Kecskeméti Lapok, 1876. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-02 / 1. szám

ellenkezőleg törpeségemet s gyarlóságomat én érzem legjobban , kivált azon szellemóriásokkal szemben, kik azt előttem oly gyakran emlegetik; s mondtam-e vagy irtam-e valaha csak egy szót is, melyből öntúlbecsülést vagy elbizakodottságot lehetne kiolvasni ? Ez iránybani gorombaságai s erőlködései tehát teljesen fölöslegesek s különben is hízeleghetünk magunknak mindkét részről azzal, hogy ismer bennünket városunk közönsége, bízzuk ő reá az ítéletet, ez lesz a legigazságosabb! Jövőre pedig kérem s pedig egész őszintén a közönség érdekében, ha akár a szerkesztőségnek, akár más munkatársnak ellenem kifogása lenne, vagy ami elkerülhetetlen, köztünk véleménykülönbség vagy bármi összeütközés támadna, az ily haszontalanságokkal ne töltsék mindig a lap rovatait s ne untassák az olvasó közönséget, mert azzal sem a közügynek sem maguknak nem igen használnak. Végezzük el az ilyeneket egymással négyszemközt, gorombáskodjanak, gyalázzanak, kérjenek tőlem felvilágosítást vagy bármiféle elégtételt, én kész szolgálatukra fogok állani. Higgyék el ezzel a közönségnek is nagy szolgálatot tennénk! Szelese József: Évi jelentés a kecskemétvárosi szinügyi bizottság második évi működése és pénztári számadásairól. I. Kecskemét város közhatósága kebeléből a helybeli szinügy emelése, ez által a közművelődés fejlesztése érdekében folytonos munkálkodásra kiküldött bizottság második évi működését befejezvén, tekintve a város közhatóságának a színészet iránt gyakorlatba vett hathatós pártfogását, a közérdeklődést, melylyel színügyünk iránt testületeink és közönségünk lelkesebbjei viseltetnek; tekintve, hogy az átvett színház kezelésével csakis egyedül a színügy jövőjének kívánt a bizottság hasznos szolgálatot tenni, kötelességének tartja eljárásáról nyilvánosan is számot adni. Midőn két év előtt aláíírt bizottság a színügy emelése érdekében legjobb belátása szerint intézkedni megbizatott, az igen egyszerűnek látszó, bár megtisztelő állás betöltése könnyű feladatnak tűnt fel, mert a legjobb akaratú ügybuzgalom maga előtt akadályt alig látott. A két év alatt gyűjtött tapasztalatok által azonban meggyőződést szerzett a bizottság arról, hogy a közönség és színművészet részéről mindkét oldalról fokozott igényeknek teljesen megfelelni nem fog, megfelelni lehetetlen, mert ennek teljesíthetése oly anyagi áldozat mellett volna reménylhető, minővel e város közönsége, de különösen a bizottság nem rendelkezik. A jelen viszonyok között, tekintélyes alap vagy segély nélkül, a kiválóbb színművészetet meghonosítani nem lehet. Még a nemzeti színház is, mely nagy alaptőkével rendelkezik, a fővárosban, hol a színművészet pártolására oly számtalan erő és osztály létezik, csak úgy felelhet meg a kor igényeinek, ha a nemzet tekintélyes évi segélye által támogattatik. Mig városunk mivelt közönsége sokkal magasabb képzettségű színi erőket kíván, mint a minő pártolásban azt viszont részeltetni hajlandó, — mig a nagyszámú középosztály a színházat teljesen mellőzi, — miáltal városunk a szinpártolás terén a kisebbrendű városok sorába leszoríttatik, a szinügy városunk nagyságát és nevét megillető állásra nem emelkedik. Hogy minden alkalommal igényeinknek megfelelő társulatokkal rendelkezhessünk, sokkal nagyobb pártolást kell tanúsítanunk, mint eddig tettük. Míg Arad, Debreczen, Kassa, Szeged, Győr, Miskolcz, Szabadka, Nagy-Szombat, Szathmár, M.