Kecskeméti Lapok, 1873. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1873-07-06 / 27. szám

A Deákpárt pedig, mely kezdettől fog­va tisztán ismerte céljait, most is rendü­letlenül áll és a tisztulási folyamatból, melyen az országos pártok most keresztül­mennek, csak újult erővel fog a küzdté­­ren megjelenni, még szorosabban fog nagy vezére körül seregleni, kinek ajkairól csak az imént hangzottak el ama fönséges sza­badelvű eszmék, melyek Magyarország új­jászületését hirdették; emelt fővel vallhatjuk magunkat ama párt követőinek, mely a hazát a jövőnek megmentette és a melyről most inkább, mint valaha elmondhatjuk: „a te soraidban nyugszik Magyarország! Kecskemét szabad kir. város köztörvényhatóságá­nak 1873. évi július 2. és 3-ik napjain tartott rendes havi közgyűlése. Elnök Bagi L. polgármester; Hornyik János fő-, Szálkai, Fördős, Bodor aljegyzők; bizottsági tagok közép számmal. A gyűlést reggeli 9 órakor megnyitván elnök polgármester úr, rövid havi jelentésében elmondá, hogy a múlt héten tartott gyűlés óta semmi neve­zetesebb esemény nem fordult elő, choleraeset is e héten csak egy volt, azonban a sertéshizlalókban, a hízott sertések közt nagy dög van, mire nézve intézkedés létetett, hogy az elhullott disznók húsai és zsiradékai a piacon el ne adassanak; a pénztár állása nem valami fényes, miután a pénztárban jelenleg csak 291 írt, 40 krajcár van; a pesti ház építkezése szépen halad, azonban a kölcsönre be­jelenti , miszerint a pesti takarékpénztár határozot­tan kijelentette, hogy nagyobb összeget ingatlanra a mostani körülmények közt nem ad, ugyanazért polgármester úr azt indítványozá, hogy a pénz­ügyi bizottság utasíttassék, hogy nagyobb kölcsön felvételéről gondoskodjék , nehogy az építkezés fen­­akadjon. A jelentés tudomásul vétetvén, az indítvány elfogadtatott. Kálniczki János képviselő a jelenlévő főkapi­tányhoz a következő interpellációt, illetőleg inter­­pellációkat intézi, hogy miután meggyőződése és tapasztalatai szerint soha nagyobb rendetlenség nem volt a városban, soha annyi mulasztás nem történt a rendőrség részéről, ő elégedetlen a rend­őrséggel , mert t­ör, soha annyi szemét és piszok nem volt a városban, soha a mérleg kiszolgáltatás roszabb nem volt, a mészárosok annyit sohasem csaltak, a kenyér, a tej oly rész sohasem volt és mert nincs ki e bajt orvosolná. 2-er: Mert a ré­gibb szabályok ellenére a járdákon ma is fenálló lépcsők eltűrése botrányos. 3-or: Mert annyi ronda, piszkos, büdös kifolyás nem volt. 4-er: Mert a ki­világítás soha roszabb nem volt, mint most. (köz­bekiáltások: most sem minő kivilágítás nincs) ugyan­azért kérdi a főkapitányt, hogy miért nem segít mind e bajokon,­­ de mivel orvoslást nem is vár a mostani rendőrségtől, azért az iránt bizalmatlansá­gát fejezi ki. Hajagos főkapitány, miután felkéri a 1. inter­pelláló urat, ki annyi interpellációt és annyi do­logban intézett hozzá annyi kérdést, hogy ha em­lékező tehetsége cserbe hagyná, legyen emlékező tehetsége segítségére, minden kérdésre r Részletesen felel, elmondja, hogy minden dologban gyorsan intézkedett, melyről tudomással bírt, vagy melynek orvoslására felhivatott; a kenyérre, tejre, élelmi­szerekre