Kecskeméti Lapok, 1873. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1873-07-06 / 27. szám
A Deákpárt pedig, mely kezdettől fogva tisztán ismerte céljait, most is rendületlenül áll és a tisztulási folyamatból, melyen az országos pártok most keresztülmennek, csak újult erővel fog a küzdtéren megjelenni, még szorosabban fog nagy vezére körül seregleni, kinek ajkairól csak az imént hangzottak el ama fönséges szabadelvű eszmék, melyek Magyarország újjászületését hirdették; emelt fővel vallhatjuk magunkat ama párt követőinek, mely a hazát a jövőnek megmentette és a melyről most inkább, mint valaha elmondhatjuk: „a te soraidban nyugszik Magyarország! Kecskemét szabad kir. város köztörvényhatóságának 1873. évi július 2. és 3-ik napjain tartott rendes havi közgyűlése. Elnök Bagi L. polgármester; Hornyik János fő-, Szálkai, Fördős, Bodor aljegyzők; bizottsági tagok közép számmal. A gyűlést reggeli 9 órakor megnyitván elnök polgármester úr, rövid havi jelentésében elmondá, hogy a múlt héten tartott gyűlés óta semmi nevezetesebb esemény nem fordult elő, choleraeset is e héten csak egy volt, azonban a sertéshizlalókban, a hízott sertések közt nagy dög van, mire nézve intézkedés létetett, hogy az elhullott disznók húsai és zsiradékai a piacon el ne adassanak; a pénztár állása nem valami fényes, miután a pénztárban jelenleg csak 291 írt, 40 krajcár van; a pesti ház építkezése szépen halad, azonban a kölcsönre bejelenti , miszerint a pesti takarékpénztár határozottan kijelentette, hogy nagyobb összeget ingatlanra a mostani körülmények közt nem ad, ugyanazért polgármester úr azt indítványozá, hogy a pénzügyi bizottság utasíttassék, hogy nagyobb kölcsön felvételéről gondoskodjék , nehogy az építkezés fenakadjon. A jelentés tudomásul vétetvén, az indítvány elfogadtatott. Kálniczki János képviselő a jelenlévő főkapitányhoz a következő interpellációt, illetőleg interpellációkat intézi, hogy miután meggyőződése és tapasztalatai szerint soha nagyobb rendetlenség nem volt a városban, soha annyi mulasztás nem történt a rendőrség részéről, ő elégedetlen a rendőrséggel , mert tör, soha annyi szemét és piszok nem volt a városban, soha a mérleg kiszolgáltatás roszabb nem volt, a mészárosok annyit sohasem csaltak, a kenyér, a tej oly rész sohasem volt és mert nincs ki e bajt orvosolná. 2-er: Mert a régibb szabályok ellenére a járdákon ma is fenálló lépcsők eltűrése botrányos. 3-or: Mert annyi ronda, piszkos, büdös kifolyás nem volt. 4-er: Mert a kivilágítás soha roszabb nem volt, mint most. (közbekiáltások: most sem minő kivilágítás nincs) ugyanazért kérdi a főkapitányt, hogy miért nem segít mind e bajokon, de mivel orvoslást nem is vár a mostani rendőrségtől, azért az iránt bizalmatlanságát fejezi ki. Hajagos főkapitány, miután felkéri a 1. interpelláló urat, ki annyi interpellációt és annyi dologban intézett hozzá annyi kérdést, hogy ha emlékező tehetsége cserbe hagyná, legyen emlékező tehetsége segítségére, minden kérdésre r Részletesen felel, elmondja, hogy minden dologban gyorsan intézkedett, melyről tudomással bírt, vagy melynek orvoslására felhivatott; a kenyérre, tejre, élelmiszerekre felügyeltet, a kifolyásokért többeket meg büntetett, kiknek fellebbezései a tanács előtt vannak , de hol panaszló nincs, ott orvosolni ő sem tud; — megjegyzi, hogy személyzete csekély, tehát figyelmezteti a közgyűlést, ha akarjuk a célt, akarnunk kell a szükséges eszközöket is. A főkapitány felelete, mindamellett is, hogy Kálniczki úr azzal megelégedve nem volt, tudomásul vétetett. Ezután a tárgysorozatra térvén a gyűlés. Olvastatott a belügyministérium rendelete a köztörvényhatóságok vagyoni állása és népessége kimutatása végett küldött statistikai kimutatások betöltéséről; — a szükséges adatok beszerzése és a kimutatások betöltése végett a számvevőségnek kiadatait. A belügyministérium a felterjesztett „lakosítási szabályrendeletet“ jóváhagyva visszaküldi; — a jóváhagyott szabályok kinyomatni és kihirdettetni, a jogügyi osztály- és a kapitányi hivatalnak másolatban megküldetni határoztatott. (Egész terjedelmében közölni fogjuk.) A belügyminiszérium a segédmérnöki állomás szervezését jóváhagyja; 14 évre az állomás