-Sziget stb. előttünk állanak a szinpártolás terén, a legjobb vidéki színészeket alig nyerhetjük meg. Az 1874/5-ik szinidényre aláíírt bizottság nálunk előnyösen ismert Völgyi György úrral szerződött, Völgyi úrnak, hogy igényeinknek megfelelő tagokat szerződtethessen, legalább tíz páholy és 60 zártszék bérletre volt mint bizonyosra szüksége. A bizottság idejében igyekezett felhívásával a közönséget bérletre megnyerni, de törekvése eredménytelen maradt, úgyannyira, hogy kívüle egyetlen bérlő sem jelentkezett. — E körülmények folytán, melyben a mostoha időnek is jelentékeny része volt, Völgyi úr visszalépni kényteleníttetett. Az így üresen maradt színházat később Szathmáry Károly kérte, mostoha viszonyok között városunkba jutott társulata számára, melyet a bizottság emberiségi tekintetből is átadni kényszerült; habár Szathmáry úr ügyével a bizottság hivatását nem azonosította, — pár hó múlva, e több dicséretesen működő taggal rendelkezett, jobb sorsra érdemes társulat az igazgató eljárása folytán feloszolva távozni kényteleníttetett. Ez év január végén Völgyi György úr vette át a színházat ki, jól szervezett és dicséretes szorgalommal működött társulatával, több jeles és új darabok érdekes előadásával, a színiidény második felét itt, 250 frt. városi segély és a szükségelt mennyiségű tűzifal kinyerése mellett szerencsésen befejezte. A bizottság jelen színidényre a vidéki igazgatók egyik jelesltje, Aradi Gerő úr és nejének adta át a színházat. — Aradi G úr több nagy városokban eddig tanúsított működése, gondos és ügyes szervező képessége folytán elismerést vívott ki magának , a közönség műszlése és kívánalmának megfelelni áldozatkészséggel iparkodott. A bizottság ez okból meg van győződve, hogy Aradi úr igyekezni fog városunkban is jónevét öregbíteni, melynek minden esetre természetes és mulhatlan feltételéül a közönség kitartó pártfogása megkívántatik. II. A bizottság pénzügyi állása. Bevétel: 1) 1873/4-ik évről pénztári maradvány 85 frt. 82 kr. 2) Kölcsönvett tőkében 1000 frt. 3) Takarékpénztári ideiglenes betétből 150 frt. 4) Takarékpénztári betét után kamat 90 kr. 5) A bizottsági páholy bérében 227. frt. 6) A fentebbi páholyon kívül az egész színházi bérjövedelemben 674 frt. 7) Városi segély 500 frt. 8) Ajándékok 105 frt. — Műkedvelői előadások után: 9) A Színpártolókörtől törlesztési segély 152 frt. 37 kr. A Szinpártolókörtől segély beruházásra 61 frt. 89 kr. 10) A Nőegylet és bizottság közösen rendezett előadásából 101 frt. 20 kr. 11) A Dalárda által rendezett előadásból 76 frt. 80 kr. 12) Vegyes bevétel 21 frt. Összesen: 3155 frt. 98 kr. Kiadás: 1) Tőketartozás törlesztésre 1950 frt. 2) Kamattartozás és bélyegekre 473 frt. 54 kr. 3) Ideiglenes takarékpénztári betét 150. 4) Beruházásokra 58 frt 57 kr. 5) Völgyi György színigazgatónak városi segély 250 frt. 6) Színházbér és tűzelleni biztosítás 253 frt. 50 kr. 7) Vegyes költségek 14 frt. 72 kr. Összesen: 3150 frt. 33 kr. Egyenleg mint pénzmaradvány 5 frt. 65 kr. Összesen: 3155 frt. 98 kr. Követelés volt bérdijakban: Egy egész évi szinházbér jövedelemből egyesség szerént 1152 frt. Ebből befizettetett 901 frt. Részint Szathmáry szinigazgató miatt fizetetlenül maradt, részint jótékonysági tekintetből elengedtett 251 frt. Összesen: 