felügyeltet, a kifolyásokért többeket meg büntetett, kiknek fellebbezései a tanács előtt van­nak , de hol panaszló nincs, ott orvosolni ő sem tud; — megjegyzi, hogy személyzete csekély, tehát figyelmezteti a közgyűlést, ha akarjuk a célt, akar­nunk kell a szükséges eszközöket is. A főkapitány felelete, mindamellett is, hogy Kálniczki úr azzal megelégedve nem volt,­­ tudo­másul vétetett. Ezután a tárgysorozatra térvén a gyűlés. Olvastatott a belügyministérium rendelete a köztörvényhatóságok vagyoni állása és népessége kimutatása végett küldött statistikai kimutatások betöltéséről; — a szükséges adatok beszerzése és a kimutatások betöltése végett a számvevőségnek ki­­adatait. A belügyministérium a felterjesztett „lakosítási szabályrendeletet“ jóváhagyva visszaküldi; — a jó­váhagyott szabályok kinyomatni és kihirdettetni, a jogügyi osztály- és a kapitányi hivatalnak másolat­ban megküldetni határoztatott. (Egész terjedelmé­ben közölni fogjuk.) A belügyminiszérium a segédmérnöki állomás szervezését jóváhagyja; 1­4 évre az állomás betöl­tésére 700 frt. fizetéssel pályázat nyittatik. A honvédelmi ministeriumnak, a 11-ik dra­­gonyos ezrednek az itt tartandó őszi hadgyakor­latra összevonása és egy részének téli szállásra vá­rosunkban elhelyezésére vonatkozó rendelete felol­vastatván:— a 11-ik drg. ezrednek városunkbani összevonása és egy részének itt elszállásolása ellen katonaság általi túlterheltetésünk és a cholerajár­­vány behozatala miatt a honvédelmi ministerium­­h­oz felirat terjesztetett. Olvastatott Vasmegyének a virilismus és fő­is­­páni intézmény eltörlését kérelmező s pártolás vé­­getti felhívásunkra küldött válasza, melyben tudtul adja, hogy indítványunkat pártolandónak nem tart­ja .. . a jobboldal éljenzése és baloldali hosszú arc­­csinálások közt —tudomásul vétetett. Szabadka város szervezetét képviselő- és tisz­tikarának névsorát megküldi; — tudomásul vé­tetett. A sopronyi ügyvédegylet a börzeválság miatt az országgyűléshez intézendő feliratát pártolásra ajánlja; — tudomásul vétetett. Kövárvidéke az uzsora-törvény iránti kérvé­nyét pártolás végett megküldi; — a jogügyi osz­tálynak kiadatott. Selmeczi Antal kérvénye, melyben a sertés­hizlalók által bekerített szélmalma kibecsültetését kéri, —a gazd.­osztálynak adatott ki. Olvastatott a csődöri lakosoknak 3 rendbeli külön kérvénye, melyben a folyamodók a csődöri iskolát mind más-más helyre, saját lakásukhoz közelebb épittetni kérelmezik; — a közgyűlés ma­rad e tárgyban előbb hozott határozatánál és uta­sítja a gazda­osztályt, hogy a már kijelölt helyen mielőbb építtesse fel az iskolát. Olvastatott a községi tanítókar, a tanító tes­tület és az iparos ifjúság kérvényei, a bécsi vi­­lágtárlatra leendő kiküldetésük iránt; miután a­­közönség által e célra felajánlott összeg már ki van merítve, kérésük nem teljesíthető. Magonyi András kéri a régi tégla mértéket visszaállítani; — a gazd.