példányok nyomatása iránt kellőleg intéz­kedhessünk s nehogy a szétküldésben fen- akadás történjék. Kecskemét, január 5. 1872. Szerkesztőség. Kecskemét, január 2. 1872. A növényvilág hólepel alatt szendereg már, elmúlt az új év is, és a hosszú unal­mas estéken elő' vehetjük az irlát, felszá- mitandók: mit Ígért, és mit hozott az év termése, és mennyi haszonban részesitett minket a föld hozománya. A tavasz és a nyár eleje bő áldást igert. És noha vérmes reményeink némi tekintetben meghiúsultak, a termelők zöme azonban meg lehet elé­gedve Isten áldásával. Ha imitt amott hal­latszik panasz, azzal úgy vagyunk, mint az egyszeri öreg, ki szüntelen nyöszörgött, a mellett, hogy igen jól étkezett, ivott és aludt és semmi baja sem volt; gyermekei kérdezék, miért nyöszörög, hisz nem lát­szik semmi baja; erre az öreg: nincsen tulajdonképen semmi bajom, de a jajgatás már magától jő, a nélkül, hogy akarnám. Úgy van ez az idén némely gazdával is: lényeges panasza nincsen; legfölebb az, hogy a munkabér felette nagy. E tárgyhoz már bőven és igen helvesen szóltak e he- lyen; de szerény nézetem szerint ennek nem annyira a munkások, mint inkább némely munkaadók az okai. A földbirtokos ugyanis jól tudja: mit követelhet munkásától, és mivel tartozik neki. A végzendő munkához is ért; néha maga, vagy gyermeke, vagy megbízható embere részt vészén a munká­ban , s eddig rendén van; ámde vannak olyan munkakeresők is, kik vagy nehány hold kukoriczaföldet bérbe vettek, vagy sa­ját szőlejük van. A munkához nem értenek, sőt munkásaik mellett nem is lehetnek. Reggel a munkásokat megfogadni sietnek, 1—2 hatost nem tekintve; alig állnak a munkába, már is kérdezik a munkást: mi­kor fogja bevégezni? Néha lehetetlenséget is kívánnak, és munkásaik jóakaratától függ a munka sikere. Ezen jóakaratot meg­akarván nyerni, kedveznek a napszámos­nak , jó ételt adnak neki bőviben, — hisz tehetik, mert ritkán dolgoztatnak. Ily kö­rülmények közt nem csoda, ha a munkás vérszemet kap, és kénye kedve szerinti ke­vés munkáért jó jutalékot kíván. És meny­nyire vitték, azt sajnálatai tapasztaljuk. No de a termelő bőven kártalanítja magát azzal, mit a piaczra viszem Egy kocsi szal­mát 6—10 írtjával kell fizetnünk, mert — drága a munkás. Egy kis kocsi fa 6—8 frt., mert — drága a munkás. Egy zsák burgonya 1 frt. 60—70 kr., mert — drága a munkás. Egy font túró 20—24 kr., mert — drága a munkás. Ez az ének van az idén divatban. E mellett vigadnak számo­sán , zsebeiket megtöltvén; de szomorkodik a nagy közönség, mely szükségleteivel a piaczra van utalva. Kecskeméten, a dicső alföld egyik leggazdagabb termelő városá­ban , ily drágaság hallatlan, oly bőségesen termő évben, mint ez idén. A gazda úgy­szólván termése hulladékából többet árul ki, mint 3 telkes tót gazda összes ter­mése ér. •' A kereskedőnek nincs oka a gazda sze- j rencséjét irigyelni; mert ha a gazdának pénze van, ennek kisebb-nagyobb része a kereskedő kezébe sy v áj;' y; az iparosnak I sincs oka a panaszra, mert készítményei­nek jó kelete van, és árát jól megfizetik. Csupán egy osztály van sújtva a drágaság által városunkban, az isten adta bő termés nem hozott neki áldást és könnyebbülést: értem a tisztviselőket, kik fizetésükre van­nak utalva. Hivatala igényli, hogy tisztes­séges ruhában jelenjék meg; ámde nézzük csak, e jó kabát alatt mily bú és bánattól sajgó szív dobog; és az egész kalap alatt mi aggasztó gondoktól sanyargatott fő van. Es a közgyűlésekben és egyháztanácsokban csak kevés az érző kebel, ki ez elcsigázott embertársaikon segitni akarna, a német közmondás szerint: „A jóllakott nem hiszen az éhesnek.“ Ha Kecskeméten vállalkozó szellem volna, bátor volnék egy szerény javaslattal fellépni. Minden nagyobb városban létezik már fo­gyasztási egylet, és üdvös hatása el van ismerve világszerte. Miért ne alakíthat­nánk mi is olyat? Az egylet közegei an­nak idejében, első kézből vásárolnák össze a ház mindennemű szükségleteit, és engednék át a társulat tagjainak mérsékelt, a társulat által megszabandó haszon mel­lett. így egyszerre megszabadulnánk a sok telhetetlen kofa, kupecz, czinczár stb.