betöltésére 700 frt. fizetéssel pályázat nyittatik. A honvédelmi ministeriumnak, a 11-ik dragonyos ezrednek az itt tartandó őszi hadgyakorlatra összevonása és egy részének téli szállásra városunkban elhelyezésére vonatkozó rendelete felolvastatván:— a 11-ik drg. ezrednek városunkbani összevonása és egy részének itt elszállásolása ellen katonaság általi túlterheltetésünk és a cholerajárvány behozatala miatt a honvédelmi ministeriumhoz felirat terjesztetett. Olvastatott Vasmegyének a virilismus és főispáni intézmény eltörlését kérelmező s pártolás végetti felhívásunkra küldött válasza, melyben tudtul adja, hogy indítványunkat pártolandónak nem tartja .. . a jobboldal éljenzése és baloldali hosszú arccsinálások közt —tudomásul vétetett. Szabadka város szervezetét képviselő- és tisztikarának névsorát megküldi; — tudomásul vétetett. A sopronyi ügyvédegylet a börzeválság miatt az országgyűléshez intézendő feliratát pártolásra ajánlja; — tudomásul vétetett. Kövárvidéke az uzsora-törvény iránti kérvényét pártolás végett megküldi; — a jogügyi osztálynak kiadatott. Selmeczi Antal kérvénye, melyben a sertéshizlalók által bekerített szélmalma kibecsültetését kéri, —a gazd.osztálynak adatott ki. Olvastatott a csődöri lakosoknak 3 rendbeli külön kérvénye, melyben a folyamodók a csődöri iskolát mind más-más helyre, saját lakásukhoz közelebb épittetni kérelmezik; — a közgyűlés marad e tárgyban előbb hozott határozatánál és utasítja a gazdaosztályt, hogy a már kijelölt helyen mielőbb építtesse fel az iskolát. Olvastatott a községi tanítókar, a tanító testület és az iparos ifjúság kérvényei, a bécsi világtárlatra leendő kiküldetésük iránt; miután aközönség által e célra felajánlott összeg már ki van merítve, kérésük nem teljesíthető. Magonyi András kéri a régi tégla mértéket visszaállítani; — a gazd.osztálynak kiadatott. Beregszászi Dániel kegydíjának felemelését kéri; — megtagadtatott. Olvastatott Baromlaki Pál kérvénye, melyben február havi előfogati bérletéből, Baromlaki Sándor tartozásaiba visszatartott 380 frt. félhavi illetményének kiadatását kéri. A kérvény egy kis jobb- és baloldali vitát, harcot idézett elő. Lestár, Hajagos, Fórián, Szűcs a folyamodó kérelmet jogos és méltányosnak találván, a levont összeget kifizetni véleményezték. Nagy Lajos, Horváth P., Huszti, Szálkai a visszatartást tartván jogosnak, igazságosnak, a kifizetés ellen szónokoltak. Miután a folyamodó Baromlaki jobboldali lévén, le-nyaktiló szavaztatott. Szöllösi László pusztaszeri haszonbérlete leengedéséért folyamodik; — elutasittatott. Olvastatott Bagi Lajos kérvénye, melyben a törvényszéki helyiség és börtön felépítése iránt ajánlatot tesz ; — mivel a községi nagyobb épitkezések csak nyilvános árlejtésen adhatók ki , ajánlata figyelembe nem vétetett. Olvastatott a honvédlaktanyánál szükséges ideiglenes építkezés tárgyában beadott jelentés, mely szerint az ideiglenes építkezés kerülne 3000 forintba, s mivel nincs pénz , elhalasztatik a tervezett honvédlaktanya fölépitéséig. (Folytatása következik.) TÁRCA. Ebba az egyházfi leánya. (Schwartz Mária Zsófia elbeszélése.) A Tjurhof- és Vödermanland-utcák sarkán Stockholmban fekszik egy kis vörösre vonalzott emeletes ház, mely ezelőtt egy öreg asszonyé volt, kit Rundqvist Sárának neveztek, de rendesen egyszerűen Sára nénének hívták. Burnóttal és különböző más dolgokkal űzött itt egy kis kereskedést. A boltocska menedékét képezte a munkásoknak, ha gyakran gondtelve, mindenkor fáradtan és porlepetten szombaton estve szegényes lakásaikba hazatértek. Ha a többi boltok már bezárva voltak, Sára nénéné még nyitva állt, s itt magát mindennel elláthatta, mire vasárnapon át szüksége volt. Kapható volt itt kenyér, vaj, tej, még hús; épp úgy sör, burnót, dohány , szappan, por és kisebb seprő; továbbá cérna, szalag és tű. Karácsony körül föl volt még a bolt szerelve azokon kívül szépen nyomott nyakkendőkkel, pamut felöltőkkel és harisnyákkal, pörkölt kávé is volt kapható, úgy faggyúgyergia különböző nagyságban. Daczára az élénk forgalomnak és a szűk helyiségnek, a bolt mindig csinos és a legszebb rendben volt. A bolt asztalon állt egy egyszerű szekrényke üveg borítóval, hol üdvözlő kártyák voltak kiállítva, úgy különböző csodás elbeszélések apró nyomatú füzetekben, mint például, Crusoe Robinsonról, majd rablókról és gyújtogató gyilkosokról , keresztényi értekezések is közönséges ember számára, ép úgy mindenféle dalok ismert dallamra „ez évben nyomatottak.