1152 frt. Tartozás: 1874/5 elején volt tőkében 4510 frt. 1874/5-ben gyűlt felvett kölcsönért 1000 frt. A fentebbi tőkék utáni kamatokban 473 frt. 54 kr. Összesen: 5983 frt. 54 kr. Egyeztetés: Ebből lefizeti tett tőkében 1950 frt. Ebből lefizettetett kamatokban 473 frt. 54 kr. Összesen: 2423 frt. 54 kr. 1875/6-ra fenmaradt 3560 frt. Összesen: 5983 frt. 54 kr. Színházi beruházás: 1873/4-ik évben a színház újabb berendezése került 5636 frt. 98 kr. 1874/5-ben tett pótberuházás 58 frt. 57 kr. A bizottság által 2 év alatt tett összes beruházás 5695 frt. 55 kr. Ebből a bizottság törlesztett. Az 1873/4-ik első évben 1185 frt. 55 kr. 1874/5-ik második évben 950 frt. 2 év alatt törlesztetett összesen 2135 frt. 55 kr. A még hátralevő négy év alatt törlesztendő 3560 frt. Összesen: 5695 frt. 55 kr. A második évi csekélyebb törlesztés indoka az 52- vel kevesebb előadás, mostohább viszonyokban, és a bérdijakból leirt 251 forint veszteségében rejlik. Elengedett és leirt dijak: Az 1873/4-ik évben jótékonysági tekintetekből elengedtetett 50 frt. 1874/5-ben szinte elengedtetett, részint leíratott 251 frt. Összesen: 301 frt. Rendezett játékok: 1873/4-ben rendeztek műkedvelők különbféle czélra 7 frt. Krecsányi Ignácz szinigazgató (zord idő miatt 2 előadás elmaradt) 129 frt. A nemzeti színház tagjai 5 frt. Összesen: 141 frt. 1874/5. Műkedvelők különbféle czélra 9 frt. Szathmáry Károly szinigazgató (4 előadás elmaradt) 39 frt. (jobb sorsot érdemelt színtársulata az igazgató miatt szétoszlott). Völgyi György szinigazgató (zord idő miatt 2 előadás elmaradt) 39 frt. Bokor József gyermekelőadása 2 frt. Összesen: 89 frt. 2 év alatt tartatott összesen 230 előadás. TÁRCZA. Fővárosi levél. Budapest, 1875. deczember 29-én. Budapest középületei között a népszínház mindig kiváló helyet fog elfoglalni. Biztosítja neki e kitüntetést külső és belső csínja, berendezése. Nagyon óhajtandó, hogy a benne szereplő színészek elérjék azon szellemi magaslatot, melyre a Thalia templomát felépítő művészek felemelkedtek. A „legújabb“, — tán mondanom sem kell, — az „Utazás a föld körül 80 nap alatt“ czímű darab. Sem dráma, sem vígjáték, hanem afféle előadás képekben. Első előadatása e hó 27-én volt, meglehetősen telt ház előtt. Ott láttuk gróf Andrássy Gyula külügyér urat és öcscsét Aladárt, báró Edelsheim Gyulay tábornok urat és nejét s még több celebritást. Az előadás teljes megértéséhez okvetlenül szükséges, hogy a néző Verne Gyula hasonczímű regényét ha mindjárt csak kivonatilag is ismerje, mert a képek csak élő illustrátiói az elbeszélésnek. Azért mindannak, aki a darabot nemcsak megnézni, hanem élvezni is akarja, ajánlom, hogy előzőleg a regényt vagy annak ismertetését olvassa el. De ekként azután nemcsak látni, hanem tanulni és mulatni is fog. Rövidre fogott műbírálattal azt lehet mondani: Verne Gyula úr írt egy regényt, melynek czíme „Utazás a föld körül“ stb. s ehhez Rákossy Jenő és Csepreghy magyarázó képeket készítettek. Azért kell pedig ezt így mondani, mert a népszínházban előadott „Utazás a föld körül“ nem azonos a Páriában előadottal, hanem Csepreghy úr által a párisi darabtól függetlenül, jóllehet egészen a hasonczimű regény nyomán készíttetett. Új darabot azért kellett készíteni, mert a párisi előadásához a jogot az itteni német színház igazgatója Swoboda úr vette meg, a Culturträger nemzet ezen harczosa