Kecskeméti Lapok, 1876. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-02 / 1. szám

ellenkezőleg törpeségemet s gyarlóságomat én érzem legjobban , kivált azon szellemóriásokkal szemben, kik azt előttem oly gyakran emlegetik; s mondtam-e vagy irtam-e valaha csak egy szót is, melyből öntúlbecsülést vagy elbizakodottságot lehetne kiol­vasni ? Ez iránybani gorombaságai s erőlködései tehát teljesen fölöslegesek s különben is hízeleghe­tünk magunknak mindkét részről azzal, hogy ismer bennünket városunk közönsége, bízzuk ő reá az ítéletet, ez lesz a legigazságosabb! Jövő­re pedig kérem s pedig egész őszintén a közönség érdekében, ha akár a szerkesztőségnek, akár más munkatársnak ellenem kifogása lenne, vagy a­mi elkerülhetetlen, köztünk véleménykülönb­ség vagy bármi összeütközés támadna, az ily ha­­szontalanságokkal ne töltsék mindig a lap rovatait s ne untassák az olvasó közönséget, mert azzal sem a közügynek sem maguknak nem igen hasz­nálnak. Végezzük el az ilyeneket egymással négy­szem­közt, gorombáskodjanak, gyalázzanak, kér­jenek tőlem felvilágosítást vagy bármiféle elégtételt, én kész szolgálatukra fogok állani. Higgyék el ezzel a közönségnek is nagy szolgálatot tennénk! Szelese József: Évi jelentés a kecskemétvárosi szinügyi bizottság második évi működése és pénztári szám­adásairól. I. Kecskemét város közhatósága kebeléből a hely­beli szinügy emelése, ez által a közművelődés fejlesz­tése érdekében folytonos munkálkodásra kiküldött bizottság második évi működését befejezvén, tekint­ve a város közhatóságának a színészet iránt gya­korlatba vett hathatós pártfogását, a közérdeklődést, melylyel színügyünk iránt testületeink és közönsé­günk lelkesebbjei viseltetnek; tekintve, hogy az átvett színház kezelésével csakis egyedül a színügy jövőjének kívánt a bizottság hasznos szolgálatot tenni, kötelességének tartja eljárásáról nyilvánosan is számot adni. Midőn két év előtt aláíírt bizottság a színügy emelése érdekében legjobb belátása szerint intézkedni megbizatott, az igen egyszerűnek látszó, bár megtisz­telő állás betöltése könnyű feladatnak tűnt fel, mert a legjobb akaratú ügybuzgalom maga előtt akadályt alig látott. A két év alatt gyűjtött tapasztalatok által azonban meggyőződést szerzett a bizottság arról, hogy a közönség és színművészet részéről mindkét oldalról fokozott igényeknek teljesen megfelelni nem fog, megfelelni lehetetlen, mert ennek teljesíthetése oly anyagi áldozat mellett volna reménylhető, minővel e város közönsége, de különösen a bizottság nem rendelkezik. A jelen viszonyok között, tekin­télyes alap vagy segély nélkül, a kiválóbb szín­művészetet meghonosítani nem lehet. Még a nemzeti színház is, mely nagy alaptőkével rendelkezik, a fővárosban, hol a színművészet pártolására oly számtalan erő és osztály létezik, csak úgy felelhet meg a kor igényeinek, ha a nemzet tekintélyes évi segélye által támogattatik. Mig városunk mivelt közönsége sokkal maga­sabb képzettségű színi erőket kíván, mint a minő pártolásban azt viszont részeltetni hajlandó, — mig a nagyszámú középosztály a színházat teljesen mellőzi, — miáltal városunk a szinpártolás terén a kisebbrendű városok sorába leszoríttatik, a szin­ügy városunk nagyságát és nevét megillető állásra nem emelkedik. Hogy minden alkalommal igényeinknek megfe­lelő társulatokkal rendelkezhessünk, sokkal nagyobb pártolást kell tanúsítanunk, mint eddig tettük. Míg Arad, Debreczen, Kassa, Szeged, Győr, Miskolcz, Szabadka, Nagy-Szombat, Szathmár, M.