“ E mulatságos irodalmi termékek igen olcsók volának, és három schillingért kapható volt „hit a keresztben“, valamint „az oroszok borzasztó helyzete X-nél“, és „az orosz cár iszonyatos kétségbeesése.“ így gondolkodott Sára néne vevőinek nemcsak testi, hanem szellemi szükségleteiről is. A kis pirosra mázolt házban még azonkívül még két lakás volt, miket Sára néne bérbe adott. A bolt fölött volt a legelőkelőbb lakás, mely egy nagy szobából, kis konyhából és egy előszobából állt. Ugyanezt húsz esztendő óta két öreg kisasszony lakta, kik ifjabb éveikben jobb napokat láttak, most azonban kisebb segélyezésekből és kezek munkájából éltek. A másik lakást, melynek ablakai az udvarra nyíltak , egy mosónő tartotta bérben. Ami Sára néne külsejét illeti, szokásaiban nem volt hasonló a többi szatócs-asszonyokhoz. Mikor még a házat megvette , szép asszony volt a harmincas évek elején, s még húsz esztendő múlva is derék tartása megmaradt. Sára néne szorgalmas , munkás , kedélyes volt, jó lábon állt az egész szomszédsággal, mindazáltal a kiváncsiaknak elég okuk maradt kérdezősködni, ki és tulajdonkép hová való és miért vannak bizonyos sajátságai. így például Inában igyekeztek megtudni, miért van szolgáló helyett egy vaskos férfi cselédje. Ki az eladásnál segédkezett, egyszersmind egy nőcseléd dolgait is végezte. Sára néne azt mondta, hogy az az ő nővére fia, de senki sem hallotta, hogy az őt a bizalmas néne néven szólította volna. Továbbá Sára nénének szokása volt minden vasárnap házát elhagyni és egész nap vissza nem térni. Hová ment ilyenkor? a szomszédság nem volt képes kifürkészni, jóllehet az öreg kisasszonyok húsz év óta minden hatalmukban álló eszközt megkísértettek , hogy kitudhassák. Csak azt sikerült nektek megtudni, hogy Sára néne a Vedermalms tér felé tartott, ott bérkocsiba szállt, és a város felé vagy az északi városnegyed felé hajtatott , melyiket látogatta meg a kettő közül ? arral soha sem lettek tisztában, így élt át húsz év óta minden vasárnapot, nyáron át azonban otthon maradt és nem ten kirándulást. Egy szombat este, tél közepén, keserves hidegben, a kis bolt tömve volt emberekkel, kik mind a vagyontalan osztályhoz tartoztak; nagy volt a kerete az apróra vágott fának s Sára nénének, Andersnek ugyancsak sok dolga akadt. Nyílt az ajtó folyvást. Sára nénének ma este a bolt szokatlanul hideg volt; néhány nap óta rosszul érzi magát, fázott, a meleg gyapjú bunda és a bundával bélelt lábbeli dacára. Ennek következtében ez estén nem is volt oly élénk és tréfás mint egyébkor. Tizenegy óra után lezárta a boltot, szobájába ment. Belépve monda szolgájának : „Én nem tudom mi bajom, Anders, de beteg vagyok, futs be a kályhába!“ Anders, ki utánna lépett a szobába, a kezében lévővilágot úgy fordítá, hogy Sára asszonyra irányuljon. Halvány volt az és levert. „Isten szerelmére, ön beteg!“ kiálta Anders. „Majd orvosért futok.“ „Oh nem, majd elmúlik, ha fölmelegszem; legjobb lesz, ha egy csésze beát iszom,“ vélte Sára néne. Anders rögtön tüzet gyújtott és vizet forralt. Sára némán ült a kályhánál, oly mértékben fázott, hogy didergett, sehogy sem bírt fölmelegedni. Anders fiaként szorgoskodott körülte, becsületes okos arca igen nagy érdekeltséget tanúsított. „Menj most, kedves Anders, feküdj le és aludj!“ mondására néne, miután beáját megivá; „mig nem alhatom, addig nem is leszek jobban!“ Anders kamarácskájába ment, mely a bolt és Nyilatkozat. E lapok legközelebbi számában közöltetett a helybeli deákbárt lapbizottságának 1873. jun. 22. tartott ülése jegyzőkönyvéből egy kivonat, melynek homlokzatán a jelen voltak nevei közé nevem is feljegyezve van. Az én nevem alatt is közlött ama jegyzőkönyvi kivonat határozati részében pedig az mondatik , hogy: „a „Kecskeméti Lapok“... a f. évben mindig hű visszatükrözője volt a kecskeméti deákpárt által az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontnak.“ A hivatati jegyzőkönyv hitelesítésénél elodáz-