­osztálynak kiadatott. Beregszászi Dániel kegydíjának felemelését kéri; — megtagadtatott. Olvastatott Baromlaki Pál kérvénye, melyben február havi előfogati bérletéből, Baromlaki Sán­dor tartozásaiba visszatartott 380 frt. félhavi illet­ményének kiadatását kéri. A kérvény egy kis jobb- és baloldali vitát, harcot idézett elő. Lestár, Hajagos, Fórián, Szűcs a folyamodó kérelmet jogos­ és méltányosnak találván, a levont összeget kifizetni véleményezték. Nagy Lajos, Horváth P., Huszti, Szálkai a visszatartást tartván jogosnak, igazságosnak, a ki­fizetés ellen szónokoltak. Miután a folyamodó Baromlaki jobboldali lé­vén, le-nyaktiló­ s­z­a­v­az­t­a­to­tt. Szöllösi László pusztaszeri haszonbérlete leen­gedéséért folyamodik; — elutasittatott. Olvastatott Bagi Lajos kérvénye, melyben a törvényszéki helyiség és börtön felépítése iránt ajánlatot tesz ; — mivel a községi nagyobb épitke­­zések csak nyilvános árlejtésen adhatók ki , aján­lata figyelembe nem vétetett. Olvastatott a honvédlak­tanyánál szükséges ideiglenes építkezés tárgyában beadott jelentés, mely szerint az ideiglenes építkezés kerülne 3000 forintba, s mivel nincs pénz , elhalasztatik a ter­vezett honvédlaktanya fölépité­séig. (Folytatása következik.) TÁRCA. Ebba az egyházfi leánya. (Schwartz Mária Zsófia elbeszélése.) A Tjurhof- és Vödermanland-utcák sarkán Stockholmban fekszik egy kis vörösre vonalzott emeletes ház, mely ezelőtt egy öreg asszonyé volt, kit Rundqvist Sárának neveztek, de rendesen egy­szerűen Sára nénének hívták. Burnóttal és külön­böző más dolgokkal űzött­­ itt egy kis kereske­dést. A boltocska menedékét képezte a munkások­nak, ha gyakran gondtelve, mindenkor fáradtan és porlepetten szombaton estve szegényes lakásaikba hazatértek. Ha a többi boltok már bezárva voltak, Sára nénéné még nyitva állt, s itt magát minden­nel elláthatta, mire vasárnapon át szüksége volt. Kapható volt itt kenyér, vaj, tej, még hús; épp úgy sör, burnót, dohány , szappan, por­ és kisebb seprő; továbbá cérna, szalag és tű. Karácsony körül föl volt még a bolt szerelve azokon kívül szépen nyomott nyakkendőkkel, pamut felöltőkkel és harisnyákkal, pörkölt kávé is volt kapható, úgy faggyúgyergia különböző nagyságban. Daczára az élénk forgalomnak és a szűk helyiségnek, a bolt mindig csinos és a legszebb rendben volt. A bolt­ asztalon állt egy egyszerű szekrényke üveg borítóval, hol üdvözlő kártyák voltak kiállítva, úgy különböző csodás elbeszélések apró nyomatú füzetekben, mint például, Crusoe Robinsonról, majd rablókról és gyújtogató gyilko­sokról , keresztényi értekezések is közönséges ember számára, ép úgy mindenféle dalok ismert dallamra „ez évben nyomatottak.“ E mulatságos irodalmi termékek igen olcsók volának, és három schillin­­gért kapható volt „hit a keresztben“, valamint „az oroszok borzasztó helyzete X-nél“, és „az orosz cár iszonyatos kétségbeesése.“ így gondolkodott Sára néne vevőinek nem­csak testi, hanem szellemi szükségleteiről is. A kis pirosra mázolt házban még azonkívül még két lakás volt, miket Sára néne bérbe adott. A bolt fölött volt a legelőkelőbb lakás, mely egy nagy szobából, kis konyhából és egy előszo­bából állt. Ugyanezt húsz esztendő óta két öreg kisasszony lakta, kik ifjabb éveikben jobb napokat láttak, most azonban kisebb segélyezésekből és kezek munkájából éltek. A másik lakást, melynek ablakai az udvarra nyíltak , egy mosónő tartotta bérben. A­mi Sára néne külsejét illeti, szokásaiban nem volt