-Sziget stb. előttünk állanak a szinpártolás terén, a legjobb vidéki színészeket alig nyerhetjük meg. Az 1874/5-ik szinidényre aláíírt bizottság ná­lunk előnyösen ismert Völgyi György úrral szerző­dött, Völgyi úrnak, hogy igényeinknek megfelelő tagokat szerződtethessen, legalább tíz páholy és 60 zártszék bérletre volt mint bizonyosra szüksége. A bizottság idejében igyekezett felhívásával a kö­zönséget bérletre megnyerni, de törekvése eredmény­telen maradt, úgyannyira, hogy kívüle egyetlen bérlő sem jelentkezett. — E körülmények folytán, melyben a mostoha időnek is jelentékeny része volt, Völgyi úr visszalépni kényteleníttetett. Az így üresen maradt színházat később Szath­­máry Károly kérte, mostoha viszonyok között vá­rosunkba jutott társulata számára, melyet a bizottság emberiségi tekintetből is átadni kényszerült; habár Szathmáry úr ügyével a bizottság hivatását nem azonosította, — pár hó múlva, e több dicséretesen működő taggal rendelkezett, jobb sorsra érdemes társulat az igazgató eljárása folytán feloszolva tá­­vozni kényteleníttetett. Ez év január végén Völgyi György úr vette át a színházat ki, jól szervezett és dicséretes szorgalommal működött társulatával, több jeles és új darabok érdekes előadásával, a színiidény má­sodik felét itt, 250 frt. városi segély és a szüksé­gelt mennyiségű tűzifa­l kinyerése mellett szerencsé­sen befejezte. A bizottság jelen színidényre a vidéki igazgatók egyik jelesltje, Aradi Gerő úr és nejének adta át a színházat. — Aradi G úr több nagy városokban eddig tanúsított működése, gondos és ügyes szervező képessége folytán elismerést vívott ki magának , a közönség műszlése és kívánalmának megfelelni ál­dozatkészséggel iparkodott. A bizottság ez okból meg van győződve, hogy Aradi úr igyekezni fog városunkban is jónevét öregbíteni, melynek minden esetre természetes és mulhatlan feltételéül a közön­ség kitartó pártfogása megkíván­tatik. II. A bizottság pénzügyi állása. Bevétel: 1) 1873/4-ik évről pénztári marad­vány 85 frt. 82 kr. 2) Kölcsönvett tőkében 1000 frt. 3) Takarékpénztári ideiglenes betétből 150 frt. 4) Takarékpénztári betét után kamat 90 kr. 5) A bizottsági páholy bérében 227. frt. 6) A fentebbi páholyon kívül az egész színházi bérjövedelemben 674 frt. 7) Városi segély 500 frt. 8) Ajándékok 105 frt. — Műkedvelői előadások után: 9) A Színpártolókörtől törlesztési segély 152 frt. 37 kr. A Szinpártolókörtől segély beruházásra 61 frt. 89 kr. 10) A Nőegylet és bizottság közösen rendezett előadásából 101 frt. 20 kr. 11) A Dalárda által rendezett előadásból 76 frt. 80 kr. 12) Vegyes be­vétel 21 frt. Összesen: 3155 frt. 98 kr. Kiadás: 1) Tőketartozás törlesztésre 1950 frt. 2) Kamattartozás és bélyegekre 473 frt. 54 kr. 3) Ideiglenes takarékpénztári betét 150. 4) Beruházá­sokra 58 frt 57 kr. 5) Völgyi György­ színigazga­tónak városi segély 250 frt. 6) Színházbér és tűz­­elleni biztosítás 253 frt. 50 kr. 7) Vegyes költsé­gek 14 frt. 72 kr. Összesen: 3150 frt. 33 kr. Egyenleg mint pénzmaradvány 5 frt. 65 kr. Összesen: 3155 frt. 98 kr. Követelés volt bérdijakban: Egy egész évi szinházbér jövedelemből egyesség szerént 1152 frt. Ebből befizettetett 901 frt. Részint Szathmáry szinigazgató miatt fizetetlenül maradt, részint jótékonysági tekintetből elengedtett 251 frt. Összesen: 