pedig jogára hivatkozva annak más helyen, mint az ő bódéjában való előadatását nem akarta megengedni. Silányabb-e a Csepreghyféle készítmény mint a Swoboda úr párisi conspiratiója, nem tudom, mert ezt nem láttam; annyit mondhatok, hogy a Csepreghy-féle megérdemli a megtekintést. Különben e miatt már per is van folyamatban — hallomás szerint — s igy a pesti királyi törvényszék levéltára egy érdekes esettel gazdagodik. Az illusztratio 12 képben történik. Az első képben Fogg Phileas lakásán vagyunk s ott találjuk Forster komornyikot Paszpartuval párbeszédben. Itt tudjuk meg, hogy Forstert ura azért bocsájtja el, mert 58 fokú borotváló vizet készített 60 fokú helyett, a 150-ik. ellenére, mely ily esetben kétségtelenül 60 fokú vizet rendel. E képben fogadja fel Fogg Paszpertut s ugyan e képben történik a hires fogadás s az elindulás. A képek czime: I. Egy merész fogadás Londonban. II. A suezi kikötő. III. India őserdeiben. IV. Emberáldozat. Menekülés elefánton. V. A kalkuttai törvényszék előtt. VI. A kigyók szigetén s a bajaderek ligetében. VII. A pacific vasúton Amerikában. VIII. Az amerikai rézbőrűek között. IX. A hajó belsejében. X. Katasztrófa a nyílt tengeren. XI. Hajótörés a szárazon. Liverpool. XII. A londoni reformclub révében. A díszletek egytől egyig a lehető legszebbek. Az öltözékek válogatottak s ízléssel vannak készítve. Valami szebbet, a szemnek kellemesebbet, mint a bajaderek öltözékét nem mindennap lehet látni. S ha a bajaderek a ballerinákkal azonosak, amit kétségbe vonok, a hűség ellen kifogás nem tehető. A suezi kikötőbe érő hajó, az amerikai síkon megállni kénytelenitett vonat s az erdőbe érkező vitorlás szán, szemkápráztatólag állítja elénk a valót. Füstölő kürtök s üvöltő gőzsipok a csalódást kellemesebbé teszik s a XI. képben a hajó szétrobbanása és a tenger hullámzása magában véve p katlan jelenet. De ne féljenek kérem! szerencsétlenség nem történik, csak baj. A robbanás közel a parthoz történt s igy leszámítva Paszpartu tengeri fürdőjét (amely deczemberben Liverpool táján nem kellemes) mindnyájan szerencsésen partra lépnek s a legjobb kedvvel készülnek Londonba. Egy valóságos elefánt (Kenedy) is szerepel a darabban. Auda herczegnét viszi tűzhalálra s később Fogg urat és az ő embereit Kalkuttába. Az elefánt a kisebb fajúakhoz tartozik, de állítólag még nincs egészen kifejlődve. Bőgése már most is hatalmas, de nem önkénytes. Még nem tudja hol, mikor és mekkorát kell bőgnie. A szereplők meglehetősek. Legkiválóbbnak ígérkezik Eöry úr Paszpartu szerepében, akinek a legtöbb jelenet sikerült. Közvetlen utána következik Solymosi úr Fix rendőr szerepében. Együd úr, ki Fogy Phileast játszsza, többet szenveleg, mint szabad s igy nem képes sympathiát kelteni. Rákossy Fanny kisasszony (Auda) szerepe szűk s e szűk helyet eléggé betülte, de hiányzott játékában azon érzelem átcsillámlása, mely Fogg iránt benne kifejlődik. Dancz Nina Nanette szerepében egészen otthon volt. Egyébiránt ezek csak úgy a pen prés legyenek mondva. Lehet, hogy csalódom, lehet hogy igaztalan vagyok, mert kétségkívül más tanulmányozást igényel Fogg és mást Paszpartu szerepe , mást Auda és mást Nanette szerepe. A többi szereplők eléggé iparkodtak a várakozásnak megfelelni s nem kétlem, hogy a későbbi előadások még sikerültebbek lesznek. Csak a meiningeniekről ne feledkezzenek meg egészen. Peregrinus.