-től, kik minden alkalmat, szükséget és bőséget fölhasználnak szemtelen követeléseik fólcsi- gázására. De Kecskeméten nincsen vállalkozó szel­lem nagyobb vállalkozásra; kivéve a két pénzintézetet és a két gőzmalmot, melyek legújabb korban kezdeménykép keletkeztek, — Kecskemét a kofák és kupeczek országa. Ezt távol sem mondom kárhoztatólag; csak azt akarom ezzel mondani: hogy ne­hezen bírunk kibontakozni az őskor kofás- kodási és egyedárúskodási állapotából. Kecs­kemét kiterjedése, népessége, gazdagsága, termékenysége és fekvésénél fogva, nem felel meg annak, a minek lennie kellene. Kecskeméten elég tőke van akarmily korszerű vállalatra, csak ember kell a gátra, ki valamely életrevaló eszmét megpendít­sen. Hogy a számtalan közül egyet hozzak föl, beszéljünk a tűzrevalóról. Az erdősé­gek közeliinkben fogytán vannak, és a fiy ára 3 év óta kétszereződött. Es nyílt sze­mek mellett senki sem látja, hogy a vasu­tak által Slavonia erdőkincsei, Pécs, Ora- vicza és Salgó-Tarján kőszénkincsei szom­szédságunkban vannak. Bugáczról 8 frtot fizetnek egy öl puha fa behozataláért, Val- póról vagy Tordáról 4 frt. sem kerül. Epü- letfa kevesebb szükséges itt, mint tűzifa, és 3 kereskedő megélhet utánna, 3—4 tű­zifa-raktár tulajdonosának szép hasznot biz- tositna, és a nagy közönség nem sarczol- tainék a kuoeczek és fuvarosok által. Számos ilyen tárgy van még, mely rend­szeres kereskedés mellett üdvös lenne mind az avval foglalkozóra, mind a közönségre, csak ki tudnák aknázni; de a kecskeméti tőkepénzes inkább kamatra adja pénzét. És éppen ez által kényszerittetik az uzsorás pénzzel a kereskedő mindent elkövetni, hogy nyerhessen. A kereskedés olyan, mint a folyam. Ad­dig , mig szabályozva nincsen, sok termé­keny földet elborít; mocsárt, posványt ké­pez , melyben mindenféle ártalmas féreg tenyészik ; folyása rendetlen, hajó nem me­het rajta, és áradásai tömérdek kárt tesz­nek. Ha a folyam szabályoztatik, áldást áraszt környékére, a kártékony férgek ki­vesznek; és a kietlen posvány viránynyá válik. Van a kofálkodásnak birodalma, mely mind örökké kezén fog maradni: ott a petrezselyem, gyümölcs, liba; abba nem fog senki avatkozni. Ebben városunk pá­ratlan tökélyre vitte. Nincs Magyarország­ban , de talán széles e világon város, mely évenkint 200,000 db. hízott libát állitna elő, mint Kecskemét. És csak a roszaka- rat tagadhatná meg az ily tevékenységtől ‘lz elismerést. Évenkint körülbelől 150,000 mázsa gyümölcs szállittatik el Kecskemétről | 'helynek szedése és elárúsitása nagyrészber I nők által történik. Csupán e két czikkbő fél millió írtnál több jövedelme marad í városnak. Munkás női kéz nem hiányzik tőkepénz sem; csak is a vállalkozó szélién szundikál kelleténél tovább a férfiaknál tJ t (C-' ú i Ötádik évfolyam. 1. szám. Január 6. 1872.*1 Előfizetési dij: ____ Hirdetési dijak Vidékre, postán "WHI Igl | | 1ÍÍ JIT IjT"! fTlT ff TT JA ff^ 5 hasábos petit, sor, egyszeri ... . , . , . R ff I I S ■ Bk B ■ M S S I® fosS KiIfi fi fi ■■ Ilii Mm hirdetésnél 5 kr.; — többszöri helyben, házhoz hordva: ma Eg 9 fi HP ül Ilii 11 ■ fliJIIB fif vagy teijedeln.es hirdetések­Negyedévre . • 1 frt. 50 kr. K|L «I B Ät jBBL jj$j| ji |g Jf f| j|SjÍ ||j BJ fl IbB B B BK nél árleengedés adatik. Egész évre . b „ „ 1% B | S 111 Ü 1 fii H j| fi sj isfll I I B^B méuy 3 hasábos soráért 10kr Megjelenik e lap hetenkent S3 O JLJL JLJ JL «- ■ II A II B % m számittatik. egyszer, Szombaton. OHBasa ww oea musí es» L3 i«±£5 «■ ■» iSaa tORKM aa RHH U B — ni»/; .» • » ___Hirdetések elfogadtatnak Qal- H Előfizetési pen^-e e - liaFttlöp könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia Fiilöp | i i ■ i rr ■ i ■ | Kecskeméten. — Hirdetések őzen­könyvkereskedésében Kecs- ISrtl6r6Il6rj6SZÍ0 hetilap. keméten. s 1 úteza 60. s/.. I . : II .fi 3^! .j j * 9Ui»)| I

Next

/
Thumbnails
Contents