1152 frt. Tartozás: 1874/5 elején volt tőkében 4510 frt. 1874/5-ben gyűlt felvett kölcsönért 1000 frt. A fentebbi tőkék utáni kamatokban 473 frt. 54 kr. Összesen: 5983 frt. 54 kr. Egyeztetés: Ebből lefizeti tett tőkében 1950 frt. Ebből lefizettetett kamatokban 473 frt. 54 kr. Összesen: 2423 frt. 54 kr. 1875/6-ra fen­­maradt 3560 frt. Összesen: 5983 frt. 54 kr. Színházi beruházás: 1873/4-ik évben a színház újabb berendezése került 5636 frt. 98 kr. 1874/5-ben tett pótberuházás 58 frt. 57 kr. A bi­zottság által 2 év alatt tett összes beruházás 5695 frt. 55 kr. Ebből a bizottság törlesztett. Az 1873/4-ik első évben 1185 frt. 55 kr. 1874/5-ik második évben 950 frt. 2 év alatt törlesztetett össze­sen 2135 frt. 55 kr. A még hátralevő négy év alatt törlesztendő 3560 frt. Összesen: 5695 frt. 55 kr. A második évi csekélyebb törlesztés indoka az 52- vel kevesebb előadás, mostohább viszonyokban, és a bérdijakból leirt 251 forint veszteségében rejlik. Elengedett és leirt dijak: Az 1873/4-ik évben jótékonysági tekintetekből elengedtetett 50 frt. 1874/5-ben szinte elengedtetett, részint leíratott 251 frt. Összesen: 301 frt. Rendezett játékok: 1873/4-ben rendeztek műkedvelők különbféle czélra 7 frt. Krecsányi Ig­­nácz szinigazgató (zord idő miatt 2 előadás elma­radt) 129 frt. A nemzeti színház tagjai 5 frt. Összesen: 141 frt. 1874/5. Műkedvelők különbféle czélra 9 frt. Szathmáry Károly szinigazgató (4 előadás elmaradt) 39 frt. (jobb sorsot érdemelt színtársulata az igaz­gató miatt szétoszlott). Völgyi György szinigazgató (zord idő miatt 2 előadás elmaradt) 39 frt. Bokor József gyermekelőadása 2 frt. Összesen: 89 frt. 2 év alatt tartatott összesen 230 elő­adás. TÁRCZA. Fővárosi levél. Budapest, 1875. deczember 29-én. Budapest középületei között a népszínház min­dig kiváló helyet fog elfoglalni. Biztosítja neki e kitüntetést külső és belső csínja, berendezése. Na­gyon óhajtandó, hogy a benne szereplő színészek elérjék azon szellemi magaslatot, melyre a Thalia templomát felépítő művészek felemelkedtek. A „legújabb“, — tán mondanom sem kell, — az „Utazás a föld körül 80 nap alatt“ czímű darab. Sem dráma, sem vígjáték, hanem afféle előadás képekben. Első előadatása e hó 27-én volt, megle­hetősen telt ház előtt. Ott láttuk gróf Andrássy Gyula külügyér urat és öcscsét Aladárt, báró Edelsheim Gyulay tábornok urat és nejét s még több celebritást. Az előadás teljes megértéséhez okvetlenül szük­séges, hogy a néző Verne Gyula hasonczímű regényét ha mindjárt csak kivonatilag is ismerje, mert a képek csak élő illustrátiói az elbeszélésnek. Azért mindannak, a­ki a darabot nemcsak megnézni, hanem élvezni is akarja, ajánlom, hogy előzőleg a regényt vagy annak ismertetését olvassa el. De ekként azután nemcsak látni, hanem tanulni és mulatni is fog. Rövidre fogott műbírálattal azt lehet mondani: Verne Gyula úr írt egy regényt, melynek czíme „Utazás a föld körül“ stb. s ehhez Rákossy Jenő és Csepreghy magyarázó képeket készítettek. Azért kell pedig ezt így mondani, mert a népszínházban előadott „Utazás a föld körül“ nem azonos a Páriában előadottal, hanem Csepreghy úr által a párisi darabtól függetlenül, jóllehet egészen a hasonczimű regény nyomán készíttetett.