hasonló a többi szatócs-asszonyokhoz. Mikor még a házat megvette , szép asszony volt a harmincas évek elején, s még húsz esztendő múl­va is derék tartása megmaradt. Sára néne szorgalmas , munkás , kedélyes volt, jó lábon állt az egész szomszédsággal, mindazáltal a kiváncsiaknak elég okuk maradt kérdezősködni, ki és tulajdonkép hová való és miért vannak bi­zonyos sajátságai. így például Inában igyekeztek megtudni, miért van szolgáló helyett egy vaskos férfi cselédje. Ki az eladásnál segédkezett, egyszersmind egy nőcse­léd dolgait is végezte. Sára néne azt mondta, hogy az az ő nővére fia, de senki sem hallotta, hogy az őt a bizalmas néne néven szólította volna. Továbbá Sára nénének szokása volt minden vasárnap házát elhagyni és egész nap vissza nem térni. Hová ment ilyenkor? a szomszédság nem volt képes kifürkészni, jóllehet az öreg kisasszo­nyok húsz év óta minden hatalmukban álló eszközt megkísértettek , hogy kitudhassák. Csak azt sike­rült nektek megtudni, hogy Sára néne a Veder­malms­ tér felé tartott, ott bérkocsiba szállt, és a város felé vagy az északi városnegyed felé hajta­tott , melyiket látogatta meg a kettő közül ? arral soha sem lettek tisztában, így élt át húsz év óta minden vasárnapot, nyáron át azonban otthon ma­radt és nem ten kirándulást. Egy szombat est­e, tél közepén, keserves hi­degben, a kis bolt tömve volt emberekkel, kik mind a vagyontalan osztályhoz tartoztak; nagy volt a kerete az apróra vágott fának s Sára néné­nek, Andersnek ugyancsak sok dolga akadt. Nyílt az ajtó folyvást. Sára nénének ma este a bolt szo­katlanul hideg volt; néhány nap óta rosszul érzi magát, fázott, a meleg gyapjú bunda és a bundá­val bélelt lábbeli dacára. Ennek következtében ez estén nem is volt oly élénk és tréfás mint egyébkor. Tizenegy óra után lezárta a boltot, szobájába ment. Belépve monda szolgájának : „Én nem tudom mi bajom, Anders, de beteg vagyok, futs be a kályhába!“ Anders, ki utánna lépett a szobába, a kezé­ben lévő­­világot úgy fordítá, hogy Sára asszonyra irányuljon. Halvány volt az és levert. „Isten szerelmére, ön beteg!“ kiálta Anders. „Majd orvosért futok.“ „Oh nem, majd elmúlik, ha fölmelegszem; legjobb lesz, ha egy csésze b­eát iszom,“ vélte Sá­ra néne. Anders rögtön tüzet gyújtott és vizet forralt. Sára némán ült a kályhánál, oly mértékben fázott, hogy didergett, sehogy sem bírt fölmelegedni. Anders fiaként szorgoskodott körülte, becsületes okos arca igen nagy érdekeltséget tanúsított. „Menj most, kedves Anders, feküdj le és aludj!“ mondá­sára néne, miután b­eáját megivá; „mig nem alhatom, addig nem is leszek jobban!“ Anders kamarácskájába ment, mely a bolt és Nyilatkozat. E lapok legközelebbi számában közöltetett a helybeli deákbárt lapbizottságának 1873. jun. 22. tartott ülése jegyzőkönyvéből egy kivonat, mely­nek homlokzatán a jelen voltak nevei közé nevem is feljegyezve van. Az én nevem alatt is közlött ama jegyzőkönyvi kivonat határozati részében pedig az mondatik , hogy: „a „Kecskeméti Lapok“... a f. évben mindig hű vis­szatükrözője volt a kecske­méti deákpárt által az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontnak.“ A hivatati jegyzőkönyv hitelesítésénél elodáz-

Next