­­ Új darabot azért kellett készíteni, mert a pá­risi előadásához a jogot az itteni német színház igazgatója Swoboda úr vette meg, a Culturträger nemzet ezen harczosa pedig jogára hivatkozva annak más helyen, mint az ő bódéjában való előadatását nem akarta megengedni. Silányabb-e a Csepreghy­­féle készítmény mint a Swoboda úr párisi conspira­­tiója, nem tudom, mert ezt nem láttam; annyit mondhatok, hogy a Csepreghy-féle megérdemli a megtekintést. Különben e miatt már per is van folyamat­ban — hallomás szerint — s igy a pesti királyi törvényszék levéltára egy érdekes esettel gazdagodik. Az illusztratio 12 képben történik. Az első képben Fogg Phileas lakásán vagyunk s ott találjuk Forster komornyikot Paszpartu­val párbeszédben. Itt tudjuk meg, hogy Forstert ura azért bocsájtja el, mert 58 fokú borotváló vizet készített 60 fokú helyett, a 150-ik­­. ellenére, mely ily esetben kétségtelenül 60 fokú vizet rendel. E képben fogadja fel Fogg Paszpertut s ugyan e képben történik a hires fogadás s az elindulás. A képek czime: I. Egy merész fogadás Londonban. II. A suezi kikötő. III. India őserdeiben. IV. Emberáldozat. Menekülés elefánton. V. A kalkuttai törvényszék előtt. VI. A kigyók szigetén s a bajaderek ligetében. VII. A pacific vasúton Amerikában. VIII. Az amerikai rézbőrűek között. IX. A hajó belsejében. X. Ka­tasztrófa a nyílt tengeren. XI. Hajótörés a szárazon. Liverpool. XII. A londoni reformclub révében. A díszletek egytől egyig a lehető legszebbek. Az öltözékek válogatottak s ízléssel vannak készítve. Valami szebbet, a szemnek kellemesebbet, mint a bajaderek öltözékét nem mindennap lehet látni. S ha a bajaderek a ballerinákkal azonosak, a­mit kétségbe vonok, a hűség ellen kifogás nem tehető. A suezi kikötőbe érő hajó, az amerikai síkon megállni kénytelenitett vonat s az erdőbe érkező vitorlás szán, szemkápráztatólag állítja elénk a valót. Füstölő kürtök s üvöltő gőzsipok a csalódást kelle­mesebbé teszik s a XI. képben a hajó szétrobbanása és a tenger hullámzása magában véve p katlan jele­net. De ne féljenek kérem! szerencsétlenség nem történik, csak baj. A robbanás közel a parthoz történt s igy leszámítva Paszpartu tengeri fürdőjét (a­mely deczemberben Liverpool táján nem kellemes) mindnyájan szerencsésen partra lépnek s a legjobb kedvvel készülnek Londonba. Egy valóságos elefánt (Kenedy) is szerepel a darabban. Auda herczegnét viszi tűzhalálra s később Fogg urat és az ő embereit Kalkuttába. Az elefánt a kisebb fajúakhoz tartozik, de állítólag még nincs egészen kifejlődve. Bőgése már most is hatalmas, de nem önkénytes. Még nem tudja hol, mikor és mekkorát kell bőgnie. A szereplők meglehetősek. Legkiválóbbnak ígérkezik Eöry úr Paszpartu szerepében, a­kinek a legtöbb jelenet sikerült. Közvetlen utána követ­kezik Solymosi úr Fix rendőr szerepében. Együd úr, ki Fogy Phileast játszsza, többet szenveleg, mint szabad s igy nem képes sympathiát kelteni. Rákossy Fanny kisasszony (Auda) szerepe szűk s­­ e szűk helyet eléggé betülte, de hiányzott játékában azon érzelem átcsillámlása, mely Fogg iránt benne kifej­lődik. Dancz Nina Nanette szerepében egészen otthon volt. Egyébiránt ezek csak úgy a pen prés legyenek mondva. Lehet, hogy csalódom, lehet hogy igaztalan vagyok, mert kétségkívül más ta­nulmányozást­ igényel Fogg és mást Paszpartu sze­repe , mást Auda és mást Nanette szerepe. A többi szereplők eléggé iparkodtak a várakozásnak meg­felelni s nem kétlem, hogy a későbbi előadások még sikerültebbek lesznek. Csak a meiningeniekről ne feledkezzenek meg egészen. Peregrinus.

Next